Nem tetszik a Momentum szlovákiai barátainak a magyar sajtó véleménye

Ahogy arról az Origo beszámolt, a felvidéki Révkomáromban a szélsőségesen liberális Momentum Mozgalom egyik európai parlamenti képviselője, Donáth Anna részt vett a Progresszív Szlovákia (PS) párt magyar platformja parlamenti képviselőjelöltjeinek és a párt magyar nyelvű programjának a bemutatóján. Donáth az eseményen azt mondta, hogy - szerinte - „a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok". Ahogy az várható volt, emiatt teljes joggal felháborodott a konzervatív, nemzeti érzelmű hazai és külhoni sajtó. A kritika persze nem tetszett a Momentum szlovákiai barátainak, a PS magyar platformjának az alapítója, Martin Dubéci a közösségi oldalán fakadt ki a konzervatív sajtó álláspontja miatt. „Természetesen" Orbán Viktor magyar kormányfőt és a felvidéki magyar pártokat is támadta a „progresszív" Dubéci.

Az Origo a magyarországi sajtóorgánumok közül elsőként írta meg, hogy november 7-én, a felvidéki Révkomáromban bemutatták a Progresszív Szlovákia (PS) „Magyar Platform" nevű tagozatának a parlamenti képviselőjelöltjeit, és a párt magyar nyelvű programját.

A rendezvény a 2020. február 29-én esedékes szlovákiai parlamenti választások előkampányának volt tekinthető.

Az egyik meghívott, a súlyos családi botrányokkal terhelt Donáth Anna az eseményen többek között azt mondta, hogy - szerinte - „a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok".

My heart is in the Budapest protests against the visit of #Erdogan. My full presence is in Komarom with our partners of @progresivne_sk and #MagyarPlatform, first time in history when a Slovak partner includes an ethnical Hungarians as candidates and with a tailored program pic.twitter.com/uKXaMfrY27

— Anna Júlia Donáth (@donath_anna) November 7, 2019

A magyarországi liberális politikus tehát leszlovákozta a felvidéki nemzettársainkat, és közben – áttételesen –

arra biztatta őket, hogy asszimilálódjanak a szlovák többséghez.

Donáth Révkomáromban hangoztatott álláspontjáról természetesen beszámoltak a hazai és külhoni nemzeti érzelmű, konzervatív sajtóorgánumok is. A téma kapcsán közleményt adott ki az éppen Budapesten ülésező Magyar Diaszpóra Tanács is.

A testület IX. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozata a következőképpen fogalmaz: Magyar Diaszpóra Tanács aggodalommal tekint arra az új keletű jelenségre, amelynek révén egyes magyarországi politikai pártok (egész pontosan a szélsőliberális Momentum Mozgalom-szerk.) a szomszédos államokban (Románia, Szlovákia-szerk.) rendre olyan politikai erőket támogatnak (USR-PLUS, Progresszív Szlovákia-szerk.), amelyek tagadják a nemzetet, illetve a nemzeti kisebbségek jogait.

A szervezet kiemelte:

ez a szűk látókörű, szélsőségesen liberális szemlélet ellentétes az összmagyar nemzeti értékekkel és érdekekkel.

Donáth Anna - az általa nem várt erős ellenreakciók miatt - megijedt, és ezt követően félig-meddig bocsánatot kért az általa megsértett felvidéki magyaroktól. A közösségi oldalára kitett bejegyzéséből azonban az derül ki, hogy

még mindig nem érti mi volt a probléma az asszimilációra utaló beszédével.

Ezért aztán hozzátette, hogy - szerinte - „egy felvidéki magyar, saját magyarsága mellett ma egyre inkább büszke lehet Szlovákiára is." Ez a mondat bebizonyítja, hogy a liberális EP-képviselő egyáltalán nem ért a nemzetiségi kérdéshez (sem).

Donáth révkomáromi performanszával, illetve a felvidéki magyar nemzeti kisebbség megosztásával kapcsolatos törekvésekre reagált a Progresszív Szlovákia magyar platformjának a megalapítója, félig magyar, félig szlovák nemzetiségű Martin Dubéci is, aki a PS elnökségi tagja, illetve titkára és a pártirodájának a vezetője.

Martin Dubéci a közösségi oldalán fakadt ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a hazai és külhoni nemzeti érzelmű magyar pártok, illetve a konzervatív sajtót álláspontja miatt.

Tagadni próbálta, hogy a felvidéki magyarok megosztására törekednének, de a platform alapítást nem lehet másképp értelmezni, ráadásképpen ki is jelentették, hogy a február 29-i parlamenti választásokon számítanak a helyi magyarok szavazataira.

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szlovákia lakosságának a 8,5 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 9,4 százaléka pedig magyar anyanyelvűek. Ez azt jelenti, hogy a valóságban sem lehet sokkal több 10-11 százaléknál a magyarság aránya.

A május 26-i európai parlamenti választásokon sem a színmagyar MKP, sem a vegyes nemzetiségű, de magyar irányítású, Bugár Béla-féle Most-Híd nem jutott be az EP-be,

mivel egyik politikai formáció sem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt. Az MKP 4,96 százalékot, a Most-Híd pedig 2,59 százalékot kapott.

