Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az észak-spanyolországi Baszkföld elszakadását célzó Baszk Haza és Szabadság (ETA) több mint 50 évig harcolt a független, szocialista baszk állam megteremtésért.
Robbantásos merényleteik során mintegy 860-an haltak meg.
Spanyolországban évtizedek óta belpolitikai feszültségeket okoznak a baszk, illetve a katalán autonómia-törekvések.
Az ETA támadásainak utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben. Ezután a terrorcsoport
a spanyol kormánytól kapott több autonómia ígérete fejében felhagyott a fegyveres harccal, és fegyvereiket 2018 áprilisában átadták a spanyol hatóságoknak.
Az elmúlt években Katalóniára irányult Európa figyelme, miután a 2017 októberében megtartott
függetlenségi népszavazás heves utcai összecsapásokba torkollott.
A népszavazást később a spanyol legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette. Carles Puigdemont katalán kormányfő és négy minisztere Brüsszelbe, illetve Berlinbe menekült, ezért a spanyol kormány nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük.
A spanyol legfelsőbb bíróság 9 és 13 év közötti börtönbüntetést szabott ki zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőre,
a legmagasabb büntetést Oriol Junqueras, volt katalán elnökhelyettes kapta, akit az alkotmányos rend megzavarása mellett közpénz hűtlen kezelésében is bűnösnek találtak.
Puigdemont és miniszterei 9 és 11 év közötti büntetést kaptak,
továbbá eltiltották őket a közügyek gyakorlásától.
Junqueras, Puigdemont és Toni Comín, volt katalán egészségügyi miniszter közben európai parlamenti mandátumot nyert a 2019 májusi választáson,
utóbbiak ezért mentelmi jogukra hivatkozva nem tértek haza Brüsszelből.
Belgium és Németország elutasította Madrid kiadatási kérelmét, így az egykori katalán vezetők jelenleg csak Spanyolország határain kívülről küzdhetnek a katalán függetlenségért.
A Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front 1976-tól négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedésért, a szervezet tagjai mintegy
4500 robbantásos merényletet hajtottak végre a szigeten.
A félkatonai szervezet végül 2014-ben letette a fegyvert, de az autonómia politikai szintű megvalósításáról nem mondott le. A 2017 decemberében megtartott korzikai regionális parlamenti választásokon a szavazatok 45,4 százalékát a nacionalista Pé a Corsica pártszövetség szerezte meg.
Gilles Simeoni, a szövetség vezetője tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal a sziget nagyobb autonómiájáról és a korzikai nyelv hivatalossá tételéről,
Emmanuel Macron államfő azonban 2018 februárjában tett korzikai látgatásakor mindkét kérést határozottan elutasította.
Macron arra hivatkozott, hogy a francia alkotmány kimondja az egységes francia nemzet és nyelv létezését, vagyis az autonómiához alkotmánymódosításra lenne szükség.
Megfigyelők szerint a liberális államfő azért aggódik, mert ha engedne a korzikaiaknak, akkor a többi regionális kisebbség, a bretonok, az elzásziak (németek), vagy a provansziak is bejelenthetnék autonómia-igényüket, ami
a mindenkori párizsi kormányzatok szerint veszélyeztetné Franciaország egységét.
Európa kevés jól működő nemzeti autonómiáinak egyike Olaszország északi részén, a Dél-Tirol (Südtirol) régióban található.
Az 1946-ban megkötött osztrák-olasz külügyminiszteri egyezmény szavatolta a nyelvi, törvényhozói és végrehajtói autonómiát Bolzano (Bozen) tartományban az ott élő osztrák-német kisebbség számára.
Az olasz parlament 1971-ben elfogadta a kisebbségi területi autonómiát megteremtő Autonómia Statútumot, miután Ausztria az ENSZ közgyűlésén keresztül folyamatos nyomást gyakorolt szomszédjára.
Dél-Tirol ma Olaszország egyik leggazdagabb tartománya,
az ott élő osztrák-német kisebbség 1992 óta teljes körű politikai, gazdasági, oktatási és kulturális önrendelkezési jogokat élvez.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében európai polgári kezdeményezés keretében aláírásgyűjtés indult a nemzeti régiók - köztük Székelyföld - támogatásáról.
A kezdeményezés célja, hogy az Európai Parlament napirendre tűzze a nemzeti régiók jogairól és uniós támogatásáról szóló vitát.
A kezdeményezést itt lehet aláírni.
