Élményekkel teli túra Szováta alig ismert látnivalóinál

2019.11.18. 21:55

A legtöbb embernek a Medve-tó, illetve általában a gyógyhatású, sós vizeiről ismert üdülő képe jut először eszébe Szovátáról. Pedig ez a székely kisváros sokkal több, mint egy csendes üdülőhely, sokkal több élményt tartogat, mint a gyógyvizekben való ücsörgés.

Szováta a székely sóvidék egyik legjelentősebb és Székelyföld legfiatalabb településeinek egyike. A település neve először 1579-ben szerepel okiratokban, mint bejegyzett falu. Szováta első lakói a sóőr családok lehettek, akik a sóbánya felügyeletével foglalkoztak, pontosabban arra figyeltek, hogy senki ne lopja el az értékes sót. Évszázadokon át a sókereskedelem különleges kiváltságnak számított, azok a közösségek, amelyek ezt a kiváltságot a királytól megkapták, azok könnyen meg is gazdagodtak a kereskedelemből.

Szováta a Kis-Küküllő felső folyása mentén, a mai Maros megye keleti és Hargita megye nyugati határán fekszik, a Juhod, Sebes és a Szováta patakok völgyében.

A székely sóvidéken már a rómaiak is bányásztak sót. Állítólag a kitermelés során létrejött vájatokban alakultak ki azok a sós vizű tavak, amelyek fürdővárossá tették az egykori néhány lelkes falucskát. A fürdőtelep az 1800-as évek végén kezdett kiépülni, néhány éven belül pedig olyan felkapott üdülőhely lett, hogy sok előkelő és gazdag család építtetett magának villát a tavak közelében.

Képeslap Szovátáról, Szolláth Hunor gyűjteményéből.Forrás: Origo

Annak ellenére, hogy az itteni sós vizeket már századokkal korábban is használták fürdőzésre, Szováta első, hivatalos gyógyfürdője 1872-ben jött létre Géra-fürdő néven. A szovátai fürdő megteremtője Veress József volt, aki azt gondolta, hogy a sós források vize túlságosan értékes ahhoz, hogy hagyják kihasználatlanul elfolyni. Veress József egyszerű gazdálkodó ember volt, saját maga építette ki a fürdőt, az akkor már országos hírű korondi fürdő mintájára.

A forrás vizét fából készített csatornákkal vezette el azokhoz a kádakhoz, amelyekben fürdeni lehetett. A sós vizet édesvízzel keverte, egy üstben megmelegítette, ezután került a víz a kádba. A szovátaiak kezdetben még ingyen vehették igénybe a fürdőket. Ez a hagyomány mára jórészt megszűnt. A város lakói kedvezményes bérletet válthatnak a Medve-tó látogatására, ez azonban a Mogyorósi-tóra nem vonatkozik.

Képeslap Szovátáról, Szolláth Hunor gyűjteményéből.Forrás: Origo

A fürdőtelepen található tavak: Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. Szabad strandként ma is lehet használni az édes vizű Rigó-tavat, valamint a Sóárok sós pocsolyáit, amelyeket a helyiek Bivalyferedőnek neveznek. A Zöld és a Vörös-tó azért van körbekerítve, mert természetvédelmi területek, fokozottan védettek.

A szovátai fürdőkről hamar kiderült, hogy

21 féle betegséget gyógyítanak, a többi közt a reumát, ideggyulladást, idegkimerülést, az angolkórt, a vérszegénységet, a kezdődő érelmeszesedést, a méh egyes megbetegedéseit és a meddőséget.

Képeslap Szovátáról, Szolláth Hunor gyűjteményéből.Forrás: Origo

Veress József 1889-ben bekövetkező halálakor a Géra-fürdő már 28 kabinnal és 11 káddal működött. A fürdő terjeszkedésével megépült a városra jellemző jellegzetes stílusú villasor, a Petőfi szálló, vele szemben pedig a Rákóczi szálló és vendéglő.

Az 1875-1881 között keletkezett Medve-tó kiépítése Sófalvi Illyés Lajos nevéhez fűződik, aki 1894-ben megkapta a tó kizárólagos használati jogát. 1901-ben alapította meg hivatalosan Felső Szováta-fürdőt, a következő évben a református egyháztól megvásárolta az Alsó-fürdő néven ismert Géra-fürdő területét is. Amikor Illyés Lajos 1889-ben meghalt, akkor szinte a teljes vagyonát a református egyházra hagyta. 

