Ezért kell új költségvetés az Európai Uniónak

2020.02.04. 08:31

Ahogy az Origo arról már beszámolt, Orbán Viktor magyar kormányfő miután hétfőn, Brüsszelben megbeszélést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács belga elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság német vezetőjével, kifejtette, hogy tisztességes alapokra kell helyezni az Unió következő költségvetését, amely a 2021-2027 közötti időszakra szól. Ezt még az előző, a luxemburgi Jean-Claude Juncker-féle Bizottság dolgozta ki. Orbán Viktor, ahogy azt korábban már kifejtette, négy dolgot kifogásol, ezek a következők: 1) a visszatérítések rendszere igazságtalan, ezért meg kell szüntetni; 2) a közép-európai országoknak juttatott támogatások nagy része visszakerül a nyugati tagállamokhoz (a multinacionális cégeken keresztül), és ez nem jelenik meg a tervezetben; 3) a kohéziós forrásokat csökkentik, ráadásul úgy, hogy minél szegényebb egy ország, annál többet vesznek el tőle, minél gazdagabb, annál kevesebbet; 4) a bizottsági javaslat rugalmatlan, és ezen változtatni kell.

A magyar miniszterelnök álláspontjával nincs egyedül az Európai Unióban, ugyanis támogatja őt ebben 15 tagállam (Bulgária, Észtország, Horvátország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország), amelyek valamennyien tagjai a Kohézió Barátai nevű csoportnak.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án.Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A Kohézió Barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, illetve ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, valamint összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.

Az EU déli és keleti tagállamait tömörítő csoportnak két ülése is volt a közelmúltban, az egyik Prágában, 2019. november 5-én, a másik a portugáliai Bejában, 2020. február 1-jén.

Az uniós költségvetés több mint 76 százalékával a Bizottság a tagállami és a regionális hatóságokkal partnerségben gazdálkodik 5 nagy pénzalap felhasználásával.

Ezek a következők:
• Európai Regionális Fejlesztési Alap
• Európai Szociális Alap
• Kohéziós Alap
• Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
• Európai Tengerügyi és Halászati Alap

A többi forrást szinte kizárólag a Bizottság kezeli.

A közép-európai államokkal a következő, 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban különösen a kutatás-fejlesztési és a klímasemlegesség elérése érdekében létrehozott programok tekintetében bánnának rendkívül igazságtalanul.

Orbán Viktor a novemberi ülésen hangsúlyozta, hogy a mostani tervezet alapján a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz, miközben a lakosság 20 százaléka az új tagállamokban lakik.Hasonló a helyzet a klímasemlegesség elérése tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot – mondta novemberben a magyar miniszterelnök.

Az Orbán Viktor által kifogásolt négy pontot nézzük meg alaposabban.

1) A visszatérítések rendszere igazságtalan, ezért meg kell szüntetni

A visszatérítések rendszere elsősorban az EU-ból most kilépett Egyesült Királyságnak volt kedvező. Ezt a kedvezményt tulajdonképpen Margaret Thatcher akkori, konzervatív brit miniszterelnök harcolta ki.

Margaret ThatcherForrás: Sputnik/RIA Novosti/Sergey Guneev

A kompenzációs mechanizmust az 1984-es fontainebleaui (Franciaország) EU-csúcson rögzítették.

A Bruxinfo nevű uniós szakpolitikákkal foglalkozó hírportál információi alapján a visszatérítési rendszert a brexit miatt most megszüntetnék a „Tizennyolcak", azaz Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

A Tizennyolcak szerint a folytatáshoz nem áll rendelkezésre az a két fő feltétel, amiért ezt a rendszert létrehozták.

De tulajdonképpen mi is ezen feltételeknek a lényege?

Az első feltétel értelmében a visszatérítési mechanizmus addig tartható fenn, amíg az uniós költségvetés kiadási szerkezetében egyetlen politika domináns szerepet játszik. Ez akkoriban a közös kiadások kétharmadát kitevő közös agrárpolitika (KAP) volt. Így azokat a tagállamokat – de mindenekelőtt az Egyesült Királyságot – amelyek amúgy sokat fizettek be a közös költségvetésbe, viszont gazdasági szerkezetük miatt jóval az átlag alatt részesültek a KAP büdzséjéből, a visszatérítési mechanizmusból kompenzálták.

A kiigazítást valamennyi tagállam fizeti, a kevésbé mezőgazdasági jellegű Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország azonban csak csökkentett mértékben.

A Fontainebleau-ban kikötött másik kritérium értelmében egy tagállam költségvetési terhének (befizetésének) meg kell haladnia viszonylagos gazdagságát.

Márpedig a 18 szóban forgó uniós tagállam szerint 1984-től eltérően valamennyi jelenleg költségvetési visszatérítésben részesülő tagállam a legtehetősebb országok csoportjába tartozik, és nemzeti össztermékének (GNI) kisebb hányadát fizeti be a közös kasszába, mint a legtöbb tagállam.
Ezért a Tizennyolcak a visszatérítési mechanizmust el akarják törölni 2021-től.

Ennek eltörlését az eddig is kevesebbet befizető Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország, illetve a „hozzájuk csapódó" Dánia azonban ellenzik - nem meglepő, nekik ez a gazdasági érdekük.

2) A közép-európai országoknak juttatott támogatások nagy része visszakerül a nyugati tagállamokhoz (a multinacionális cégeken keresztül), és ez nem jelenik meg a tervezetben

Talán ez az a pont, amely legtöbbször szerepel a közép-kelet-európai államok sajtójában, és amelyet állandóan megemlítenek a régió döntéshozói, köztük Orbán Viktor is.

Azt, hogy ez a probléma mennyire valós, nem csak a V4-ek politikusai és gazdasági szakemberei, hanem korunk egyik legnagyobb közgazdásza, a híres London School of Economics (LSE) egykori diákja, jelenlegi tanára, a francia Thomas Piketty, A tőke a XXI. században című, 2013-as kiadású, a New York Times bestseller-listáján szereplő könyv szerzője is megerősítette.

Thomas PikettyForrás: Getty Images

Az amúgy baloldali sztárközgazdász több közép-európai sajtóorgánumnak, köztük a Mandinernek is nyilatkozott 2018 januárjában.

Thomas Piketty kiszámolta, hogy a külföldre áramló tőkejövedelem Magyarországon volt a legmagasabb a visegrádi országok között a kétezres évekig, körülbelül háromszorosa a többi országból kiáramló GDP-arányos tőkejövedelemnek.

Míg Lengyelországból 2002-ig évente a GDP közel egy százalékára rúgó profit és tőkejövedelem hagyta el az országot, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte, és tartósan, drasztikusan meghaladta a többi térségbeli ország adatait, 3,8 és 6,4 százalék között ingadozva. A kiáramló tőkejövedelem aránya 1995 és 2007 között megduplázódott. Az arány növekedése minden visegrádi országban lejátszódott.

Piketty és egy másik neves közgazdász, Filip Novokmet szerint pedig nemcsak a kilencvenes években, hanem 2005 és 2015 között is átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem évente, nemcsak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is.

A francia közgazdász adatairól György László - aki jelenleg a gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár - elmondta, hogy azok megerősítik azt a korábbi lengyel kutatást, amely 2012 körül megmutatta, hogy az uniós források több, mint fele végül visszaáramlik a nyugati országokba. Így az uniós támogatások nagy részben a nyugati nagyvállalatoknak nyújtott közvetett támogatásnak tekinthetők, a közép-európai országokon keresztül.

Thomas Piketty számításai alapján a profitok és más tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát tette ki Magyarországon, tehát ennyivel csökkentette a külföldi tulajdonú gazdaság a nemzeti jövedelmet.

A közgazdász szerint eközben az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások átlagosan épphogy elérték a magyar GDP négy százalékát.

Piketty és Novokmet (2018), Eurostat nemzeti számlák és költségvetési idősorok alapján.Forrás: Mandiner

Az ábra alapján úgy tűnik, hogy Magyarország gazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői.

3) A kohéziós forrásokat csökkentik, ráadásul úgy, hogy minél szegényebb egy ország, annál többet vesznek el tőle, minél gazdagabb, annál kevesebbet

A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU átlagának 90 százalékát.

A most futó, 2014-2020-as költségvetési ciklusban ez az alábbi országokat érinti: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia - vagyis döntő többségben a 2004 után csatlakozott országok.

Az új költségvetés tárgyalásában késhegyre menő viták várhatóak, főleg annak tükrében, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból történő kilépése miatt jelentősen csökkenni fognak az elosztásra váró források, kiváltképpen a Kohéziós Alapra szánt pénzek.

Az Európai Bizottság jelenleg a megmaradt 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetési befizetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több nyugati nettó befizető állam (főképp Németország, Hollandia és Svédország) viszont nem szeretnének 1 százaléknál többet erre a célra költeni, annak ellenére sem, hogy a brexit miatt nem csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, növelni kellene ezt a keretet.

Félő, hogy a kevesebbet költeni szándékozó tagállamok akarata érvényesül, már csak azért is, mert ők hagyományosan jobban tudják érvényesíteni a nyomásgyakorló képességüket.

Nem nehéz belátni, hogy amennyiben tényleg csökkenteni fogják a Kohéziós Alapokat, akkor az nem fogja elérni a létrehozásának fő célkitűzését, nevezetesen a nyugati, déli és keleti tagállamok között fennálló, a kommunista korszakból eredeztethető életszínvonalbeli különbség csökkentését.

A Kohézió Barátai éppen ezért a már említett prágai nyilatkozatukban kifejtették, hogy a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában 2019. november 5-én.Forrás: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/FISCHER ZOLTÁN

A közép-kelet- és dél-európai államokat tömörítő csoport célja az, hogy a kohéziós kiadások finanszírozását a következő ciklusban is megtartsák a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten, tehát a GNI 1,11 százalékán.

Orbán Viktor novemberben, Prágában azt is kiemelte: igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet.

4) A bizottsági javaslat rugalmatlan, és ezen változtatni kell

Orbán Viktor szintén a cseh fővárosban közölte, „szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat azonban az ellenkező irányba halad, és ez a költségvetés-tervezet egyre rugalmatlanabb lesz".

Február 1-jén, a portugáliai Bejában a magyar kormányfő pedig kijelentette,az elmúlt években az európai gazdaságpolitikát Brüsszelben elrontották, és ennek hamarosan látni fogjuk a nyilvánvaló következményeit.

Szerinte ennek az első következménye az lesz, hogy az amúgy is ezer sebből vérző eurózóna elveszíti növekedési képességét, ez pedig ki fog hatni az euróövezeten kívülre, tehát hazánkra is.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű ülésén a portugáliai Beja városában 2020. február 1-jén. Az első sorban balról jobbra állnak: Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh, Andrej Plenkovic horvát, António Costa portugál kormányfő, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő, Juri Ratas észt, Robert Abela máltai, Ludovic Orban román és Pedro Sánchez spanyol kormányfő.Forrás: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/FISCHER ZOLTÁN

„Bár Magyarország megtette, a legtöbb állam nem csökkentette az adókat, nem támogatta a versenyt, és olyan védelmi intézkedéseket vezetett be, amelyek rosszak voltak a gazdaságnak" - fűzte hozzá Orbán Viktor.

Véleménye alapján, elsősorban abban kell egyetértenie a tagállamoknak, hogy az EU versenyképességének visszaszerzése a legfontosabb.

„Ehhez pedig olyan költségvetésre van szükség, amely a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítja a tagállamoknak, továbbá ösztönözni kell azokat az országokat, amelyek készen állnak az adók csökkentésére" - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel az uniós költségvetés további részleteinek a megvitatása érdekében, február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK