Elérte a 100 milliót Egyiptom lakossága, migrációs hullám várható

2020.02.17. 12:53

Egyiptom lakossága februárra elérte a 100 millió főt, ami nagyon komoly kihívások elé állítja a legnépesebb arab ország vezetését. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök több alkalommal is arról beszélt, hogy a terrorizmus mellett a túlnépesedés hazája legnagyobb problémája. Ráadásképpen a lakosság 90 százaléka az összterület 5 százalékán él, a 30 év alattiak aránya pedig eléri a népesség 60 százalékát. A demográfiai robbanással összefüggő szociális problémák miatt egyrészt rendszerellenes megmozdulások is elképzelhetőek, másrészt pedig migrációs hullám várható, főleg Európa irányába.

Azzal foglalkozik a francia közszolgálati csatorna, a Radio France International (RFI) román nyelvű adása, hogy februárra Egyiptom népessége történelmi csúcsot döntött és elérte a 100 millió főt.

Egy gízai piramis. A kép illusztráció.Forrás: AFP/Cris Bouroncle

Az RFI emlékeztet rá, hogy 1990-ben az arab állam lakossága 57 millió volt, ami megegyezett Franciaország akkori lélekszámával. Franciaországban egyébként ma 67 millióan élnek.

Egyiptom a 100 millió fős lakosságával ma Afrika harmadik legnépesebb országának számít, csak Nigéria és Etiópia előzik meg. Globális szinten pedig a tizennegyedik. Lakosságszám tekintetében Egyiptom mindig is az egyik legnépesebb arab állam volt.

Magától adódik a kérdés, hogy az ország vezetése vajon elfogadható életkörülményeket tud-e kínálni ilyen sok állampolgárának, különös tekintettel a fiatalságra, akik évente 800 ezer fős létszámban lépnek be a munkaerőpiacra?Egyiptom gigantikus méretű problémákkal küszködik ezen a területen, ami főleg arra vezethető vissza, hogy óriási a kontraszt a népességszám és az emberi életfeltételek garantálására alkalmas földterületek között.

Egyiptom, a Nílus ajándéka – mondta a görög Hérodotosz, „a történelem atyja", és valóban, az ország területének ugyanis csak az a része lakható, amely a Nílus-deltájában, vagy a folyam árterületén található.

Egyiptom többi része ugyanis jórészt sivatagokból áll. Ebből alakult ki az a fenntarthatatlan állapot, hogy

az ország lakosságának a 90 százaléka az összterület mindössze 5 százalékán él. A legnagyobb túlzsúfoltság a fővárosban, Kairóban alakult ki. A helyi hatóságok sem rendelkeznek pontos adatokkal arra nézve, hogy hányan élhetnek Kairóban és annak elővárosaiban, 20-tól 25 millió főig mindenféle becslések vannak.

Kairó egyik nyomornegyede. A kép illusztráció.Forrás: AFP/Sputnik/RIA Novosti/Andrey Stenin

Ha nemzetközi standardok alapján akarjuk meghatározni a szegénységi küszöböt, akkor Egyiptomra vonatkozóan azt olvashatjuk ki belőle, hogy a népesség egyharmada a globális szegénységi küszöb alatt él. Az észak-afrikai országban is a lakosság legszegényebb része vállalja a legtöbb gyereket, abban a reményben, hogy a fiatalok majd segíteni fogják az idősödő szüleiket.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök már több alkalommal, először még 2017-ben arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy hazája két fő problémával küszködik, ebből egyik a terrorizmus, a másik pedig a túlnépesedés.

Az elmúlt években pedig egy harmadik, Egyiptomra nézve nemzetbiztonsági kockázatot jelentő probléma is felmerült. Etiópia ugyanis elkezdett egy gigantikus méretű duzzasztógátat (Grand Ethiopian Renaissance Dam) építeni a Kék-Níluson, ami Etiópia áramtermelését jelentősen fogja növelni, de emiatt Egyiptom (és Szudán) területére jóval kevesebb víz fog eljutni.

A projekt háromnegyed részben már kész van, de amennyiben teljesen elkészül, olyan nagy mennyiségű vizet vonna el Egyiptomtól, hogy ennek megakadályozására a helyi sajtóban még katonai erő alkalmazása is felmerült.

Nyilvánvaló, hogy kevesebb vízből nem lehetne fenntartani a jelenlegi szinten a mezőgazdasági termelést, márpedig a demográfiai robbanás miatt még több megművelhető földterületre lenne szükség.
A kairói kormány egyébként kísérletet tesz a népességnövekedés mérséklésére, például a kétgyerekes családmodell elterjesztése által, egyelőre azonban nem túl sok sikerrel.

A túlnépesedéssel összefüggő gazdasági és szociális jellegű problémák mellett Egyiptom vezetése egy esetleges lázadástól is tart, hiszen a lakosság 60 százaléka 30 év alatti, ilyen sok fiatalnak pedig nem lehetséges megfelelő életkörülményeket teremteni.

A tábornokból államfővé vált esz-Szíszi ugyanis pontosan tudja, hogy a 2011-es, Hoszni Mubárak diktátor elleni felkelés úgy kezdődött, hogy az életszínvonalukkal elégedetlen fiatalok az utcára vonultak, később pedig ezt használták ki az iszlamista szélsőségesek, köztük a később hatalomra került, majd gyorsan megbuktatott Muszlim Testvérség, amelyet utóbb terrorszervezetté nyilvánítottak.

Tüntetés Kairóban Mubárak elnök rendszere ellen, 2011. január 25.Forrás: AFP/Mohammed Abed

A lázadáson kívül a fiatalok előtt csak egy lehetőség áll, a migráció a gazdagabb, főleg európai országok irányába. Bár ahogy láthattuk a 2011-ben kezdődő forradalmi hullám idején, a zűrzavar miatt is sokan Európába jöttek.

2017-es adatok alapján, az Európai Unióban 1,2 millió egyiptomi él, nagyon sok fiatal pedig Szaúd-Arábiában, más gazdag Öböl-menti államokban, vagy Amerikában is vállal munkát.