Egy általános iskola játszóterén találtak bombát Svédországban

2020.02.12. 19:34

Szigorításokat terveznek a tarthatatlan helyzet és a tavalyi rekordszámú robbantás után a svéd hatóságok – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Egy malmői iskola homokozójában találtak robbanóanyagot, néhány nap múlva pedig hat, bombákat gyártó férfit fogtak el a svéd rendőrök.

Tavaly minden eddiginél több, 257 robbantás volt Svédországban. Ezt két hete adta hírül a Svéd Bűnmegelőzési Tanács (Bra). A svéd közszolgálati televízió pedig kiderítette, hogy a 257 esetből eddig mindössze hét ügyben hirdettek ítéletet.

Egy hét sem telt el és egy újabb hátborzongató hírt közölt a svéd rádió: a malmői Sorgenfriskolan általános iskola udvarán lévő homokozóban robbanóanyagot találtak. A hét elején pedig hat, 20 és 30 év közötti bombagyárost fogott el a rendőrség Helsingborgban. Sven Holgersson helyi rendőrfőnök azt nyilatkozta az Aftonbladetnek, hogy a robbanóanyagok mellett, detonátorokat is találtak, tehát minden együtt volt egy jövőbeli robbantáshoz.

A malmői Sorgenfriskolan udvaraForrás: Twitter

A robbantások főleg annak a bandaháborúnak a következményeiamely a régebbi és új bevándorló bandák között a drogpiac megszerzéséért tört ki. Ezt támasztja alá a Svéd Honvédelmi Egyetem jelentése, amely szerint egyes bevándorlók lakta no-go zónákban már teljesen átvették a hatalmat a bandák. A bandaháborúk mellett vallási motivációk is előkerülnek,  Stockholm szír keresztények lakta kerületének templomát már kétszer érte bombatámadás.

Az ország csapdában van, mert Stefan Löfven svéd miniszterelnök beismerte ugyan, hogy a bűnözés drámai növekedése kapcsolatban áll a migrációval, viszont ugyancsak ő volt az, aki az ország gazdasági fejlődésének érdekében kifejtette, hogy még több bevándorlóra van szükség. A napokban a svéd migrációs hivatal kijelentette, hogy kevésbé kellene vonzóvá tenni Svédországot a migránsok számára. Különösen a potenciális terroristák számára, akik Svédországot „menedékként" használják.

Észszerűtlen, hogy a lehetséges terroristák menedékjoggal rendelkezzenek a számos kitoloncolási határozat ellenére. Ez sértő a legtöbb svéd számára - írta Mikael Ribbenvik, a Migrációs Igazgatóság főigazgatója egy véleménycikkben a Dagens Nyheter svéd újságban. A Svéd Rádió szerint tavaly Svédországban 122 olyan menedékkérő volt, akiket a biztonsági szolgálat (SAPO) veszélyesnek minősített és akiket ezért ki kellett volna toloncolni. De mindegyikük Svédországban maradt, mert a hatályos jogszabályok jelenleg megakadályozzák a kiutasítást olyan országokba, ahol az embereket megkínozhatják, vagy megalázó bánásmódban részesíthetik, mint például Irak, Egyiptom vagy Afganisztán.

Ribbenvik szerint a veszélyesnek minősített emberek jogait csökkenteni kellene, amíg a kiutasításuk be nem fejeződik. Addig nem lennének jogosultak pénzügyi támogatásra sem. Így Svédország sem lenne annyira vonzó a számukra.

"Üdvözöljük a jogszabályok felülvizsgálatát" – reagált a felvetésekre a SAPO sajtótitkára, Gabriel Wernstedt. "Nem helyes, hogy a biztonsági kockázatot jelentő személyek, akik ellen kiutasítási határozatot hoztak, Svédországban maradhatnak. Problémás az is, hogy az ideiglenes tartózkodási engedélyek megkönnyítik a svédországi tartózkodást és a munkavállalást, még akkor is, ha az illető biztonsági fenyegetést jelent." Hozzátette, hogy például tavaly év végén éppen ez történt hat veszélyes iszlamistával, akiket nem lehetett deportálni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lakosság számához viszonyítva Svédországból ment a legtöbb, csaknem 300, az Iszlám Állammal szimpatizáló állampolgár a közel-keletre harcolni. Egyébként az elmúlt években a SAPO becslése szerintaz erőszakos iszlamisták száma a 2010. évi mintegy 200-ról, 2000-re, vagyis a tízszeresére nőtt.