Több mint 67 millió ember volt kénytelen az elmúlt időszakban elhagyni az országát valamilyen konfliktus miatt. Ez a több tízmilliós tömeg jelenleg is úton van, és leginkább az Egyesült Államokba és Németországba szeretne eljutni – írta a Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb összesítésében.
Az adatok szerint idén eddig csak Európába több mint 115 ezer bevándorló érkezett.
Ebben a számban azonban nincsenek benne azok, akik különféle módszerekkel ki tudják játszani a hatóságokat, és bejutnak az unió területére.
A fent bemutatott adatokkal párhuzamosan az elmúlt hetekben a Magyarországgal határos országokban elképesztő mértékben megnőtt a bevándorlók száma. Csak Szerbiába november 27 és december 3. között 1118 migráns érkezett. Ez 125 százalékos növekedés volt az előző héthez képest. Romániában ugyanebben az időszakban több mint 200 százalékos növekedést regisztráltak a migránsok számában. Horvátországba 2018-ban 8 ezer migráns érkezett, de idén már több mint 16 ezer.
Görögországba összességében több mint 64 ezer migráns érkezett idén, míg tavaly csak 50 ezer.
Jól látszik, hogy térségünkben jelentősen megnőtt az illegális bevándorlók száma. Mindez pedig azzal jár, hogy a magyar határra eső nyomás is egyre nagyobb. Az elmúlt hetekben ugrásszerűen megnőtt az elfogott illegális bevándorlók száma.
Míg az idei 43. héten csupán 168 migránst fogtak el a magyar hatóságok, addig a 48. héten már 1026-ot.
Mindezzel kapcsolatban Hollik István kormányszóvivő azt mondta, az elmúlt hét bebizonyította, hogy a migránsok továbbra is özönlenek Európa irányába tengeren, valamint szárazföldön is egyre növekszik a migrációs nyomás, leginkább a balkáni útvonalon.
Jól látható, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás egyáltalán nem csökken, sőt várhatóan idén minden bizonnyal többen jönnek majd, mint 2018-ban. Éppen ezért egyáltalán nem véletlen, hogy Berlinben ismételten felmelegítették a már többször is megbukott kötelező kvóta ötletét. Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter új menekültügyi tervet mutatott be a hét elején.
A néhány oldalas dokumentum kényesen ügyel rá, hogy ne használja a kvóta és kötelező kifejezést, az elképzelés azonban valójában a már többször visszautasított kvótarendszert tálalja új köntösben: kötelező, automatikus elosztási rendszert javasol az uniós tagállamok között a lakosságszám és GDP arányában.
Berlin azzal érvel, hogy a dublini rendszer nem működik jól, túl nagy terhet ró bizonyos tagállamokra, hiszen 2018-ban a menekültkérelmek 75 százalékát öt tagállamban nyújtották be, és az esetek alig három százalékában térnek vissza szabályosan abba az országba, ahol először az unió területére léptek. Csakhogy az Európai Számvevőszék jelentése szerint valójában nem működik jól az elosztási rendszer sem.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök
várhatóan jövő februárban veszi napirendre a menekültügyi reformterveket, s az év második felében, a német uniós elnökség után terjeszti azt az Európai Parlament elé.
Az új Európai Bizottságban a migrációs kérdést elsősorban az „európai életmód előmozdítása" portfóliót vezető görög Margaritisz Szkínász és a „belügyekért" felelő svéd Ylva Johansson kezeli majd. A két biztos pozitívan nyilatkozott a német elképzelésről, ugyanakkor jelezték, hogy ez is csak egy terv a sok közül, és teljes konszenzusra kell törekedni.
Berlin nemhiába szeretné a kvótát valahogyan áterőltetni, mivel Németország a migránsok legfőbb célpontja. Éppen ezért újra és újra föllobbanó viták jellemzik a német belpolitikát a határvédelméről és a belső stabilitásról. E téren újabban a Zöldek belülről is kapnak kritikát. Boris Palmer, a baden-württembergi Tübingen város zöldpárti polgármestere új könyvében saját politikai közösségét, valamint a német szövetségi kormányzat migrációs politikáját vonja kérdőre. Világosan kimondja:
miközben a bűncselekmények száma az utóbbi időben – a számok tükrében – csökkent, a lakosság továbbra is attól tart, hogy erőszak áldozatává válik.
Megállapítása annak fényében is érdekes, hogy mindeközben igyekszik aláhúzni: Németország biztonságosabbá vált - olvasható Ifj. Lomnici Zoltán blogbejegyzésében.
A Századvég jogi szakértője szerint mindeközben a dominánsan német irányítású Európa, illetve Európai Unió eddig nem túl hatékony válaszokat fogalmazott meg a migráció kapcsán, sőt az elmúlt évek európai bevándorláspolitikája egyértelműen megbukott.
Az EU az elmúlt öt évben több mint 800 millió eurót nyújtott sürgősségi segélyként Görögországnak és Olaszországnak, a menekültügyi eljárások, a menekültek más EU-országokba való áttelepítésének vagy a származási országokba történő hazatelepítésnek a pénzügyi támogatására.
Az Európai Számvevőszék azonban különjelentésben kimutatta, hogy a finanszírozott projekteknek alig egyharmada érhette el célját. A vizsgálat szerint a kudarc nem róható fel pusztán Közép-Európának, vagyis alapvetően nem Magyarországot, Lengyelországot és a cseheket érinti, hanem Olaszország és Görögország nem telepítette vissza konzekvens módon a hazájukba a tartózkodási joggal nem rendelkező migránsokat - tette hozzá.
A magyar kormány egyértelműen fogalmazott a kvótatervekkel kapcsolatban. Hollik István kijelentette: ezért már a gondolkodás kezdeti fázisában fontosnak tartják leszögezni, hogy
ebben az ügyben a magyar kormány továbbra is a magyar emberek akaratát érvényesíti, álláspontja szerint a kötelező kvóta veszélyes javaslat, mert azt üzeni az afrikai és kelet-ázsiai bevándorlók milliói számára, hogy Európában tárt karokkal fogadják őket.
Időközben Bosznia-Hercegovina bezárja a horvát határ közelében fekvő vucjaki migránstábort – közölte Dragan Mektic védelmi miniszter. A vucjaki sátortáborban a hideg és a havazás ellenére továbbra is mintegy 500–600-an tartózkodnak, holott a település lakói többször is felhívták a figyelmet az ott lakó illegális bevándorlók okozta problémákra.
A tábor egyébként egy korábbi aknamező és egy szeméttelep közelében fekszik, nincsenek felállított mosdók, sem folyóvíz, így a migránsok embertelen körülmények között várnak arra, hogy továbbmehessenek Horvátország, s onnan Nyugat-Európa felé.
A migránsválság 2015-ben tetőzött, amikor a becslések szerint több mint egymillió illegális bevándorló haladt át a balkáni útvonalon, ez azonban akkoriban még nem érintette Bosznia-Hercegovinát. A migránsútvonalon fekvő országok azóta szigorítottak határvédelmükön, a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok viszont továbbra is igyekeznek új útvonalakon bejutni az Európai Unió országaiba.
Bosznia-Hercegovinában 2016 közepén jelentek meg az első, Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók.
A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába,
ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni, mert a nyugat-balkáni államokat nem tekintik célországnak. Boszniában jelenleg mintegy nyolcezer migráns van.