A skandináv országokban sokkal többen halnak bele a droghasználatba, mint Nyugat-Európában

2019.11.17. 15:12

A Skandináv-félsziget országaiban jelentősen magasabb a drog okozta halálesetek száma, mint az EU többi tagállamában. Ennek elsődleges oka a szintetikus szerek viszonylag magas használati aránya. - írja elemzésében a V4NA nemzetközi hírügynökség. A portál korábbi cikkében a Hollandiában, Belgiumban, és Franciországban uralkodó helyzetről írt.

A fiatal dánok fele kipróbálta a füvet

A skandináv országok közül Dániában alkalmazzák a leginkább liberális drogszabályozást, így az ország lakói bátran kísérleteznek is a kábítószerekkel. Az elmúlt időszakok felmérései azt mutatják, hogy a 16-34 év közötti fiatal felnőttek csaknem fele – saját bevallása szerint – már fogyasztott legalább valamilyen kannabisz-terméket, de ehhez mérten viszonylag alacsony, mindössze 0,7 százalékuk vallja be, hogy mindennapi fogyasztó. Mivel az ország kiterjedt kikötőhálózattal rendelkezik és nagyarányú vízi kereskedelmet folytat, a kenderszármazékok, elsősorban a hasis Marokkóból érkezik Dániába. Ráadásul egyre nagyobb arányban: az elmúlt három évben folyamatosan növekvő, rekordmennyiségben foglaltak le hasist Dániában, legutóbb több mint 6,6 tonnányit, míg marihuánából "mindössze" 1,8 tonnányit találtak a rendőrök. A drogok csekély mennyiségű birtoklása, fogyasztása és kereskedelme a dán szabályozás szerint nem feltétlenül elzárással sokkal inkább pénzbírsággal büntetendő és ráadásul az eljárás bármely szakaszában korlátlanul enyhíthető a kiszabott büntetés. Ennek megfelelően a dánoknál az európai országokhoz mérten magasabb a kokain, vagy az MDMA apróbb laborokban történő előállítsa.

Forrás: V4NA

A 2017-es évben több mint 2,7 millió darab MDMA-tablettát foglaltak le a hatóságok a 5,7 milliós lakosságú Dániában, ami kétszer annyi, mint a tízszer akkora, 67 milliós népességű Franciaországban (1,3 millió tabletta). Bár a felmérések szerint, amelyeket az EU Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) tett közzé, a Dániában lefoglalt kokainmennyiség nem kiemelkedő (151 kilogramm),

a kokainfogyasztás trendje emelkedő tendenciát mutat.

Utóbbi két anyagot részben az országon belül állítják elő, részben más uniós országokból, főként Hollandiából és Németországból szállítják a dán drogpiacra.

Az MDMA és kokainfogyasztás mellett az amfetaminok használata is emelkedő tendenciát mutat Dániában, amelyet a szennyvízben is nagy arányban mutatnak ki. Ennek elsődleges oka, hogy a keresletet felismerve a – gyakran migránshátterű – dán bűnözői csoportok elsősorban erre a kábítószerfajtára szakosodtak, hatóanyaghoz mérten minimális tömege miatt gyakran motoros futárok szállítják be az anyagot az országba litván és lengyel droglaborokból.

A dánok előszeretettel fogyasztják az úgynevezett új pszichoaktív anyagokat, vagyis a dizájnerdrogokat: ezeket az anyagok, mint például a GHB elsősorban postai úton szállítják az országba, a gyakran levélküldeményben érkező kábítószereket Németországban, Írországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban adják postára.

A kábítószerhasználatra, -birtoklásra vonatkozó szabályok nem túl rigorózusak, a "csekély" mennyiség heroinból és kokainból 25 gramm, amfetaminból 50 gramm, kannabiszból pedig 10 kilogramm (!), vagyis aki ennél kevesebbet csempészik, forgalmaz, vagy tart, egészen enyhe büntetéssel megúszhatja: legrosszabb esetben 2 év szabadságvesztéssel büntetik. Akkor kell mindenképpen szabadságvesztéssel büntetni a forgalmazást, ha az gyerekek vagy fiatalok által látogatott helyeken, éttermekben, diszkókban történik. Aki többet kockáztat, és kereskedelmi mennyiséggel üzletel, annak 10-16 év börtön is lehet a "jutalma". Vannak azonban kivételek: a heroin, ami elsősorban Afganisztánból érkezik Európán át, és amelyből mindössze 16 kilónyit foglaltak le 2017-ben összesen, a kábítószerfüggők számára orvosi rendelvény alapján elérhető. Dániában a drogbetegeknek olyan helyiségeket hoztak létre, ahol belőhetik magukat és egy 2016-os tövénymódosítás nyomán egy kívülálló személy is segítheti őket ebben.

