A Brexit melletti és Brüsszel elleni népszavazássá vált a december 12-i előrehozott parlamenti választás Nagy-Britanniában. A britek egyértelmű felhatalmazást adtak a kilépés végrehajtása mellett kampányoló Boris Johnson vezette konzervatívoknak. A kilépést ellenző, és a bevándorlást támogató Munkáspárt és Liberális Demokraták megsemmisítő vereséget szenvedtek. A voksolás Soros György számára is hatalmas vereség, mivel az elmúlt években mindent megtettek az általa pénzelt álcivil szervezetek, hogy megakadályozzák a kilépést.

A brit Konzervatív Párt 1987, Margaret Thatcher vezetése óta nem látott mértékű győzelemmel szerzett abszolút többséget az előrehozott parlamenti választásokon, miközben a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt az elmúlt több mint nyolc évtized legsúlyosabb vereségét szenvedte el, utoljára 1935-ben szereztek ennél kevesebb képviselői helyet a brit parlamentben. 

A Konzervatív Párt tagjai 365 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban, a 2017-es választáshoz képest 48-al növelve parlamenti képviselőik létszámát.

A Munkáspárt frakciója pedig 203 fős lehet, azaz 59-el kisebb, mint eddig. 

Boris Johnsont köszöntik a Downing Street 10. munkatársai, miután fogadta őt II. Erzsébet királynő a választás másnapján. A miniszterelnök a Brexitről szóló népszavazássá tette a választást és nagyot nyert.Forrás: MTI/EPA/PA pool/Stefan Rousseau

2016 volt a fordulópont

A mostani választási eredmény értékeléséhez érdemes az időben visszamenni egészen Nagy-Britannia 1973-as EU-hoz való csatlakozásáig. Az országban hosszú évtizedeken keresztül állandó vitatéma volt, hogy mennyire hasznos az uniós tagság, de az általános elégedetlenség Brüsszellel a 2008-as gazdasági világválság hibás kezelése és az elmaradt uniós reformok miatt izzott fel igazán. David Cameron 2010-es hatalomra kerülése után szinte mindennapossá vált a brit kormány és Brüsszel csatája. Az ellentétek 2014-ben csúcsosodtak ki, amikor David Cameron Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel karöltve elutasította a Juncker bizottsági elnökségét, a konzervatív brit miniszterelnök megjósolta: ha Juncker lesz a Bizottság elnöke, nem tudja az EU-ban tartani Nagy-Britanniát, az ország a kilépésre fog szavazni.

Cameron a brit választóknak tett ígéretének megfelelően ki is írta a brit uniós tagságról szóló népszavazást.. 2016. június 23-án a britek döntöttek,

a többség nem kért Brüsszelből.

Az akkori népszavazás alapjaiban rázta meg a brit politikát. A Munkáspárt, a Liberális Demokraták, és a Skót Nemzeti Párt megrémülve a várható kilépéstől egyértelműen abba az irányba mozdult el, hogy a referendumot meg kell valahogyan ismételni. Ezzel szemben a konzervatívok és a tőlük jobbra lévő Brit Függetlenségi, majd pedig Brexit Párt egyértelműen a kilépés, a választók demokratikus döntésének végrehajtása mellett volt.

Stabil többsége lesz a konzervatívoknakForrás: AFP/Niklas Halle'n

Mindent felülírt a brexit kérdése

A népszavazás óta eltelt három év azzal telt, hogy a baloldal és a liberálisok mögött álló szervezetek folyamatosan nyomás alatt tartották a konzervatív kormányokat, hogy mindenképpen szükséges még egy referendum. Éppen ezért a teljes közéletet a brexithez való viszony határozta meg, és a mostani kampányban hiába volt szó az egészségügyön át a migrációig rengeteg témáról, igazából csak a kilépéshez való viszony határozta meg a választók preferenciáit. Már a december 12-i választás előtt látható volt, hogy a brexit ügye lehet a döntő faktor, és mindezt az előrehozott választás be is bizonyította.

A parlamenti választás egyértelműen bebizonyította, hogy népszavazássá vált arról, hogy akarják-e a britek a kiválást, vagy pedig nem. Mivel Boris Johnson konzervatív miniszterelnök a kampányban szinte csak arról beszélt, hogy megválasztása esetén biztos lesz a kilépés, így nem árult zsákbamacskát. A britek pedig döntöttek, és keményen megbüntették azokat a pártokat, akik egy újabb népszavazást akartak, és azokat is, amelyek a maradás mellett voltak. Jó példa a liberálisok elnökének az esete, aki arról beszélt, hogy magát a teljes kilépési folyamatot megállítja, ha lesz erre lehetősége. Jo Swinson be sem került a parlamentbe.

