Hatalmas botrány Svédországban: meghamisították a gazdasági adatokat

svéd korona
Samples of new Swedish bank notes are seen at a press conference in Stockholm on October 1, 2015. Thursday saw the biggest switch in bank notes and coins that Sweden has ever seen, with over 300 million old bank notes and two billion coins to be replaced by new currency designed to defeat counterfeits. The current 100 and 500 notes will be invalid after June 30, 2017. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / PONTUS LUNDAHL +++ SWEDEN OUT +++ / AFP / TT NEWS AGENCY / PONTUS LUNDAHL
Vágólapra másolva!
Újra kell kalkulálni Svédország gazdasági mutatóit, miután egy helyi bulvárlap lebuktatta a statisztikai hivatalnak dolgozó egyik alvállalkozót, ahonnan svédül alig beszélő, rabszolgamunkára kényszerített alkalmazottak által végzett, ellenőrizhetetlen telefonos interjúk alapján szolgáltattak adatokat a svéd munkanélküliség helyzetéről - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. 
Vágólapra másolva!

Kormányzati szintig emelkedett a botrány Svédországban, miután felmerült, hogy

az ország statisztikai hivatalának alvállalkozóként dolgozó informatikai cég hamisított, vagy torz adatokat szolgáltathatott az ország munkanélküliségi helyzetéről,

ami meghatározza Svédország egyéb gazdasági mutatóit is.

A botrányt a svéd Aftonbladet bulvárlap robbantotta ki hétfő reggel, amely leleplező cikksorozatot közölt a cégnél tapasztalt munkakörülményekről. Riportjaikból kiderült, hogy

rendkívül szigorú munkafeltételek mellett viszonylag alacsony bérért alkalmazták a munkatársakat abban a call-centerben, amelynek feladata volt telefonos közvélemény-kutatások formájában felmérni a munkaerőpiac helyzetét.

A munkatársak a nyilvántartásokban szereplő regisztrált munkanélkülieket és az állami szférában dolgozó alkalmazottak névlistájában szereplőket hívták fel, hogy felmérjék: változott-e a helyzetük, találtak-e munkát, vagy fordítva: továbbra is alkalmazásban állnak-e.

Ugyanakkor az Aftonbladetnek nyilatkozó munkatársak arról beszéltek, hogy mivel

még azt is levonták az óránként 100 svéd koronás (9,3 eurós) órabérükből, ha vécére mentek, ezért többen kitalált telefonos interjúkat rögzítettek, hogy eleget keressenek.

Több tucat, a kutatásban részt vevő állította, hogy először keresik meg kérdéseikkel, pedig a nyilvántartások szerint már többször, visszatérő jelleggel interjúztatták.

De nem csak a rossz munkakörülmények és a nemtörődömség vezetett a hanyag munkavégzéshez, a beszámolók szerint

olyanokat is felvettek, akik alig beszéltek svédül, így az általuk elvégzett telefonos lekérdezések adatbiztonsága is erősen megkérdőjelezhető.

Az Aftonbladet leleplező cikkének megjelenése előtt megkeresték a svéd állami statisztikai szolgálatot is, ahol arról kaptak tájékoztatást, hogy az állami szerv már szerződést bontott a céggel „megbízhatatlan adatszolgáltatás" miatt, de a lap szerzője szerint ezt elsősorban az okozta, hogy kiszivárgott: a lap nyomoz a közvélemény-kutató cég call centerében.

Az azonban bizonyos, hogy

a Statisztikai Szolgálat vezetője, Helena Kaplan az Aftonbladetnek elismerte, hogy a bizonytalan hátterű adatszolgáltatás befolyásolhatta az ország gazdasági mutatóit,

amelynek egyik legfontosabb tényező az ország munkanélküliségi rátája. A hivatalvezető szerint újonnan készült felmérések szerint újra kell kalkulálniuk a svéd munkanélküliségi rátát, amely nyomán akár az ország GDP-mutatója is módosulhat.