Képeslap Szovátáról, Szolláth Hunor gyűjteményéből.Forrás: Origo

Az útikönyvek szerint a Medve-tó arról kapta nevét, hogy egy kiterített medvebőrhöz hasonló az alakja. Ez természetesen nem igaz, a tavat először Illyés-tónak nevezték,

a Medve-tó nevet valószínűleg onnan kapta, hogy a Medve patak vize táplálta.

A környéken egyébként sok a medve, érdemes vigyázni túrázás közben. Korábban több hasznos információt összegyűjtöttünk a medvetámadásokról.

Erdély román kézre kerülése után a fürdőváros fejlődése nem torpant meg. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a románok is meglátták a lehetőségeket a gyógyhatású vizekben, illetve II. Károly román király anyja is rajongott a városért. 1932-ben a fürdőtelepen négy szálloda és 110 villa működött, 1600 szobával, 2600 férőhellyel.

Képeslap Szovátáról, Szolláth Hunor gyűjteményéből.Forrás: Origo

A második világháború során Szováta jelentős károkat szenvedett, magyar település lévén, a románok bosszút álltak a lakosságon. Ennek a bosszúnak azonban nem csak a civil lakosság, hanem a városban szovjet fogságban levő magyar honvédek is áldozatul estek. A város központjától nem messze levő Tyúkász-domb aljában található annak a 10 magyar honvédnek a sírja, akiket a románok lőttek le a háború után.

Egy őszi erdei séta alkalmával találtam rá a sírra, amikor néhány idős szovátai férfi gyertyát gyújtott ott. A kommunizmus évtizedei alatt egy helyi lakos, Lengyel Árpád saját kezűleg készített sírkeretet, amivel megjelölte a meggyilkolt katonák nyughelyét, 2008-ban pedig a Történelmi Vitézi Rend állított kopjafát. A katonákat nem sikerült azonosítani, csak azt lehetett tudni, hogy jórészt anyaországi honvédek voltak, akik a visszavonulás közben estek szovjet fogságba.

A környéken még számos magyar hadisír van, ezek egyike a Bekecstető közelében felállított I. világháborús emlékoszlop. Az oszlop helyének közelében az első világégés alatt véres csatákat vívtak a magyar katonák, érdemes arra kanyarítani a túrát. A szédületes kilátás mellett az ember megpihenhet azok közelében, akik azért haltak meg, hogy az a föld a magyaroké maradjon.

A Fürdőtelepen egy első és egy második világháborús katona sírját láttam. Szolláth Hunor, a város történetével foglalkozó újságíró és helytörténész mesélte, hogy az első világháborús hős egy helyi magyar zsidó honvéd volt, a második világháborúban elesett katona pedig egy anyaországi, aki a telep közelében sérült meg. 

A kommunisták hatalomra kerülése után, 1948-ban a szovátai fürdőket és a villákat államosították. A Medve-tó közelében az 1970-es években nagy építkezések zajlottak, ekkor épült fel egy 1100 férőhelyes szállodakomplexum is.

Fürdőtelep, háttérben a Danubius Hotel.Forrás: Origo

A kommunizmus bukása után a szállodákat privatizálták, a villák egy része vagy teljesen lepusztult, vagy pedig visszaadták azokat a jogos tulajdonosaiknak, többek között az Erdélyi Református Egyháznak, amely a világháború előtt jelentős tulajdonnal rendelkezett a Fürdőtelepen. Persze van olyan hatalmas méretű villa, amiben ma valamilyen állami hivatal működik. Az a villa, amelyiknek nem találták meg az eredeti tulajdonosát vagy annak leszármazottait, a román államé maradt.

A város egy rendezett, tiszta gyógyüdülő, inkább a csöndes pihenésre vágyók célpontja. A hamisítatlan székely élmény Parajd után kezdődik. Szóval, ahogy Kolozsváron is legfeljebb a Mátyás király szoborcsoport miatt áll meg a magyar turista, aztán megy is tovább, úgy Szovátára is legfeljebb csak benéznek, hogy aztán valamelyik nagybetűs székely régióban töltsenek el több napot.

Fürdőtelepi villaForrás: Origo

Szovátára ma sokkal több román és moldvai turista jár nyaralni, mint magyar. Moldovából előszeretettel jönnek ebbe a székely kisvárosba. Hogy miért? Egyrészt a kifogástalan minőségű ellátás, a tisztaság, a kedvező árak vonzzák őket, illetve azért, mert a buszjáratok éppen a városon vezetnek keresztül. A romániai románok is keresik a csöndes, igényes helyeket, amit a magyar többségű üdülőhelyeken könnyen megtalálnak.

A városban mindent kiírnak magyarul és románul is, a boltokban éppúgy, mint az utcákon. Az ember joggal érzi úgy, hogy egy magyarországi városban jár.

