Hivatalos ünnep lehet Romániában a trianoni békediktátum évfordulója

Elfogadta a bukaresti képviselőház közigazgatási szakbizottsága a trianoni békediktátum (a románok szerint békeszerződés) napját, június 4-ét román ünnepnappá nyilvánító törvénytervezetet, amelyet már csak a plénumnak kell megszavaznia ahhoz, hogy Klaus Iohannis államfő kihirdesse és hatályba lépjen. Az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőségesen nacionalista indíttatású törvénykezdeményezés a román–magyar ellentéteket szítja ahelyett, hogy az előterjesztők a történelmi megbékélést és a közös jövőtervezést tartanák szem előtt – írja a Maszol.ro.

A székelyföldi politikus a Facebook-oldalán magyar és román nyelven fejtette ki véleményét az erősen nacionalista Titus Corlățean szociáldemokrata párti (PSD-s) politikus, volt külügyminiszter törvénytervezetéről, amelynek értelmében az első világháborút lezáró, Magyarországot területe több mint kétharmadától megfosztó, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság egy részét a Román Királyságnak ítélő 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák.

A képviselőház közigazgatási szakbizottságában a PSD-s és a Traian Băsescu volt államfő-féle jobboldali Népi Mozgalom Pártjának (PMP) szavazataival rábólintottak a kezdeményezésre.

Ez egy véleménynyilvánítás volt a szakbizottság részéről, de egy elég erős jelzés a parlament két házának december elseje alkalmából tartott tegnapi ünnepi ülése után. Szerintem az, hogy a Trianon napját akarják ünnepeltetni, a közösségek szembefordításáról, az ellentétek szításáról szól

– fejtette ki a Maszol kérdésére válaszolva Korodi Attila.

A honatya szerint ebben az ülésszakban valószínűleg nem kerül már szavazásra plénum elé a tervezet, de amikor eljön az ideje, „nagy eséllyel" megszavazzák. „Bizonyára lesz egy erős PSD-s populista jelenlét ahhoz, hogy meglegyen a többség. A PMP is megszavazta, és valószínűleg a végszavazáson is így tesz majd" – vélte a politikus.

A tervezet a szenátuson hallgatólagosan átment, azaz nem volt róla vita a plénumban, így került át a képviselőházba, amely a döntő ház ez esetben.

Corlățean azt követően nyújtotta be törvénytervezetét, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.

„Csakhogy ez a tervezet nem arról szól, hogy jövőre meg kell ünnepelni a trianoni centenáriumot, válaszul a magyar kormány döntésére, hanem ezután minden évben meg kell emlékezni róla, állami ünnepségeket szerveznek majd. Míg december elsejének, a román nemzeti ünnepnek lehet egyfajta pozitív kicsengése is, mondjuk, hogy a modern Románia megtervezésének évfordulója, addig a Trianon-nap egyértelműen a hatalom- és az erőfitogtatás jelképe" – adott hangot aggodalmának Korodi Attila.

A törvénytervezet értelmében

az ünnepségek megszervezése kötelező nemcsak központi, hanem helyi szinten is.

Így a helyi önkormányzatok kötelessége lesz kulturális, ismeretterjesztő és tudatosító eseményeket szervezni, és ki kell tűzniük a román nemzeti lobogót még az olyan településeken is, ahol nem vagy csak elhanyagolható számban élnek románok.

Korodi leszögezte:

az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményest, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a tervezetet leszavazza a parlament.