Elérte a 100 milliót Egyiptom lakossága, migrációs hullám várható

Egyiptom, tüntetés, 2011
Egyptian demonstrators protest in central Cairo amidst tear gas fire by Egyptian police to demand the ouster of President Hosni Mubarak and calling for reforms on January 25, 2011. The protesters, carrying flags and chanting slogans against the government, rallied in a protest inspired by the uprising in Tunisia which led to the ouster of Zine El Abidine Ben Ali. AFP PHOTO/MOHAMMED ABED (Photo by MOHAMMED ABED / AFP)
Vágólapra másolva!
Egyiptom lakossága februárra elérte a 100 millió főt, ami nagyon komoly kihívások elé állítja a legnépesebb arab ország vezetését. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök több alkalommal is arról beszélt, hogy a terrorizmus mellett a túlnépesedés hazája legnagyobb problémája. Ráadásképpen a lakosság 90 százaléka az összterület 5 százalékán él, a 30 év alattiak aránya pedig eléri a népesség 60 százalékát. A demográfiai robbanással összefüggő szociális problémák miatt egyrészt rendszerellenes megmozdulások is elképzelhetőek, másrészt pedig migrációs hullám várható, főleg Európa irányába.
Vágólapra másolva!

Azzal foglalkozik a francia közszolgálati csatorna, a Radio France International (RFI) román nyelvű adása, hogy februárra

Egyiptom népessége történelmi csúcsot döntött és elérte a 100 millió főt.

Egy gízai piramis. A kép illusztráció. Forrás: AFP/Cris Bouroncle

Az RFI emlékeztet rá, hogy 1990-ben az arab állam lakossága 57 millió volt, ami megegyezett Franciaország akkori lélekszámával. Franciaországban egyébként ma 67 millióan élnek.

Egyiptom a 100 millió fős lakosságával ma Afrika harmadik legnépesebb országának számít, csak Nigéria és Etiópia előzik meg. Globális szinten pedig a tizennegyedik. Lakosságszám tekintetében Egyiptom mindig is az egyik legnépesebb arab állam volt.

Magától adódik a kérdés, hogy

Egyiptom gigantikus méretű problémákkal küszködik ezen a területen, ami főleg arra vezethető vissza, hogy óriási a kontraszt a népességszám és az emberi életfeltételek garantálására alkalmas földterületek között.

Egyiptom, a Nílus ajándéka

Hérodotosz

Egyiptom többi része ugyanis jórészt sivatagokból áll. Ebből alakult ki az a fenntarthatatlan állapot, hogy

az ország lakosságának a 90 százaléka az összterület mindössze 5 százalékán él.

A legnagyobb túlzsúfoltság a fővárosban, Kairóban alakult ki. A helyi hatóságok sem rendelkeznek pontos adatokkal arra nézve, hogy hányan élhetnek Kairóban és annak elővárosaiban, 20-tól 25 millió főig mindenféle becslések vannak.

Kairó egyik nyomornegyede. A kép illusztráció. Forrás: AFP/Sputnik/RIA Novosti/Andrey Stenin

Ha nemzetközi standardok alapján akarjuk meghatározni a szegénységi küszöböt, akkor Egyiptomra vonatkozóan azt olvashatjuk ki belőle, hogy

a népesség egyharmada a globális szegénységi küszöb alatt él.

Az észak-afrikai országban is a lakosság legszegényebb része vállalja a legtöbb gyereket, abban a reményben, hogy a fiatalok majd segíteni fogják az idősödő szüleiket.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök már több alkalommal, először még 2017-ben arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy

Az elmúlt években pedig egy harmadik, Egyiptomra nézve nemzetbiztonsági kockázatot jelentő probléma is felmerült. Etiópia ugyanis elkezdett egy gigantikus méretű duzzasztógátat (Grand Ethiopian Renaissance Dam) építeni a Kék-Níluson, ami Etiópia áramtermelését jelentősen fogja növelni, de emiatt Egyiptom (és Szudán) területére jóval kevesebb víz fog eljutni.

A projekt háromnegyed részben már kész van, de amennyiben teljesen elkészül, olyan

nagy mennyiségű vizet vonna el Egyiptomtól, hogy ennek megakadályozására a helyi sajtóban még katonai erő alkalmazása is felmerült.

Nyilvánvaló, hogy kevesebb vízből nem lehetne fenntartani a jelenlegi szinten a mezőgazdasági termelést, márpedig a demográfiai robbanás miatt még több megművelhető földterületre lenne szükség.

A kairói kormány egyébként kísérletet tesz a népességnövekedés mérséklésére,

például a kétgyerekes családmodell elterjesztése által, egyelőre azonban nem túl sok sikerrel.

A túlnépesedéssel összefüggő gazdasági és szociális jellegű problémák mellett Egyiptom vezetése egy esetleges lázadástól is tart, hiszen

a lakosság 60 százaléka 30 év alatti, ilyen sok fiatalnak pedig nem lehetséges megfelelő életkörülményeket teremteni.

A tábornokból államfővé vált esz-Szíszi ugyanis pontosan tudja, hogy a 2011-es, Hoszni Mubárak diktátor elleni felkelés úgy kezdődött, hogy az életszínvonalukkal elégedetlen fiatalok az utcára vonultak, később pedig ezt használták ki az iszlamista szélsőségesek, köztük a később hatalomra került, majd gyorsan megbuktatott Muszlim Testvérség, amelyet utóbb terrorszervezetté nyilvánítottak.

Tüntetés Kairóban Mubárak elnök rendszere ellen, 2011. január 25. Forrás: AFP/Mohammed Abed

A lázadáson kívül

a fiatalok előtt csak egy lehetőség áll, a migráció a gazdagabb, főleg európai országok irányába.

Bár ahogy láthattuk a 2011-ben kezdődő forradalmi hullám idején, a zűrzavar miatt is sokan Európába jöttek.

2017-es adatok alapján,

az Európai Unióban 1,2 millió egyiptomi él,

nagyon sok fiatal pedig Szaúd-Arábiában, más gazdag Öböl-menti államokban, vagy Amerikában is vállal munkát.