Angela Merkel Auschwitzban: Mély szégyenérzet fog el a németek barbár bűnei miatt

2019.12.06. 16:10

Angela Merkel német kancellár hivatala során először látogatott el az auschwitzi koncentrációs táborba, az Auschwitz-Birkenau Alapítvány megalapításának 10. évfordulója alkalmából – írja a BBC.

Angela Merkel a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel együtt látogatott a volt haláltáborba az Auschwitz-Birkenau Alapítvány meghívására. A megemlékezésen a láger volt foglyai is részt vettek.

Mély szégyenérzet fog el a németek által itt elkövetett barbár bűntettekért – mondta Merkel.

Szerinte a történtek miatt Auschwitzban csendben kellene maradni.

Hiszen milyen szavakkal írható le ez a gyász, az itt meggyilkolt, megkínzott, elpusztult emberek szenvedése? – tette fel a kérdést.

A tetteseket egyértelműen néven kell nevezni, ezért fontos hangsúlyozni, hogy Auschwitz németek által irányított német haláltábor volt, miután a lengyelországi Oswiecim városát 1939-ben bekebelezte a harmadik birodalom.

Az auschwitzi emlékhely arra kötelez mindenkit, hogy mindennapjaiban figyelmes legyen és óvatos", hogy "védje hozzátartozóinak méltóságát. Az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság könnyen sérülhető, ezért védelemre szorulnak a társadalom hétköznapjaiban és a politikai életben is.

Figyelmeztetett a napjainkban észlelhető "a rasszizmus, a gyűlölet szítása és az ezzel összefüggő támadások térnyerése. Látjuk azt is, hogy támadják a liberális demokráciát, és gyakran helyet kap a történelmi revizionizmus" – jelentette ki. Külön figyelmet szentelt "a németországi, az európai, valamint a világszerte élő zsidótársadalom életét veszélyeztető" antiszemitizmusnak, amelyet, mint hangsúlyozta, nem szabad tolerálni.

Merkel megállapította továbbá: az emlékhely tanúságtételt jelent, és mint ilyet őrizni kell, Németország "jelentősen hozzá fog járulni" ehhez. Ez arra vonatkozhatott, hogy Berlin októberben bejelentette: újabb 60 millió euróval járul hozzá az Auschwitz-Birkenau Alapítványhoz. A 2009-ben létrejött alapot 40 állam, valamint magánszemélyek támogatják, Németország korábban szintén 60 millió eurót fizetett be.

Angela Merkel német kancellár (b2) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j2) Piotr Cywinski múzeumigazgató (b) és Andrzej Kacorzyk helyettes múzeumigazgató (j) társaságában az egykori koncentrációs táborban OswiecimbenForrás: MTI/AP/Markus Schreiber

A kancellár átsétált a hírhedt Arbeit macht frei, azaz a munka felszabadít feliratú kapuk alatt is. A Fekete Falnál, ahol a foglyokat kivégéztek, egy perces néma csenddel emlékeztek meg az áldozatokra.

Mateusz Morawiecki, a lengyel miniszterelnök beszédében aláhúzta: a lengyel állam elkötelezett arra, hogy ápolja a náci Németország áldozatainak emlékezetét. A túlélőknek, valamint a már elhunytaknak szolgáltatott elégtételt is az áldozatok iránti igazságosság részének nevezte. Lengyelország a jelenleg magánkézben lévő Mauthausen-Gusen egykori náci haláltábor területének megvásárlásáról tárgyal az osztrák kormánnyal. A táborban számos lengyel értelmiségit gyilkoltak meg, Varsó egy méltó emlékhely kialakításában érdekelt.

Morawiecki a második világháború idején üldözött zsidókat mentő lengyel Zofia Kossak-Szczucka szavait idézte, majd a mai helyzetre átültetve ezeket kijelentette: "ma elmondhatjuk magunkról: aki közömbös a történelem meghamisításával szemben, társszerzője az ilyen hazugságoknak". Morawiecki feltehetőleg arra is utalt, hogy a német sajtó gyakran "lengyel haláltáborként" emlegeti Auschwitzot.

Angela Merkel német kancellár és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megkoszorúzza a Halál FalátForrás: MTI/PAP/Andrzej Grygiel

A náci Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

A náci rezsim körülbelül 1,1 millió embert ölt meg Auschwitz-Birkenauban, többségük zsidó volt, rajtuk kívül romák, homoszexuálisok, szovjet és politikai hadifoglyok is haltak meg itt. Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborba deportáltak számát.

A holokauszt során összesen több mint hat millió zsidó halt meg.

Auchwitzban január 27-én több ország államfője részvételével nemzetközi megemlékezést tartanak a haláltábor felszabadítása 75. évfordulójáról.