Megint itt a kötelező migránskvóta

2019.12.06. 07:56

Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Európai Uniós ügyekben bennfentesnek számító Politico arról számolt be, hogy a németek újra a kötelező betelepítési kvótát akarják egy javaslatukban a többi tagállammal elfogadtatni, és ezzel a hatályos Dublin III. rendeletben felállított rendszert reformálnák meg. A kötelező betelepítési kvóta ötlete nem új keletű gondolat, azt már 2015 nyarán felvetette Soros György a Financial Timesnak, majd szeptemberben már egy Tanácsi rendelet kötelezte volna az országokat a már az EU-ban lévő migránsok valamilyen kulcs alapján történő szétosztására. Magyarország a kezdetektől fogva a rendelkezésre álló valamennyi létező eszközzel fellépett a betelepítések ellen, többek közt a három évvel ezelőtti kvótanépszavazással is.

Soros György kísértetiesen hasonló "javaslatokat tett" már 2015 nyarán a Financial Timesban

Bár a hazai ellenzék mindenáron tagadta a Soros-terv létét, azonban tény, hogy a milliárdos már 2015 nyarán arról beszélt a bevándorlási válság megoldási lehetőségeként, hogy szükség volna egy elosztási mechanizmusra, mivel szerinte, „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani."

Nem sokkal ezután Brüsszel már jogszabályi formában állt elő a "nagy ötlettel." Micsoda véletlen.

Utóbb persze a spekuláns már finomított a javaslatán, és elmondta, hogy ő csak egy  olyan európai uniós megfeleltetési módszernek a szószólója, amelynek alapján a menekülteket azokba az országokba küldenék, amelyek be akarják őket fogadni, és amelyekben a menekültek is maradni szeretnének. Na, persze.

Soros GyörgyForrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Yunus Kaymaz

2015 szeptemberében született az első határozat

Az Európai Unió Tanácsa egy 2015-ös határozatával fogadta el a kötelező át- és betelepítési kvótákat, amit Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia leszavazott, Finnország (amelynek akkor jobboldali kormánya volt) pedig tartózkodott a szavazáson. 

A határozatban több részletben összesen 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek az Unió tagállamaiban, és megállapították, mely tagállamnak, hány migránst kell befogadnia.
A határozat arról is döntött 2015 szeptemberében, hogy a tagállamoknak két éve van azt végrehajtani.

Az alábbi táblázatban látható, hogy az egyes tagállamok, köztük a kvótát kifejezetten támogató Németország és Franciaország milyen mértékben teljesítették a befogadásokat a két év múlva esedékes határidőre. Látható, hogy Máltán kívül csak Finnország és Írország közelítette meg a kvótát. Németország kevesebb mint harmadát, Franciaország kevesebb mint negyedét teljesítette az előírásoknak. 

Forrás: V4NA

Perrel, törvénnyel, népszavazással tiltakoztunk a betelepítési kvóta ellen

Magyarország már kezdetektől fogva rendkívül igazságtalannak és a helyzetet csak tovább súlyosbítónak érezte a kötelező betelepítési kvóták ötletét, hiszen ezt további megerősítésként értékelnék azok a gazdasági bevándorlók, akik a jobb élet reményében elindultak Ázsiából vagy Afrikából, otthagyva mindenüket.

Képünk illusztrációForrás: MTI/EPA/Domenic Aquilina

Másrészről pedig igazságtalan lett volna egy olyan országra is ráerőltetni a menekültek egyelőre ezreit, aztán tíz- esetleg százezreit, amelyik ország eredetileg sem szerette volna őket tömegével behívni, és  ezzel kezelni a munkaerőhiányát. És persze meg sem kérdezték a véleményét erről.

A magyar kormány - szemben az Európai Unióval - több ízben is kikérte az emberek véleményét a migrációs válság kezelésének kérdésében, de a magyar kormány következetesen tiltakozott a kötelező áttelepítési mechanizmus bevezetése ellen is. Mivel az Európai Unió és több nagyobb tagállam is teljes erővel szerette volna ránk erőltetni a kvótát, ezért hazánk Szlovákiával együtt megtámadta a fenti Tanács által hozott határozatot a Európai Bíróságon is, de 2016-ban egy népszavazást is tartottak az ügyben Magyarországon, megkérdezve arról a választópolgárok véleményét.

Forrás: Origo

A népszavazásra végül 2016. október 2-án került sor, és a kérdés így szólt: 

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Bár a népszavazás az eredményességi küszöb alatt maradt, de több mint 3,3 millió ember, azaz a szavazók 98 százaléka nemmel szavazott, vagyis a magyar lakosság elsöprő többsége nem kért a kötelező betelepítésből. Többen, mint ahányan az uniós csatlakozásra szavaztak. 

