Hamis zöld próféciák és a rögvalóság

Paks, atomerőmű, Zöld energia
A németországi erőltetett nap- és szélerőművi fejlesztésnek súlyos következményei vannak
Vágólapra másolva!
Az atomerőművek, különösen a Paks II. Atomerőmű ellenzőinek eszmefuttatásairól a klasszikussá vált vicc jut eszembe: igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak? – A hír igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, és nem Moszkvában, hanem a Moszkva téren.
Vágólapra másolva!

Valami hasonló történik Németországban, ahol egyre többet beszélnek arról, hogy nincs szükség a szénerőművekre, ami a klímacélok szempontjából ugyan jó üzenet, ám eközben Angela Merkel szerint a német földgázerőművekre igenis nagy szükség van (ezért épül rohamtempóban az Északi Áramlat 2 gázvezetékrendszer), hiszen ha az atom- és szénerőműveket leállítják, akkor valamiből mégiscsak zsinóráramot kell termelni, ugyanis az agyontámogatott német megújulók nem képesek folyamatosan, a nap 24 órájában ellátni a fogyasztókat, v.ö.: ha nem fúj a szél és nem süt a nap...

A németországi erőltetett nap- és szélerőművi fejlesztésnek súlyos következményei vannak Forrás: Der Spiegel

Hasonlóan komolytalan a magyar sajtó egy része által függetlenként beállított, valójában megújuló-lobbista „atomszakértő”, Mycle Schneider mondása, aki szerint a megújulók – az atomerőművekkel ellentétben – versenyképesek. Hát persze. Németországban évente mintegy 9000 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatják a megújulókat, hogy egyáltalán üzemelni tudjanak… Ennyit a versenyképességükről. Na, de nézzük a kőkemény, cáfolhatatlan tényeket a mellébeszélés helyett!

A német Energy Watch Group szeptember végén publikált állításai szerint globális szinten lehetséges a 100 százalékos megújuló energia - részarány elérése, amelyet 95 százalékban időjárásfüggő megújulókra, döntően nap-, valamint szélerőművekre alapoznának. Ennek érdekében teljes mértékben száműznék a klímavédelmi szempontból roppant káros szénerőműveket, valamint a klímabarát atomerőműveket, sőt, az időjárásfüggő megújulók létéhez – az ipari mértékű energiatárolás lehetőségének hiánya miatt – szükséges gázerőműveket is. Utóbbiakat azzal a felkiáltással, hogy több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mintha olajat vagy szenet égetnénk. Most ne menjünk abba bele, hogy részleteiben is mekkora sületlenség ez, a tanulmánynak legfeljebb idézőjelek között nevezhető iromány. Teljesen nyilvánvaló, hogy képtelenséget állít a megújulók német lobbiszervezete.

Akárcsak az atomellenes zöldmozgalmakat a múlt század hetvenes éveiben életre hívó szenes lobbi, most a megújuló energiaforrásokat támogató lobbiszervezetek is mindent elkövetnek azért, hogy részesedésüket és támogatásaikat folyamatosan növeljék. Emiatt először az atomerőművek, majd a szénerőművek, végül már a gázerőművek kerültek a célkeresztjükbe. Ez a fajta korlátolt gondolkodásmód a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és megbízhatóságát a hagyományos alapterhelést biztosító erőművek nélkül képzeli el, ami energetikai, szakmai nonszensz, fából vaskarika.

A folyamatos termelésre alkalmas alaperőműveket és a többi, zsinóráramot termelő erőművet akkumulátorokkal, sűrített levegős tárolással és más, hasonló hókuszpókusszal – ipari léptékű energiatárolásra nem alkalmas módszerekkel – váltanák ki. Természetesen ezekben az irományokban a gazdaságosságról, az ellátásbiztonságról vagy éppen a megoldandó műszaki kérdésekről egy szó sem esik. Ahogy a hazai zöldeknek, ezeknek a megújuló energia mellett lobbizó szervezeteknek sincs valójában semmi köze az energetikai szakmához. A céljuk a közvélemény megdolgozása és a politikai támogatás – értsd – a megújulók létéhez szükséges állami támogatások biztosítása.

A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2019. október 21-én. A nap- és szélerőművek alig termeltek, atom-, gáz- és szénerőművek nélkül a német rendszer összedőlt volna Forrás: Agora Energiewende

A megújuló lobbi a földgázerőművekben nem a létükhöz feltétlenül szükséges szabályozó kapacitást, hanem a versenytársat, az akadályt látja, ezért mindent elkövet, hogy minél több megújuló legyen a rendszerben a folyamatos termelésre képes alaperőművek helyett. A német „tanulmányból” azonban nem a lóláb, de egy egész ménes lóg ki: a konklúzió – kormányoknak erőteljesebben kellene növelnie a megújulós beruházásokat, és azok támogatását is – értsd: a jelenleg is az adófizetők/fogyasztók pénzéből finanszírozott csillagászati összegű támogatásokat még feljebb kellene srófolni.

