A berlini szövetségi parlamentben szólalt fel Angela Merkel német kancellár pénteken, beszédében pedig kiemelten foglalkozott a szólásszabadság kérdésével. Elmondása alapján, Németországban lehet beszélni szólásszabadságról, azonban szerinte a véleménynyilvánításnak vannak következményei is.
A szólásszabadságnak vannak határai, amelyek ott kezdődnek, ahol gyűlöletkeltés történik. Ahol megsértik az emberek méltóságát. Ez a ház ellenezni fogja a szélsőséges beszédet, különben a társadalmunk nem lesz ugyanaz, amilyen korábban volt,
fogalmazott Merkel.
A német kancellár tehát lényegében azt előlegezte meg, hogy a parlamentnek kell megszabnia, hogy mi számít gyűlöletkeltő beszédnek, és mi nem.
Merkel beszéde Andrew Doyle brit komikus és szólásszabadság-támogató érdeklődését is felkeltette, aki Twitter-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy
a gyűlöletbeszédet mindig azok határozzák meg, akik épp hatalmon vannak.
"Az államra soha nem szabad rábízni az elfogadható beszéd korlátait. Nagyon baljós látni az ilyen tekintélyelvű ötletek támogatását a szabadság nevében", írta.
Angela Merkel ötletei a szólásszabadságra nézve enyhén szólva is félelmetesek.
A kancellárt 2015-ben azon kapták, hogy a Facebookon megjelenő felbujtó jellegű bejegyzések törléséről beszélt a közösségi oldal alapítójával, Mark Zuckerberggel.
Az incidens akkor történt, amikor migránsok százezrei árasztották el Európát.
Egy bekapcsolva felejtett mikrofon által felvett beszélgetés során
Merkel azt kérdezte Zuckerbergtől, hogy <
Közben Bajorországban előálltak egy olyan javaslattal, amely szerint
a jövőben öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetni lehet azokat, akik gyűlöletkommenteket írnak, vagy uszítást követnek el az interneten.
Georg Eisenreich, bajor igazságügyi miniszter szerint az államnak meg kell védenie a polgárait és magát a gyűlölködéstől, és úgy vélekedett, hogy a szélsőségek elleni harcot a szavakkal kell kezdeni.
"Az internet biztosította anonimitásnak hála sokszor túl nagy felület jut az ilyen sértéseknek, ráadásul szinte lehetetlen végleg kitörölni ezeket a kommenteket", vélekedett a politikus.
A tervezet szerint sértések esetében egy év helyett két év börtönt lehetne kiszabni, rágalmazásért egy helyett három év, míg
uszításért és gyűlöletkeltésért három helyett akár öt évet is kaphat, akiről kiderül, hogy ilyen kommentet ír.
A bajor javaslat szerint a rasszista, antiszemita és idegengyűlölő kommentek esetében feljelentés nélkül is eljárást indíthatnának a hatóságok.
Németországban egyébként 2018 első napja óta már így is komoly cenzúra működik az interneten.
A korábban elfogadott, de csak 2018-tól hatályba lépő törvény a nyugati világ legszigorúbb rendelkezése a közösségi oldalakon terjedő gyűlöletkeltő tartalmak ellen.
Az eljárásrend úgy néz ki, hogy a német igazságügyi minisztérium közzétett egy online űrlapot, amelyen bárki bejelentheti, ha problémás tartalmat lát ezeken az oldalakon.
Álhíreket, gyűlöletkeltő, rasszista és egyéb, kellemetlen posztokat várnak a lakosságtól.
Ezen felül nyilván maguk a hatóságok is monitorozzák a netet.
Ha a német hatóságok jeleznek, hogy valamivel bajuk van, akkor az oldalaknak 24 órájuk van eltüntetni a tartalmat, ha viszont nem reagálnak, akkor komoly pénzbüntetésre, akár 50 millió eurós büntetésre is számíthatnak.
A törvény bevezetése után néhány nappal egyébként
a bevándorlásellenes, jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) két képviselőjének Twitter-oldalát függesztették fel.