Régóta húzódik már ez az ügy a horvát állam és a MOL között, amely azzal kezdődött, hogy a magyar cég bevásárolta magát az INA olajipari vállalatba a 2000-es években. Ezzel megmentette a MOL az INA-t a csődtől. A vád egészen odáig ment, hogy a MOL vezetője szerintük megvesztegette az akkori horvát kormányfőt, Ivo Sanadert, noha ezt bizonyítani sohasem tudták. A vád koronatanúja ráadásul egy olyan üzletember, aki mára bevallotta, hogy többször nem mondott igazat, hiteltelenségét pedig még az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága is kimondta.

A MOL, mint mára kiderült, a csődtől mentette meg az INA-t és egy nyereséget termelő vállalattá fejlesztette, de érdemes ott kezdeni, hogy egyáltalán hogyan került a magyar vállalat Horvátországba, és mi volt a vita kiváltó oka.

A MOL első körben, 2003-ban szerzett 25 százalékos tulajdonrészt az INA-ban, de a nagy áttörés 2008 végén következett be, amikor további 22,15 százalékot vásárolt meg, illetve megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A magyar cég ezt követően további részvényeket vett a piacon, jelenleg pedig 49,08 százalékos részesedéssel bír a vállalatban.

Forrás: MTI/Varga György

Tizenegy évvel ezelőtt, amikor ez megtörtént, az INA igencsak közel került a csődhöz a dübörgő gazdasági világválság és a társaság sajátos helyzete miatt. Ebben a drámai likviditási helyzetben a MOL volt az egyetlen, amely képes volt az akkor szükséges pénzügyi és működési segítséget nyújtani a horvát végnek. A stratégiai partnerség és a közösen kidolgozott szerződések biztosították a lehetőséget és a platformot az INA megmentésére, stabilizálására és továbbfejlesztésére, vagyis a társaság megerősítésére.

Az INA ma már fontos része a MOL-nak és egyre jobban teljesít, sok üzletágban élen jár a csoporton belül, pénzügyi eredményei pedig magukért beszélnek.Az INA az elmúlt néhány évhez képest 2017-ben rekordmértékű osztalékot fizetett, egy évvel később aztán ismét komoly eredményt ért el a vállalat.

Az olajipari cég 2018-ban az adó- és kamatfizetés, valamint értékcsökkenés előtti eredmény (EBITDA) az egyszeri tételek nélkül 3,484 milliárd kunát (149 milliárd forintot) tett ki, ami némileg meghaladja az előző évit. Ráadásul a MOL hozzájárul az INA fejlődéséhez, hiszen múlt héten a MOL Igazgatósága jóváhagyta a rijekai finomító maradékfeldolgozási beruházását, amely a maga 600 millió dolláros költségvetésével az INA eddigi legnagyobb beruházása Horvátországban.

Már tíz éve tart az ellentmondásos ügy

A MOL-INA-ügy a korábban említett 2008-ban megszerzett irányítási jogokra vezethető vissza.
Először 2011-ben emelt vádat a zágrábi államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK) Ivo Sanader horvát exkormányfő ellen, aki 2009 júliusáig volt hivatalban, a MOL részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt.

Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőForrás: AFP

Majd az USKOK 2013-ban vádat emelt Hernádi Zsolt ellen is. A korrupcióellenes ügyészség szerint a MOL vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt ígért Ivo Sanadernek azért, hogy a magyar cég megszerezhesse a horvát olajipari vállalat irányítási jogait. Ezeket a koholt vádakat a MOL és Hernádi Zsolt azonnal visszautasította, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A magyar igazságszolgáltatás nem talált bűncselekményt

A horvátországi vádakra reagálva természetesen a hazai igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a MOL érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.Ennek fényében, teljesen érthető módon a magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A horvát kormány azonban ennyivel nem érte be: a Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében az Európai Bírósághoz fordult, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.

A nemzetközi döntőbíróság is a MOL-nak adott igazat

Eközben mind Horvátországban, mind nemzetközi színtéren több olyan ítélet is született, amely egyöntetűen kimondta, hogy nem történt bűncselekmény.A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A bíróság több súlyos eljárási hibát is jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot, egyben a perben eljáró bírót, Ivan Turudicot, a megyei bíróság elnökét eltiltotta az ügytől.

A MOL elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójaFotó: Szabó Gábor - Origo

Az ügyben Horvátország korábban már az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberben döntést hozott. A döntőbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani az Ivo Sanader volt miniszterelnök korrupciós ügyében folytatott helyi perben, hogy a vádlott kenőpénzt fogadott el a MOL-tól. A nemzetközi bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Robert Ježić nem hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett.

A horvátok nem fogadták el a nemzetközi bizottság döntését

A horvát kormány az UNCITRAL-ítéletre egyrészt úgy reagált, hogy azonnal bejelentette azon szándékát, hogy visszavásárolja az INA-t, másrészt úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és elküldte a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot a magyarországi igazságügyi szerveknek, valamint 2018 augusztusában ismét kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a MOL elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.

A magyar Fővárosi Törvényszék ennek végrehajtását augusztus 23-án ismét megtagadta, amit azzal indokolt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.

A vád koronatanúja bevallotta, hogy korábban hazudott

2018 őszén aztán elkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő, és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató ellen a Zágráb megyei bíróságon.
Fontos részlet, hogy Sanadert 2012 novemberében elsősorban Robert Ježić üzletember tanúvallomása alapján mondták ki bűnösnek a MOL-INA-vesztegetési ügyben, majd ítélték el első fokon 10 év börtönre.

A vád szerint a Sanader részére a kialkudott tízmillió euróból ötmilliót Robert Ježić egyik svájci cégének a számlájára utaltak fiktív tanácsadói szerződések alapján azért, hogy a MOL megszerezhesse a menedzsmentjogokat az INA olajtársaság felett, anélkül, hogy rendelkezne a részvények többségével.

A mostani eljárás során is Ježić a vád koronatanúja, az az ember, akit a bécsi székhelyű UNCITRAL korábban hiteltelennek minősített. A tanú egyébként a most folyó tárgyalás során a Zágrábi megyei bíróságon a korábbi tanúvallomásaival ellentétes nyilatkozatokat tett. Például bevallotta, hogy bizonyos lényegi körülményeket illetően nem mondott korábban igazat. Tanúvallomása ellentétes volt az ügy többi tanújának (így az ügyészség tanúinak is) tanúvallomásával. Sőt, Ježić korábban azt is vállalta, hogy az általa emlegetett 5 millió eurót a lehető leghamarabb elutalja a horvát hatóságoknak, ugyanakkor ez évek óta nem történt meg.

Ilyen körülmények között született a bírósági ítélet, ugyanakkor összességében elmondhatjuk, hogy:

  • Amellett, hogy ez egy rendkívül régóta húzódó és sok szempontból ellentmondásos ügy,
  • a magyar kormány teljes mértékben meg van győződve a MOL vezetőjének ártatlanságáról. Bízik benne, hogy a horvát igazságszolgáltatás is legvégül majd erre a következtetésre fog jutni.
  • Továbbá bízik abban, hogy a magyar cég meg tud állapodni a horvát kormánnyal és az INA-val, hiszen a két vállalat stratégiai fontosságú szerepet tölt be mindkét ország gazdaságában, és elengedhetetlen a további fejlődésük.