Mondhatnánk, hogy a nagyarányú szintetikus szerfogyasztás és a liberális szabályozás eredménye, hogy Dániában hirtelen megugrott a kábítószertúladagolások száma, de ezzel kissé leegyszerűsítenénk a problémát. Az ezzel összefüggő

halálesetek száma ugyanis 1999 és 2015 között folyamatosan csökkent, majd most újra megugrott.

A szakemberek szerint ebben ugyan közrejátszik, hogy az országba érkező heroin és kokain hatóanyagtartalma jelentősen magasabb, mint korábban, de az is, hogy a Dánok is egy Svédországban kifejlesztett visszamaradó hatóanyagmérési metódust alkalmaznak, amely érzékenyebb az uniós országokban használt eljárásnál, így könnyebben kimutatja, hogy a halált valóban a drog okozta. Dániában 274 ember halt meg 2017-ben drogtúladagolás miatt.

Egyre több finn nyit a kokain felé

Finnországban az összes tiltott anyag használata növekedett az elmúlt évtizedben. Az ezer tó országában a füvezés a leggyakrabban előforduló drogfogyasztási forma, a lakosság 13 százaléka vallotta be, hogy szívott már ilyet. A hasispiacot a térség más országaihoz hasonlóan a Marokkóból érkező anyag uralja, míg a finn hatóságok szerint aggodalomra adhat okot, hogy marihuánával már elsősorban a hazai termesztők látják el a fogyasztókat. Ugyanakkor növekszik az amfetamin és az MDMA-fogyasztók aránya is (2,4 illetve 2,5 százalék), míg a kokainhasználók aránya az önbevalláson és a droglefoglalásokon alapuló becslések szerint stagnál. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a finn nagyárosok, Helsinki, Espoo, Turkku, Oulu körzetében a szennyvízben egyre nagyobb arányban mutatják ki az MDMA mellett a kokain metabolitjainak jelenlétét is.

Forrás: V4NA

Mindezek ellenére a széleskörű felmérések azt mutatják, hogy a tiltott szereket kipróbáló, vagy azokat alkalomszerűen használókon túl a napi szintű drogfogyasztók aránya nem jelentős és számuk stagnál. Mindössze a lakosság nem egészen egy százaléka küzd valamely szer okozta függőséggel.

Az országban a törvényi szabályozás szerint az opioid-helyettsítő szerek közé rengeteg olyan tabletta tartozik, amelyeket más európai országokban legfeljebb a vényköteles gyógyszerek közé sorolnak. Az ország drogpiacán 2001 óta csökken a heroin mennyisége, ugyanakkor megugrott a buprenorfin-alapú opioidpótló gyógyszerek aránya: 2017-ben 250 ezer doboz illegális szerzett Subutex tablettát foglaltak le a finn hatóságok. De a finn jogszabályok a tiltott szerek közé sorolja például a Rivotril nevű népszerű altatót is a benne lévő klonazepám miatt.

Forrás: V4NA (illusztráció)

A finn kábítószertörvény a büntető jogszabályok kódexének része, amely a skandináv szokásokhoz hasonlóan a csekély mennyiségű birtoklást és használatot pénzbírsággal vagy legfeljebb 6 hónapos szabadságvesztéssel bünteti, míg a csekély mennyiségben történő forgalmazás, csempészés, előállítás is legfeljebb kétéves szabadságvesztést von maga után. Elméletben ezekben az esetekben is korlátlanul enyhíthető, vagy akár mellőzhető is a szankció, de a finn ügyészségek ezzel a közelmúltban nem élnek túl gyakran, mivel megugrott a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények aránya az elmúlt években.

A kábítószeres bűncselekményeket akkor büntetik legsúlyosabban, ha azokat bűnöző csoportok tagjaként vagy "nagyon veszélyes szerekkel" követik el, ilyenkor a büntetés elérheti a 10 évet.

2014-ben a kábítószer-törvényt módosították, hogy foglalkozzon mind a kábítószerekkel, mind a "fogyasztói piacon tiltott pszichoaktív anyagokkal", más néven új pszichoaktív anyagokkal. Ezeket az anyagokat egy meghatározott értékelési eljárást követő kormányrendelet sorolja fel, és az engedély nélküli szállítást az egészség és biztonságot veszélyeztető bűncselekménynek kell besorolni, a büntető törvénykönyv 44. fejezete szerint legfeljebb egy év börtönbüntetéssel büntetendő. Az illegális behozatal csempészetnek minősül, és így akár 2 év börtönbüntetéssel is büntetendő.