Ennek nyilván az az oka, hogy még 2009-ben két részre szakadt a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete.

Ha most három részre fog szakadni, az azt fogja eredményezni, hogy az MKP-nak a 2010-ben, a pozsonyi parlamentből történt kiesése után

a Most-Híd is ki fog esni, akkor pedig senki sem fogja képviselni a magyarság érdekeit a szlovák törvényhozásban,

mivel a legújabb fejlemények alapján nem valószínű, hogy PS listáján lesznek befutó helyen magyar jelöltek.

A dolognak következményei beláthatatlanok lennének a felvidéki magyarságra nézve.

Dubéci egyébként azt is sérelmezte, hogy kiemeltük: ő vegyes nemzetiségű. Ennek mindössze tájékoztató jellege volt, szó sincs róla, hogy őt bárki ezért támadná.

Az mindenestre elég fura tőle, hogy meg akarja mondani: kiket illet meg a magyarság képviseletének a joga.

A politikus a bejegyzése végén kiemelte, hogy

szeretne felülemelkedni az etnikai megosztottságon, ami egy olyan többnemzetiségű országban, mint Szlovákia, teljes mértékben értelmezhetetlen,

mivel a mindenkori pozsonyi vezetés nem törekszik a nemzetiségi konfliktusok megoldására, vagy legalább enyhítésére, épp ellenkezőleg, kihasználja a „magyar kártyát" szavazatszerzés céljából.

null

null

Martin Dubéci sajátmagát egyébként újszerű figuraként próbálja feltüntetni, aki nem része az elmúlt közel 30 év szlovák politikai rendszerének, annak minden hibájával együtt.

A valóság ezzel szemben nagyon más.

Dubéci 2012 tavaszán Iveta Radicová jobbközép kormányfő idején a pozsonyi pénzügyminisztériumban kezdett el dolgozni, de néhány hét múlva megbukott a Radicová-kormány. Ezt követően a szlovák parlament egyik alelnökének lett a tanácsadója.

Nem sokkal ezután belépett a Szlovák Konzervatív Pártba (Siet).

2015-ben aztán átlépett a Most-Hídba, saját bevallása alapján azért, mert túl konzervatívnak találta a Siet álláspontját a migráció kérdésében.

Dubéci azt valahogy mindig „elfelejti" megemlíteni – mostani bejegyzésében sem tette meg -, hogy

a 2016-os parlamenti választáson a Most-Híd listáján indult,

de nem jutott be a szlovák törvényhozásba.

Közben dolgozott a pozsonyi parlament titkárságán is dolgozott.

Még idén augusztusban, miután megalakították a magyar platformot, elmondta, hogy „a PS nem tesz különbséget a kisebbségek között",

tehát több mint félmillió magyart úgy kezel, mint néhány ezer szerb vagy bolgár vendégmunkást, ami eléggé fura magatartásra vall.

A politikus akkor kifejtette, hogy több szlovákiai párttal is elképzelhetőnek tartja az együttműködést, de szerinte az MKP esetében problémásak lehetnek az Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolataik.

Tehát ő annyira „liberális", hogy problémát lát a magyar miniszterelnök és egy felvidéki magyar párt közötti jó kooperációban...

Dubéci nem kívánta kezdeményezésüket a Most-Híd vegyespárti modelljéhez hasonlítani, inkább egy komplex projektnek minősítette a PS-t.

Nem az a célunk, hogy átfogják a szlovákiai magyar problémákat, inkább polgári szemszögből közelítik meg a kérdéskört, abból, hogy mindenki otthon érezze magát

- fűzte hozzá, meglehetősen őszintén kijelentve, hogy nem kívánnak foglalkozni a felvidéki magyarok problémáival.

A vegyes nemzetiségű családból származó politikus véleménye alapján,

az autonómia nem megoldás a nemzetiségi kérdésre, ezt a kilencvenes évek vitájának tartja, amit <> (értsd magyar) politikusok használtak fel a viták szítására.

Dubéci és a szlovák liberálisok tehát egyértelműen és határozottan közölték, hogy

nem támogatják a felvidéki magyarság megmaradásának az egyetlen eszközét, az autonómiát.

A Progresszív Szlovákia mozgalom amúgy az Emmanuel Macron francia államfő vezetésével létrejött, Dacian Cioloş szélsőjobboldali múltú, magyarellenes bukott román miniszterelnök (névleges) irányítása alatt működő Renew Europe (Újítsuk meg Európát) liberális európai parlamenti frakció része.

Nyilván a Renew Europe magyarországi tagszervezetéhez, a szélsőségesen liberális Momentumhoz hasonlóan a PS-t és személyesen Dubécit sem zavarja Cioloş múltja.

Egyértelmű és határozott céljuk, hogy megakadályozzák a magyar nemzeti érdeket képviselő pártok bejutását a szlovák és a román parlamentbe, ellehetetlenítve ezáltal a kárpát-medencei magyarság jogegyenlőséghez, illetve autonómiához kapcsolódó politikai törekvéseit.