Fürdőtelepi villaForrás: Origo

Szováta azonban nem csak a Fürdőtelepből áll. Számomra azért kedves a város lenti, telepen kívüli része, mivel az egyetem elvégzése után két évig a városban laktam. A Sómező utcán ugyanis működik egy Böjte Csaba-féle gyermekotthon, a Szent József ház. Itt dolgoztam önkéntesként, így a telepet és a várost is egyaránt jól ismerem, az egész környéket sikerült biciklivel és gyalog is bejárnom.

Szovátát és környékét nem csak a sós vizek miatt érdemes felkeresni. Ha a Fürdőtelep nem lenne, én akkor is a Kárpát-medence egyik legjobb túracélpontja közé sorolnám ezt a környéket. A várost minden oldalról magas dombok és hegyek veszik körül. Szovátáról rengeteg érdekes hely elérhető. Egyrészről a már említett Parajd is a közelben van, ahol a sóbányán kívül az Áprily Lajos emlékházban is el lehet tölteni egy kis időt. Majd egy nagy lendülettel fel lehet kaptatni a 26 kilométerre levő Bucsin-tetőre, aminek a túloldalán már a Gyergyói-medence fekszik.

ÚtmutatóForrás: Origo

Gyergyó egy teljesen más világ, elég azt tudni, hogy az már vastagon Székelyföld. Ez az a hely, ahol szívesen látják az embert, pláne, ha magyar, de a nőkkel való ismerkedésnek különleges szabályai vannak. Az ilyen vidéken jó óvatosnak lenni, ha az ember udvarolni szeretne, meg kell győződni, hogy az illető hölgynek vannak-e helyi udvarlói.

A Bucsin-tető egyébként már önmagában megérdemel néhány napot. A hegy tetején áll néhány magán hétvégi ház, ezek mellett van két panzió is, ahol kedvező áron lehet szállást foglalni, vacsorázni, és hosszan sétálni a rengetegben.

Ahogy egész Székelyföldön, úgy a Sóvidéken is rengeteg természetes forrás van, nincs olyan kirándulóhely, ahol ne lenne egy csobogó, amiből érdemes inni.

Szovátán, a városon belül található az úgynevezett Tyúkász domb, amelynek legmagasabb pontjáról belátni az egész várost és a környék egy jelentős részét is.

Ez a dombtető az egyik legjobb hely egy kis bámészkodásra és csöndes elmélyülésre.

A különleges atmoszférát erősíti az is, hogy egy keresztút mellett lehet felmenni a tetőre, ahol egy kis katolikus kápolna található. A kápolnához az erdőn keresztül vezet az út, azonban teljesen egyértelmű az irány, így akkor sem történik semmi baj, ha az ember egy üveg borral, éjszaka keresi fel a nyugalmas dombtetőt.

A városból a Siklódi-kő is könnyen megközelíthető, ez a magaslat már önmagában megéri, hogy valaki felkerekedjen, és Erdélynek erre a pontjára utazzon.

A hegycsúcson van egy kopasz rész, ahonnan szintén szenzációs kilátás nyílik az egész vidékre.

Szovátáról négy óra alatt fel lehet sétálni. Egyszer voltam olyan szerencsés, hogy a csúcs közelében sátoroztam egy éjszakát, felejthetetlen élmény volt.

A Siklódi-kő néhány kilométerre található Siklód falu mellett. Amikor először ott jártam, olyan érzésem volt, mintha egy skanzenbe tévedtem volna, minden ízében tökéletes. A szomorúságra csak az ad okot, hogy szinte az egész falu el van néptelenedve. Alig néhány tucat öreg él már csak a hegyi településen, az emberek a kommunizmus idején beköltöztek Dicsőszentmártonba.

A Medve-tó ősszelForrás: Origo

A házak azonban gyönyörűek, bár rengeteg lepusztult, elhagyatott székely ház áll gazdátlanul. Amikor először ott jártam, akkor egy magyarországi férfival is sikerült megismerkednem, aki a debreceni egyetemen tanított. Az illető megvett egy régi házat és azt úgy felújította, hogy abban hiba nem volt. Lehetne ez a falu jövője, hogy mi magyarok újra belakjuk, legalább nyaralásnyi időre.

Szováta nem az a hely, ahova az ember a barátaival megy el kirúgni a hámból, sokkal inkább a nyugodt pihenés híveinek ajánlott. Érdekes és gyönyörű túraútvonalak, sós vizű fürdők, dombok, hegyek és fenyvesek, bükkerdő és minden, ami szép a szemnek. A duhaj vágyak kielégítésére ott van Székelyföld többi része, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig, és még azon is túl. Ajánlom kipróbálásra.