Finnországban a szintetikus és az újfajta, "pancsolt" pszichoaktív szerek használata miatt megemelkedett a kábítószer okozta halálesetek száma is: míg az európai országok átlagában 2017-ben 1 millió lakosonként 22 ember vesztette életét narkó miatt, ez az arány a finneknél 53 ember 1 millióra levetítve.

Norvégiában egyre népszerűbb az ecstasy

Bár Norvégia nem uniós tagállam, a nemzeti hatóságok szoros együttműködést folytatnak az EMCDDA-val, így az uniós drogkutató ebből az országból is rendkívül pontos betekintéssel rendelkezik. A norvégoknál egyébként a többi skandináv országhoz hasonlóak a fogyasztási szokások: leggyakrabban füvezésről számolnak be a hatóságok, a megkérdezettek 10 százaléka számolt be valamilyen kendertermék fogyasztásáról az elmúlt 12 hónapban. Ugyanakkor Finnországtól, Svédországtól vagy Dániától eltérően errefelé nem az amfetamin, hanem az MDMA a leggyakrabban használt illegális stimuláló szer, a felnőtt norvégok 2,2 százaléka, vagyis mintegy 80 ezer ember kapott be ecstasy-t a közelmúltban, és ami megdöbbentő, hogy bár a trendek nem mutatnak emelkedő tendenciát, csaknem ugyanennyien fogyasztottak kokaint az elmúlt 12 hónapban. Az új pszichoaktív szerek sem annyira népszerűek, mint a "szomszédságban", az átlag norvégok 1 százaléka használt már ilyet, viszont egy az éjszakai életben dolgozók és szórakozók körében végzett célzott felmérés szerint az "éjszakában" 7 százalék az ilyen szerrel élők aránya.

Forrás: V4NA

A szennyvízvizsgálatok is alátámasztják az önkéntes bevalláson alapuló felmérések adatait: csökkent az amfetamin-, enyhén emelkedett az MDMA metabolitok szintje – elsősorban a norvég főváros, Oslo szennyvízében.

Unió ide vagy oda, a norvégok nagyjából ugyanazokon a csatornákon át jutnak az illegális szerekhez, mint a több skandináv ország lakói: a hasis és a marihuána Marokkóból Lengyelországon, Svédországon és Dánián át, a heroin a balkáni útvonalon, a kokain és az amfetamin Németországból, Lengyelországból, míg az MDMA elsősorban Hollandiából érkezik Norvégiába. Ugyanakkor a hatóságok megfigyelései azt mutatják, hogy az amfetamint alapanyagát, az amfetaminbázist egyre gyakrabban dolgozzák fel hazai laboratóriumokban, jelentősen megnőtt az országon belüli előállítás aránya.

Kendertermékből 2,4 tonnányit, heroinból nem egészen egy mázsányit, kokainból 80 kilogrammot foglaltak le 2017-ben a norvég zsaruk, míg amfetaminból féltonnányit, MDMA-ból pedig mintegy 33 ezer tablettányit (összesen 12 kilót) találtak az országban.

A norvég törvényi szabályozás sem tér el a térség többi országáétól: a saját használatú szer tartása, fogyasztása elsősorban pénzbüntetéssel, vagy legfeljebb 6 havi elzárással, a szintén kisebb mennyiségű, de eladásra szánt szerbirtoklás, -előállítás és kereskedelem maximum 2 éves börtönnel sújtható. A szomszédoktól eltérően a norvég szabályozás súlyosabban méri a nagy mennyiségű droggal végrehajtott üzelmeket: 3-15 évet, de nagyon súlyos esetekben akár 21 évet is lehet kapni drogkereskedelemért.

Norvégiában a drog miatti halálesetekre vonatkozó adatok rendkívül érdekes trendet mutatnak. A térségben viszonylag alacsony kábítószer-használat ellenére a túladagolások száma kifejezetten magas:

egymillió lakosból 75 hal meg drog miatt.

Ráadásul – bár a norvég nagyvárosokban, Oslóban és Bergenben nagyobb a halálesete aránya, a jelenség országszerte riasztó: 2016-ban Norvégia minden megyéjében regisztráltak túladagolás miatti halálesetet. Ráadásul a halálozások egyáltalán nem a fiatalok körében okoznak problémát, a túladagoltak átlagéletkora 44 év.