A Európai Bizottság 2016-ban aztán már azt javasolta, hogy amennyiben egy uniós tagország nem fogad be menekülteket a kvóta alapján, akkor 250 ezer eurós szolidaritási bírsággal sújtják menekültenként. Amennyiben a hivatalos kvóta szerint egy tagország befogadja a menekülteket, akkor az EU 6000 eurót folyósít a befogadóországoknak menekültenként. Azaz zsarolással olajozták volna meg a végeláthatatlan migrációs gépezetet.

Egy éven belül kétszer is előkerült a kötelező betelepítési kvóta ötlete

Bár a 2016-os éles viták óta  úgy tűnhetett, hogy látszólag lekerült az uniós napirendről a kötelező betelepítési kvóták ügye, valójában időről időre újra előhúzza a brüsszeli vezetés, vagy a nagyobb tagállamok egyike  a kalapból az automatikus elosztási mechanizmus ötletét.

Az Európai Bizottság egy tavaly decemberi állásfoglalásban úgy fogalmazott, hogy a migrációs hullámok idején „olyan biztonsági hálót kell a rendszerbe építeni", amely biztosítja, hogy a migráció terhét – úgymond – „méltányosan osszák el az egyes tagállamok között". A rendszerben a tényleges egyensúlyt pedig „a külső határokra érkező vagy partra szálló személyekre is kiterjedő elosztási eszközök segítségével" biztosítanák.

Vagyis ebben a dokumentumban ismét felmerült a kvóta ötlete,  bármit is hazudjanak a hazai balliberális politikusok, akik már évek óta azt mondják, hogy nincs szó a kötelező betelepítési kvótáról. 

Képünk illusztrációForrás: MTI/EPA/EFE/Alvaro Cabrera

Idén szeptemberben megállapodott a máltai Birgu városában Németország, Olaszország, Franciaország és Málta a Földközi-tengeren - a többségében Soros György pénzelte - álcivil szervezetek által bérelt hajókon csempészett migránsok elosztási mechanizmusáról.  Ezt a döntést az uniós belügyminiszterek elé kívánták terjeszteni, ami azt is jelentette, hogy újra uniós szintre került a kötelező betelepítési kvóta ötlete. Az is érdekes volt, hogy a fenti dokumentum a menekült megnevezés helyett menedékkérőként és migránsként említi a tengeren érkezőket.  Vagyis elsősorban nem a háború és az üldöztetés elől menekülők átvételéről, hanem a jobb élet reményében érkező gazdasági bevándorlókról van szó.

Németország újra erőlteti a kvótát

De úgy tűnik, hogy az új Európai Bizottság felállásával sem tettek le egyes tagállamok a migránsok kötelező elosztásáról, hiszen, ahogy arról az Origo már beszámolt, a németek informálisan egy 4 oldalas dokumentumot terjesztettek a többi tagállam elé, amely az európai uniós migrációs és menekültügyi rendszer reformját foglalja magában, és újra a menekültek automatikus elosztásához nyúlnának. Ez a tervezet elsősorban a mediterrán és észak-európai országok álláspontját tükrözi, és már arra sem ad esélyt, hogy azok, akik nem kívánnak részt venni benne, esetleg pénzzel vagy mással megváltsák a betelepítést. A hírek szerint a tervezet a német Belügyminisztériumtól származik, és Ursula von der Leyen februárban tervezi azt a tagállamok elé terjeszteni. 

Horvát rendőrök és migránsok a szerb-horvát határt elválasztó kerítésnél a horvátországi Bapska (Bábafalva) közelébenForrás: MTI/AP/Darko Vojinovic

Következetes a magyar kormány álláspontja

Orbán Viktor több ízben elmondta, hogy a magyar kormány semmilyen kvótának nem fog engedni, februárban egy 7 pontos csomagot mutatott be a szokásos évértékelőjén, a bevándorlás megállítására, amelynek második pontja úgy szólt, hogy "Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére!".

Orbán Viktor a 2019-es évértékelőnFotó: Koszticsák Szilárd/MTI

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is a miniszterelnökhöz hasonlóan, legutóbb most szeptemberben nyilatkozott úgy, hogy "hazánk torkán nem lehet lenyomni a Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítési kvótát. A brüsszeli bürokraták azt állították, hogy már nincs napirenden a migránsok szétosztási mechanizmusa, a bevándorláspárti erők azonban újra elővették a kötelező kvóták ügyét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK