Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Kínai Statisztikai Hivatal közzétette a 2019-es évre vonatkozó legfőbb gazdasági adatait, és célkitűzéseit.
Ebből az derül ki, hogy 29 éves mélypontra lassult a kínai gazdaság növekedése tavaly.
Ennek oka egyértelműen a mára már elhalkult, azonban tavaly jelentős gazdasági hatást kiváltó amerikai-kínai kereskedelmi háború, valamint a kedvezőtlen befektetői hangulat volt.
A kínai statisztikai hivatal pénteken közzétett jelentése szerint Kína bruttó hazai terméke
2019 egészét tekintve 6,1 százalékkal volt több a 2018-as GDP-nél.
Ez a legvisszafogottabb növekedési ütem 1990 óta.
Kína gazdasági növekedése a Világbank adatai alapján 1961 és 2018 között:
Az adat nem érte meglepetésként a piacot, ez a növekedési ütem megfelel az elemzői várakozásoknak és a kormány által kitűzött 6-6,5 százalékos célnak is.
2018-ban az éves növekedés még 6,6 százalékos volt Kínában.
Az előző negyedévhez mérve 1,5 százalékkal nőtt a kínai GDP az év utolsó három hónapjában.
Érdemes megemlíteni, hogy bár kínai léptékben negatív rekordról van szó, de a világ vezető gazdasági hatalmaihoz képest így is kiemelkedő teljesítmény a 6 százalék feletti növekedés.
Viszonyításképp az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 2,2 százalék bővült az amerikai jegybank közlése szerint, míg az IMF statsztikái szerint
2019-ben 26 olyan ország volt, ahol a GDP-növekedés meghaladta a 6 százalékot.
A világ országainak GDP-növekedése 2019-ben:
A világ GDP-jének több mint 16 százalékát adta tavaly Kína,
amely a világ 2019. évi gazdasági növekedéséhez 30 százalékban járult hozzá.
Kína a világ GDP-jének csupán két százalékát adta 1978-ban, amikor útjára indult a Teng Hsziao-ping néhai kínai vezető által meghirdetett reform és nyitás politika.
Kína már 2009-ben lekörözte Japánt és ezzel a világ második legnagyobb gazdasága lett az Egyesült Államok után.
1978 óta a kínai gazdaság gyors ütemben bővült, 2014-ben még 10,4 százalékos emelkedést jegyeztek fel, majd a növekedés évről évre fokozatosan lassult.
Tavaly a fogyasztói árak növekedése Kínában 2,9 százalékos volt, ami megfelel a 3 százalék körülire kitűzött célnak.
Ezen belül:
A fogyasztói kosár egyik kulcsfontosságú termékének,
a disznóhúsnak az ára az afrikai sertéspestis járvány által megtizedelt állomány miatt kiugró mértékben, 42,5 százalékkal emelkedett.
A szezonális élelmiszerek és energiaforrások árát nem tartalmazó éves maginfláció mérsékelt maradt,
1,6 százalék volt 2018-hoz képest.
Az áremelkedés vidéken magasabb volt, éves összevetésben 3,2 százalékkal kapaszkodtak fel a fogyasztói árak az elmúlt évben, szemben a városokban mért 2,8 százalékkal.
Az ipari termelés az év egészében 5,7 százalékkal nőtt,
ami lassulást jelent az előző év 6,2 százalékos adatához képest.
A rendelkezésre álló átlagjövedelem névértéken 8,9 százalékkal nőtt 2019-ben az előző évhez képest, ami 0,2 százalékponttal élénkebb a 2018-asnál. Az árak változását figyelembe véve pedig
a reáljövedelmek 5,8 százalékkal emelkedtek,
vagyis megközelítőleg lépést tartottak a gazdasági növekedés ütemével.
A kínai kommunista párt hosszú távú célkitűzése az volt, hogy az ország egy évtized alatt 2020-ra megduplázza a bruttó hazai terméket és a jövedelmeket, ezáltal a mérsékelten gazdag nemzetek közé emelkedjen.
A cél eléréséhez idén is 6 százalék körüli gazdasági növekedésre lenne szükség.
A tavalyi évre kitűzött cél a 6,0 és 6,5 százalék közötti gazdasági növekedés volt, míg az idei növekedési célt a parlament márciusban esedékes, szokásos évenkénti plenáris ülésén határozzák majd meg.
A statisztikai közlemény hangoztatta, hogy Peking összehangolt lépéseket fog tenni az egyenletes növekedési ütem biztosítására. A kínai vezetés elsősorban költségvetési és monetáris intézkedésekkel igyekszik megfékezni a növekedés lassulását, így az elmúlt időszakban adócsökkentéseket alkalmazott, valamint államkötvények nagy mennyiségben történő eladását tette lehetővé a helyi kormányzatoknak infrastrukturális projektek finanszírozása érdekében.
A bankokat is nagyobb hitelkibocsátásra ösztönözték, aminek következtében a tavalyi év egészét tekintve
az új hitelek állománya elérte a 16,81 ezer milliárd jüanos (2,44 ezer milliárd dollár) rekordszintet.
Az élénkítő intézkedések azonban nem hoztak kellően gyors eredményeket, a befektetési kedv pedig soha nem látott szintekre süllyedt, így megfigyelők szerint még az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek enyhülésének tükrében is
további ösztönzőkre lesz szükség a növekedés lassulásának kiküszöbölésére.
Ning Csi-csö, a kínai statisztikai hivatal vezetője pénteki sajtótájékoztatóján újabb gazdaságserkentő intézkedések bevezetését helyezte kilátásba.
Nem csak a GDP ért el történelmi mélypontot, hanem a születések száma is. Bővebben erről lapozás után olvashat. >>>
