Könnygáz, esztelen rombolás, erőszak és utcai háború Franciaországban - video

Párizs, 2020. január 9. A francia kormány tervezett nyugdíjreformja elleni párizsi tüntetés egyik résztvevőjét veszik őrizetbe rohamrendőrök 2020. január 9-én, amikor a vasúti és a párizsi tömegközlekedési dolgozók 37. napja sztrájkolnak. MTI/AP/Thibault Camus
Vágólapra másolva!
Ismét több százezren tiltakoztak csütörtökön mintegy nyolcvan francia városban a tervezett nyugdíjreform ellen a szakszervezetek által meghirdetett negyedik országos tiltakozónapon, miközben 36. napja tart a vasúti és a párizsi tömegközlekedési sztrájk is. Ahogy már a sárgamellényesek tüntetéssorozatánál megszokott volt, szélsőbaloldali anarchisták keveredtek a tüntetők közé. Ők pedig romboltak, megint.
Vágólapra másolva!
Rennes, 2020. január 9. A francia kormány tervezett nyugdíjreformja elleni rennes-i tüntetés egyik résztvevőjét veszik őrizetbe rohamrendőrök Forrás: MTI/AP/David Vincent

Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint mintegy 280 ezren, a szakszervezetek összesítése szerint csaknem 800 ezren vettek részt az utcai felvonulásokon.

A legnagyobb megmozdulást Párizsban rendezték, ahol a vasutasok mellett tanárok és ügyvédek vonultak a menet élén, a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszer egységesítésére irányuló, pontrendszer alapú reform tervezetének visszavonását követelve.

Lyon, 2020. január 9. A francia kormány tervezett nyugdíjreformja elleni lyoni tüntetés résztvevői Emmanuel Macron francia elnök képét égetik el Forrás: MTI/AP/Laurent Cipriani

A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2025-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, s ezen nem változtatna a kormány, de a tervezet szerint 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 év előtt mennek nyugdíjba. A kormány szerint az új rendszer igazságosabb lesz a jelenleginél, míg az ellenzők a nyugdíjasok lecsúszásától tartanak.
A nyugdíjreform elleni tiltakozó megmozdulás 36-ik napja tart, és leginkább a párizsi tömegközlekedésben és a közoktatásban érezhetők a sztrájk hatásai. Legutóbb 1986-1987-ben volt ilyen hosszú sztrájk az állami vasúttársaság (SNCF) munkavállalói részéről, de az 28 nap után befejeződött. A mostani is főként a vasúti közlekedést sújtja, valamint a Párizs térségét kiszolgáló tömegközlekedést. A V4NA nemzetközi hírügynökség információi szerint a franciák még mindig támogatják a sztrájkolókat, azaz az elviselhetetlen körülmények (több mint egy hónapja gyakorlatilag nincs közösségi közlekedés) ellenére a sztrájkolókat támogatják és nem Macron elnököt.

A francia elnök elfogadottsági száma egyébként példátlanul alacsony: a Le Figaro szerint alig 25%-os.

Nézze meg a Le Figaro összeálíltásait. Ahogy szinte minden franciaországi tüntetésen, a csütörtökin is megfigyelhető volt a V4NA szerint az a kettősség, hogy egyfelől a rendőrök nyakra-főre szórták a könnygázbombákat, feltűnően agresszívek voltak a békésebb tüntetőkkel, ugyanakkor sokszor lehetett látni esztelen rombolást is. Ilyenkor a rendőrök óvatosabban viselkedtek. Mind a könnygázról, mind a Saint-Lazare pályaudvar sajátos rendőri blokádjáról mutatjuk a videókat. És megnézhetik, hogyan vernek szét tüntetők egy buszmegállót.