De maradjunk a konkrét számoknál: a megújulós lobbitól folyamatosan azt hallhatjuk, hogy a megújulók olcsók, szinte ingyen vannak és támogatások nélkül is életképesek… Nos, nézzük meg, mekkora ordas valótlanság ez az állítás! A megújulók annyira „ingyenesek”, hogy a működésüket Németországban idén 27,3 milliárd euróval (9067 milliárd forint!) támogatják. Emiatt ma a berlini lakossági fogyasztó fizeti a legtöbbet a villamos energiáért Európában, ugyanis az átlagos ár átszámítva – 2019. szeptemberi adatok szerint – közel 108 forint/kilowattóra, miközben Budapesten csak 38 forint. Magyarul: a megújuló lobbi az adófizetők/villamosenergia-fogyasztók zsebére pályázik!

Németország – a klímabarát szélerőművek és a klímavédelmi szempontból roppant káros szénerőművek érdekében üzemelő bánya Forrás: Der Spiegel

A német villamosenergia-árak további növekedése már most borítékolható. A Spiegel egy nemrég megjelent cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy Németországban az „alacsony áramárak ideje lejárt”. 2022-re a nagykereskedelmi árak több mint 60 százalékkal növekedhetnek az atomerőművek teljes és a szénerőművek részbeni leállásának következtében fellépő kapacitáshiány miatt. Mindez azt is jelenti, hogy jelentősen növekedni fog a külföldről importált villamos energia mennyisége is. Ha pedig nem süt eléggé a nap és nem fúj a szél, akkor a németek „nagyon magas árakra” számíthatnak.

A Welt már tavaly is számba vette azokat az okokat, amelyek miatt kezd egyre nehezebbé válni a szélerőművek építése Németországban. Ezek közül a legszembetűnőbbek: a korábbiaknál magasabb szélturbinákat építenek, emiatt tovább nőnek az előírt minimális védőtávolságok, lassú az engedélyezési eljárás, valamint a környezetvédők és a lakosság egyaránt tiltakozik ellenük… Ebből egyértelműen látszik, hogy a 2030-ra tervezett 65 százalékos megújuló-részarány elérése is erősen megkérdőjelezhető. Ezzel szemben a magyar kormány azon dolgozik, hogy 2030-ra hazánk villamosenergia-termelésének 90 százaléka széndioxid-mentes legyen.

Németországban a politikai és nem szakmai alapon erőltetett megújulós fejlesztéseknek, valamint az atomerőművek bezárásának az a következménye, hogy továbbra is fontos szerepet kapnak az állandó üzemelésre képes német alaperőművek – a szénerőművek. A légszennyezés miatt éves szinten ezrek idő előtti haláláért felelős német szénerőműveknek szénre van szükségük, ezért Németországban egész településeket és templomokat is feláldoznak az újabb és újabb külszíni szénbányák nyitása kedvéért és emellett import szénre is szükségük van.

Szavak nélkül:

Az igazságot Merkel mondja el…

A tavaly októberben készült német tanulmány arra keresi a választ, hogy miként válthatók ki a klímavédelem szempontjából roppant káros német szénerőművek, miközben a célkitűzés 2030-ig a 65 százalékos megújulós részarány elérése. Az elemzés rámutat, hogy jó darabig szó sem lehet a szénerőművek teljes leállításáról, legfeljebb csak a beépített szénerőművi kapacitások csökkenéséről. A németek a tervek szerint 2038-ig szabadulnának meg a széntől. Németország gazdaságföldrajzi és éghajlati adottságaiból kiindulva joggal fogalmazódik meg kétely az elképzelés realitását illetően. Ami biztos, hogy addig is 19 éven keresztül szennyezni fogják a környezetet, ami nem éppen a klímavédelmi célok teljesülését segíti majd elő.

A kérdés az, hogy a növekvő fogyasztáshoz szükséges villamos energiát milyen módon termelik meg, miközben a még üzemelő atomerőműveket is leállítják és mérséklik a szénerőművi termelést. Nem nehéz a válasz. Mintegy 200 000 MW-ra kívánják növelni az időjárásfüggő megújulók beépített kapacitását, nem törődve sem az európai villamosenergia-hálózatra gyakorolt súlyos hatásokkal, sem a gazdaságossági kérdésekkel. A helyzet nyilvánvaló: újabb gázerőműveket építenének, hogy megőrizzék a rendszer stabilitását és garantálni tudják az ellátásbiztonságot. Ez nyilvánvalóan növelni fogja Németország (orosz) gázfüggőségét.

