Dormánfalva román polgármestere kitüntette az úzvölgyi temetőfoglalókat

Kitüntetéseket adott át Constantin Toma, a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) román polgármestere pénteken azoknak, akik június 6-án a magyarok élő láncát megkerülve elsőkként jutottak be az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőbe, köztük egy szélsőjobboldali provokátornak is, illetve annak az ortodox papnak, aki az erőszakos temetőfoglalás után felszentelte a törvénytelenül létrehozott úgynevezett „román hősök" parcelláját, amely olyan katonáknak állít emléket, akik nagy többségében nem is ott vannak eltemetve.

Október 25-én, a román hadsereg napja alkalmából ugyanazok a szélsőségesen nacionalista szervezetek tartottak megemlékezést az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben, amelyek június 6-án felvonultak a környék katonatemetőinél, és erőszakkal behatoltak a magyarok által élő lánccal védett temetőbe.

A román nacionalisták által kiválasztott október 25-i dátum - a román hadsereg napja - egyértelműen magyarellenes provokációra utal. Az a nap az erdélyi magyarság számára tragikus, megalázó eseményt takar. 1944. október 25-én foglalta el ugyanis a Szovjet Vörös Hadsereg és a Román Királyi Hadsereg az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés által Magyarországnak ítélt Észak-Erdély utolsó, még magyar kézen lévő városát, a Szatmár megyei Nagykárolyt. Ennek emlékére Nagykárolyban minden évben nagyszabású katonai felvonulást rendeznek a mindenkori román államfő részvételével.

A Székelyhon.ro beszámolója alapján, a sírkert környékén már messziről látszott, hogy román ünnepségre készülnek a helyszínen: a kerítésen egy hatalmas román zászló hirdette, hogy „Románia alkotmánya szerint az ország hivatalos nyelve a román", a kihelyezett hangszórókból pedig román népzene üvöltött.

Forrás: Pinti Attila-SZÉKELYHON.RO

Az Agerpres hírügynökség

600-ra becsülte a résztvevők számát, akik közül többen népviseletben, román zászlókat lobogtatva vagy fáklyával a kezükben vonultak be a temetőbe.

A pénteki megemlékezés himnuszénekléssel kezdődött, majd ortodox gyászszertartással folytatódott.

Ezt követően felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik - a szervezők véleménye szerint - az úzvölgyi katonatemetőben nyugszanak.

Minden név elhangzása után a tömeg jelennel felelt.

A rendezvény főszónoka Constantin Toma dormánfalvi polgármester volt, aki kiemelte: az általa vezetett önkormányzat nem nézhette tétlenül mindazt, ami a temetőben az utóbbi ötven évben történt.

A polgármester helyesnek tartotta, hogy szimbolikus román ortodox kereszteket állítottak az osztrák-magyar temetőben.

A polgármester „Úzvölgye fiai" kitüntetést adott át azoknak, akik június 6-án elsőkként hatoltak be a katonatemetőbe, és felszentelték a román parcellát, és a kelta keresztes emlékművet.

Forrás: Pinti Attila.Székelyhon.ro

Kitüntetést vehetett át az a 13 éves fiú - Ilie Popescu - aki elsőként jutott a temetőbe, és

a második világháborúban elesett magyar katonáknak emléket állító kőtömb tetejére felmászva lengette perceken át a román zászlót,

valamint az az ortodox pap is, aki a felszentelési ceremóniát vezette.

Az különösen felháborító, hogy a polgármester - többek között - kitüntette Mihai Sorin Tîrnoveanut,

a szélsőségesen nacionalista és soviniszta Calea Neamului (Nemzet Útja) nevű ortodox irányultságú szervezet vezetőjét is, aki szintén aktívan vett részt a június 6-i provokációban.

Mihai Sorin Tîrnoveanu és Constantin Toma Forrás: BELICZAY LÁSZLÓ-SZÉKELYHON.RO

Ráadásképpen Tîrnoveanu is beszédet mondott az osztrák-magyar katonatemetőben.

A szélsőjobboldali provokátor elsősorban a helyi magyaroknak üzent,

azt hazudva, hogy a dormánfalviak szerinte csak visszaállították az 1994-ben teljesen elmagyarosított és meggyalázott temető nemzetközi jellegét.

Az Origo megírta, hogy Tîrnoveanu volt a főszervezője a 2019. augusztus 4-én rendezett bukaresti magyarellenes provokációnak.

Az általa vezetett szélsőséges szervezet - más hasonló csoportosulásokkal karöltve -

felvonulással ünnepelte meg Budapest Román Királyi Hadsereg általi megszállásának a centenáriumát.

A demonstrálók akkor magyarellenes jelszavakat skandáltak, és olyan térképpel provokáltak, amely román területnek ábrázolja a Tiszántúlt.

Ahogy arról az Origo több alkalommal már beszámolt, Dormánfalva önkormányzata áprilisban önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott, és a magyar közösség magyar temetőként tartott számon.

2019. június 6-án pedig

több ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe,

hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvögyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a sírját korábban ott feltételezték, és a Hargita és Bákó megye határán, vitatott területen fekvő temetőben a tárca szerint 11 román katona nyugszik.

A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy

a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok.

Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadseregben szolgált.