Új korszak kezdődhet Nagy-BriitanniábanForrás: AFP/Daniel Sorabji

Soros is elbukott

A brit választók annak a Soros Györgynek is üzentek, aki hatalmas összeget költött a brexit-ellenes kampányra. Célja a folyamat megakadályozása és egy új népszavazás kiírása volt. A kampány vezetője a rendelkezésre álló információk szerint a korábban ENSZ-főtitkárhelyettesként is dolgozó Mark Malloch Brown egykori miniszter volt. Az egykori munkáspárti politikus Brown a kilencvenes évek elején a Refugees International-nél is tevékenykedett, amely a Soros Bosznia Tanácsadó Bizottság részeként működött (1993–94).

A baloldal megsemmisítő vereségében azonban nemcsak az játszott szerepet, hogy szembehelyezkedtek a 2016-os népszavazás eredményével, hanem a bevándorláspártiságuk és a radikális iszlamistáknak tett engedmények és az ebből következő antiszemita botrányaik is. A Labour szavazóinak Corbyn és marxista környezetének zsidógyűlöletéből is elege lett. Corbynt hosszú ideje antiszemita botrányok övezték, és Nagy-Britannia főrabbija mellett Izrael és a zsidó közösség is komoly aggodalmakat fogalmazott meg esetleges hatalomra kerülésével kapcsolatban. A Simon Wiesenthal Központ pedig nemrég egyenesen a 2019-es év legantiszemitább személyének nevezte Corbynt.

A britek elsöprő többsége nem kért Jeremy Corbyn antiszemitizmusábólForrás: AFP/Tolga Akmen

Megkönnyebbülés

Nem meglepő tehát, hogy elsöprő vereségét óriási megkönnyebbülés övezte nem csak a brit zsidóság, de Izrael vezető politikusai részéről is. Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke a következő szavakkal gratulált Boris Johnson győzelméhez:Nagyszerű nap ez Nagy-Britannia számára, hálás vagyok a barátságunkért.

Kevés dologban ért egyet ennyire az izraeli kormány és ellenzék, ebben viszont igen. Beni Ganz ellenzéki vezető is gratulált a brit miniszterelnök elsöprő győzelméhez. A magyar származású Jair Lapid, a Jes Atid párt vezetője, illetve a Kék Fehér ellenzéki formáció másik tagja Twitteren egyenesen ezt írta:Győzelme az antiszemitizmus vereségét jelenti. Biztos vagyok benne, hogy vezetése alatt megerősíthetjük, és elmélyíthetjük Izrael és Nagy-Britannia kapcsolatát. Gratulálok Boris, és sok sikert!

Visszaszerzett szuverenitás

A súlyos vereség után maga Corbyn is elismerte, hogy a Brexitről szóló egyértelmű döntés volt a választás. „A Brexit nagyon polarizálta és megosztotta a vitákat ebben az országban, teljesen felülírta a normál politikai párbeszédet" — fogalmazott. „Elismerem, hogy ez hozzájárult az eredményhez" — tette hozzá.

A mostani választási eredmény kapcsán arra is érdemes emlékeztetetni, hogy miközben a baloldal azzal riogatott, hogy a brit gazdaság és társadalom össze fog zuhanni egy bármilyen brexit esetén: a font rég nem látott mértékben erősödött a biztos brexit hírére.

Boris Johnson győzelmével szabályozott és korlátozott bevándorlás következhet, ráadásul a britek úgy léphetnek ki az Európai Unióból, hogy az nem viseli meg érdemben a brit gazdaságot – minderről már Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője beszélt. Utóbbit alátámasztja az is, hogy Donald Trump amerikai elnök kész egyeztetni egy olyan kereskedelmi megállapodásról, ami kvázi megkerüli az Európai Uniót. Deák Dániel hangsúlyozta: megbukott a balliberálisok azon törekvése, amely főként a vidékieket hibáztatta a brexit miatt, a mostani választás megerősítette, hogy a britek nem kérnek tovább a brüsszeli befolyásból.

Boris Johnsonnak már nem kell elfogadnia Brüsszel diktátumaitForrás: AFP/Ben Stansall

A brit választással kapcsolatosan Frank Füredi, 1969 óta Nagy-Britanniában élő szociológia professzor azt mondta: a brexit miatt teljesen átalakult a százéves status quo, és többek között ennek köszönhető az is, hogy átalakulóban van a Konzervatív Párt és a Munkáspárt is. Az előbbiben előtérbe került egy új generáció, amely sem politikailag, sem kulturálisan nem a „brüsszeli identitáspolitikát" követi. A Munkáspárt velük szemben egy csomó ingyenes állami ellátást ígért, és baloldali kampányt folytatott, de a brexit témájával nem tudták felvenni a versenyt. Frank Füredi hozzátette, hogy az embereknek elege volt a bevándorlásból is, továbbá elégedetlenek a multikulturális társadalom kialakulásával és az integráció hiányával.

Mindent összevetve tehát Nagy-Britannia visszakaphatja a brexittel a szuverenitását, nem kell automatikusan elfogadnia Brüsszel diktátumait, és emellett a bevándorlást is szabályozhatja.