A hétvégéken kokóznak a svédek

A skandináv országok közül Svédországban okoz a legtöbb problémát a kábítószer-fogyasztás. Ennek oka azonban nem elsősorban a fogyasztási vagy csempészési szokásokban keresendő, sokkal inkább abban, hogy a rendőrség szerint az országba érkezett migránsokból érkező bandák elkezdték rátenni a kezüket az ország dropiacára, és szabályos háborút folytatnak az eddig ezeket a piacokat uraló bűnözői csoportokkal. A háború legfontosabb csatatere Malmö, ahol idén már több mint 100 robbantásos merényletet regisztráltak, továbbá 2011 óta 38 embert öltek meg, de a rendőrség csak 6 esetet tudott felderíteni.

A piacot elsősorban a fiatalok jelentik a drogbandák számára: egy iskolai felmérés szerint 9. osztályos vagyis 15 éves svéd fiatalok 5-6, míg a 11-ikesek, vagyis a 17 évesek 13-19 százaléka él droggal kisebb-nagyobb gyakorisággal. Ezek természetesen elsősorban valamilyen kender-származékok, és a felnőtt lakosság csaknem 10 százaléka is beszámolt használatukról az elmúlt 12 hónapban.

Forrás: V4NA

A keményebb anyagok használóinak aránya a térség országaihoz hasonló, itt azonban a kokain (2,5 százalék) megelőzi az MDMA-t (2 százalék). Ráadásul a szennyvízvizsgálatok azt mutatják, hogy a lakosság előszeretettel fogyaszt kokaint a hétvégéken, 2016 óta minden évben magasabb a kokain-metabolitok mért szintje a hétvégéken, mint a hétköznapokon.

Az intravénás kábítószerek használóira nincs konkrét adat az országban, a becslések szerint mintegy 8 ezren lövik magukat rendszeresen.

A svéd kábítószerpiacon a marihuánát megelőzi a hasis, de a két anyagból összesen jelentős mennyiséget, csaknem 4 tonnányit foglaltak el a rendőrök 2017-ben. Ugyanez az arány heroinból 45, míg kokainból 162 kilogramm volt. Emellett több mint 70 kilónyi amfetaminra és mintegy 35 ezer MDMA tablettára is bukkantak a hatóságok. A lefoglalások aránya ugyanakkor 2014 óta minden drogfajtára vonatkozóan emelkednek, ami aligha vonatkoztatható el attól, hogy az ország 2015 sok százezer afrikai migránsnak adott helyet. A marihuánát és a hasist ennek megfelelően egyre inkább csempészik az országba, a korábban helyben termesztő drogbandákat lenyomták az afrikai és közel-keleti kapcsolatokkal rendelkező, migránshátterű bűnözői csoportok.

Érdekes jelenség, hogy

Svédországban a környékbeli országoknál magasabb a postai úton érkező drogszállítmányok aránya,

az újfajta pszichoaktív anyagok Kínából, az amfetamin Litvániából és Hollandiából, a heroin Afganisztánból a balkáni útvonalon, míg a kokain Dél-Amerikából az unió tagállamain keresztül érkezik.

A Svédországban lefoglalt kokain Dél-Amerikából származik, és más európai országokon keresztül csempészik. Az MDMA / ecstasy csempészet Hollandiából származik, és az elmúlt 10 évben a számok rohamos növekedését jelentették. Az utóbbi években a szintetikus kannabinoidok jelentős csökkenését figyelték meg.

Forrás: V4NA (illusztráció)

A törvényi szabályozás is a környéken megszokottnak megfelelő: kisebb mennyiségű saját használatú szer birtoklásáért, fogyasztásáért pénzbírság, vagy legfeljebb hathavi elzárás, ugyanilyen mértékű kereskedelmi tevékenységért 2-7 év börtön, míg nagy mennyiségű, veszélyes szerrel való visszaélésért 6-10 évet szabnak ki a bíróságok. Sajátos szabályozás, hogy bár a kereskedelmet és fogyasztást viszonylag enyhébben szankcionálják kisebb mennyiség esetén, a csempészés nem a büntetőjogi- hanem a vámszabályozás hatálya alá tartozik és a kisebb mennyiségű drog behozataláért is ki lehet szabni akár 10 évet is.

A keményebb drogok gyakoribb használata miatt Svédországban a túladagolások száma évek óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, 2017-ben 626 ember vesztette életét drogtúladagolás és -mérgezés miatt, vagyis az ország felnőttkorú lakosságának 0,1 ezreléke, 1 millió emberből 92.

KAPCSOLÓDÓ CIKK