Lemondott a kolumbiai védelmi miniszter

(FILES) In this file photo taken on September 30, 2019 Colombian Defence Minister Guillermo Botero speaks during a press conference about the presence of ELN guerrillas in Venezuelan territory in Bogota. - Botero presented his resignation on November 6, 2019, after being object of a lot of criticism regarding the security policies which resulted in an attempt of vote of censure in the Congress, where he was accused of hiding the death of minors in a military bombing. (Photo by Raul ARBOLEDA / AFP)

A 12 és 17 év közötti gyerekek egy gerillatábor bombázásakor haltak meg. Guillermo Botero kolumbiai védelmi minisztert azzal vádolták, hogy megpróbálta eltitkolni az esetet.

"Védelmi miniszterként kötelességem megfelelően értelmezni a politikai helyzetet, ennél fogva úgy döntöttem, hogy lemondok a miniszteri posztról" - jelentette be közleményében Botero. A védelmi tárca vezetője ellen bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek a bogotái parlamentben, miután Roy Barreras szenátor feltárta, hogy

hét gyermek halt meg,

amikor a hadsereg lebombázta a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű egykori gerillaszervezet harcát folytatni akaró "szakadár" gerillák egyik táborát. A hadsereg azt állította, nem volt tudomása arról, hogy a gerillatáborban gyermekek is vannak.

Guillermo Botero, Kolumbia lemondott védelmi minisztere Forrás: AFP/Raul Arboleda

A miniszter helyzetét több más botrány is megtépázta, köztük azok az állítások, melyek szerint a hadsereg gyilkolta meg a FARC két volt harcosát. Ivan Duque kolumbiai elnök szerdán elfogadta Botero lemondását, Twitter-üzenetében ugyanakkor méltatta eddigi tevékenységét. Helyére ügyvivő miniszterként a hadsereg

eddigi parancsnokát, Luis Fernando Navarrót nevezte ki.

A FARC 2016 novemberében békemegállapodást írt alá a kolumbiai kormánnyal, véget vetve a dél-amerikai országban mintegy ötven éven át tartó polgárháborús cselekményeknek, amelyekben több mint 260 ezren haltak meg és 6,9 millióan kényszerültek elmenekülni lakóhelyükről.

A megállapodás nyomán a FARC politikai párttá alakult. Több ezer egykori harcosa azonban ismét fegyvert fogott, a gazdasági lehetőségek hiányára, megbélyegzésükre, valamint az ellenük elkövetett erőszakcselekményekre hivatkozva.