A gáz növekvő szerepét Angela Merkel német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon is egyértelműen kiemelte: az alapterhelést biztosító gázerőművek létfontosságúak, mert nélkülük nincs ellátásbiztonság, stabil villamosenergia-szolgáltatás. Emiatt Németországnak egyre több földgázra van szüksége, hiszen enélkül nagyon súlyos ellátási nehézségekkel kell szembenéznie.

Idővel alighanem a német kormány is kénytelen lesz belátni, hogy az atomellenes berlini döntés klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontból is rossz, ezért nem lenne meglepő, ha újra az atomenergia felé fordulnának. Ennek már vannak jelei, hiszen a német Bild egy cikkében már arról ír, hogy Németországban egyre több politikai és üzleti döntéshozó foglal állást az atomerőművek szükségessége mellett, annak érdekében, hogy az éghajlatot megmentsük…

Egy francia „független” szakértő meséi

Az atomenergiával kapcsolatos tendenciák jelzik, hogy egyre több ország kíván az ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célok miatt új atomerőművet építeni. Jelenleg 52 atomerőművi blokkot építenek az egész világon, és a következő évtizedekben csaknem 450 új blokk üzembe állítását tervezik. Néhány elgondolkoztató adat: 2016-2017-ben 14, 2018-2019-ben pedig 13 új atomerőművi blokk kezdte meg a működését világszerte. Az idén további 6, 2020-ban pedig 13 újabb egység lép üzembe. Ezek a blokkok összességében 15 százalékkal fogják megnövelni a globális beépített kapacitást.

Egy újabb nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, még akkor is, ha az idehaza a zöldszervezetek és az őket támogató média által függetlennek mondott, ám valójában atomellenes Mycle Schneider – a világ nukleáris iparáról szóló nemrég publikált jelentés társszerzője – nem így gondolja. A megújuló energiaforrások lobbistája, Mycle Schneider szerint nincs értelme új atomerőművet építeni, mivel anyagilag nem térülnek meg, és ezért nem segít az atomenergetika a klímavédelmi célok teljesítésében sem…

Szerinte a megújulók jelentik a megoldást, hiszen a tőke döntő része már amúgy is a megújuló energetikai iparba vándorol, mondván az Európai Unióban a beruházások 95 százalékát már a megújulók tették ki 2018-ban. Mycle Schneider számai megtévesztőek, ugyanis látnunk kell azt is, hogy e fejlődés mögött súlyos eurótízmilliárdos támogatások állnak, azaz a befektetők valójában az adófizetők/fogyasztók pénzéért versengenek! Óriási támogatások nélkül ezek a beruházások gazdaságilag életképtelenek lennének az Európai Unióban. A németországi megújulók mintegy 9000 milliárd forintos támogatása is azt bizonyítja, hogy ez egy kőkeményen veszteséges üzletág, amelynek finanszírozása, beleértve a megújuló energetikai ipar gazdasági szereplőinek tekintélyes profitját is, a fogyasztókra vár!

Schneider állításával szemben a Paks II. projekt meg fog térülni, ezt az Európai Bizottság lezárult vizsgálata is egyértelműen alátámasztotta, hiszen a két új blokk nemcsak a befektetett pénzt termeli meg, hanem jelentős profitot is generál. Ennyit Mycle Schneider azon állításáról, hogy nem éri meg atomerőművet építeni. Nyilván a világ többi országa sem építene vagy tervezne annyi atomerőművet, ha nem érné meg…

Schneider úr figyelmét nyilván elkerülte, hogy Franciaországban jelenleg is épül új atomerőművi blokk, sőt újabb atomerőművek építését is tervezik, a franciák a következő 15 évben 6 új EPR típusú blokkot terveznek építeni három helyszínen…

Az atomellenességnek és a megújulók gondolkodás nélküli erőltetésének nagyon súlyos következményei vannak, amit Németország esete is példáz. Magyarország a Paks II. Atomerőmű megépítésével a karbonsemleges energetika mellett tette le a voksát, miközben helyén kezeli a megújuló energiaforrások, különösen a naperőművek szerepét. Ezek kiegészíthetik, ám semmiképpen sem pótolhatják az olcsó villamos energia, az ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok teljesítése érdekében nélkülözhetetlen két új paksi blokkot.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője