DENK: egy hollandiai antiszemita bevándorlópárt portréja

2020.02.17. 15:57

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében a bevándorlás egyik legfontosabb politikai következményét mutatja be egy konkrét példán keresztül. A hollandiai DENK nem egyszerűen egyike a megannyi, tiszavirág-életű európai bevándorlópártnak, hanem egy folyamatos aktivitást kifejtő, országos választási sikereket is elérő formáció, melynek ideológiája a muszlim hátterű bevándorló-érdekképviselet, a szociális üzenetek és az antiszemitizmus hármasára koncentrál. A párt vezetői a holland baloldalról indultak el, ahonnan többek között antiszemita botrányok miatt kellett távozniuk. A párt létrejötte óta antiszemita botrányok sorozatával került a holland lapok és a nemzetközi zsidó sajtó címlapjaira. A DENK vezetői módszeresen kampányt folytattak a „zsidó lobbi" befolyása ellen, holland-zsidó civil szervezeteket tűzve céltáblájukra. Különböző választásokon több antiszemita jelöltet is indítottak, akik szintúgy botrányokat okoztak a sajtóban zsidóellenes kijelentéseikkel. Jellemző, hogy a holland zsidóság sajtóforrások szerint egységesen antiszemita pártként tekint a DENK-re.

A párt a 2019-es hollandiai parlamenti választáson 3 széket (2,1 százalék), a 2018-as önkormányzati választások 24 széket (1 százalék) és a 2019-es tartományi választásokon 4 széket (1 százalék) szerzett- okkal utal a szakirodalom az eddigi legsikeresebb európai bevándorlópártként a DENK-re.

A DENK-et (melynek jelentése hollandul kb. „gondolat", törökül pedig „egyenlőség"), 2015 februárjában alapította két, első generációs bevándorló holland politikus, az isztambuli születésű Tunahan Kuzu és a büyükkışlai születésű Selçuk Öztürk.

Selçuk Öztürk és Tunahan KuzuForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Paco Nunez

Manfred Gerstenfeld holland-izraeli történész egyszerűen „muszlim pártként" utalt a DENK-re egyik cikkében, Aziz El Kaddouri hollandiai piackutató pedig úgy fogalmazott, hogy a DENK a dühös színesbőrűek pártja.

A párt alapító nyilatkozata (Denkend aan Nederland, „Hollandiára gondolva") szerint ellene vannak azoknak a pártoknak, akik szerint Hollandia „nem képes a változásra, identitása egységes, kultúrája pedig maradandó", illetve arra is utal, hogy a „migráció mindig is létezett", és hogy Hollandia a 16. század óta toleráns, bevándorlókat befogadó ország volt.

A program harcot hirdet az „iszlamofóbia, a muszlimgyűlölet és az afrofóbia" ellen. Schrijvers szerint a párt „híján van a koherens politikának", és tevékenysége 2018-ban még mindig elsősorban a rasszistának ítélt holland ünnepi szokásokkal, illetve a túlságosan „fehér" utcanevekkel szemben való fellépésben merült ki.

Mindazonáltal jellemző, hogy a szakirodalom szerint éppen a marokkói és a török kisebbségi
szavazók tekintik a DENK-et leginkább „bevándorló hátterű" formációnak. A párt szavazói elsősorban fiatal muszlimok soraiból kerülnek ki, és a DENK-et egy 2017 márciusi felmérés szerint a török-hollandok 45 százaléka, a marokkói-hollandok 38 százaléka, a suriname-i származású hollandok 5 százaléka, a Holland Antillákról származó hollandok 4 százaléka támogatta.

De a DENK egyetlen ügy kapcsán sem kapott annyi médiafigyelmet – és okozott annyi felháborodást –, mint az Izraellel és a zsidósággal kapcsolatos antiszemita állásfoglalásai. Voltaképpen már a DENK létrejötte is egy antiszemita botrányhoz köthető. A pártelnök Kuzu és Öztürk korábban a mérsékelt jobboldali Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) párttal koalícióban kormányzó Munkáspárt (PvdA) alsóházi képviselői voltak (Frans Timmermans pártjáról van szó), ám a két politikust 2014 novemberében kizárta a baloldali formáció, mert nyilvánosan kritizálták Lodewijk Asscher munkáspárti politikust, akkori miniszterelnök-helyettest és társadalmi ügyekért felelős minisztert.

Asscher bizonyos török szervezetek szigorúbb biztonsági megfigyelését helyezte kilátásba, mondván, hogy azok „a török-iszlám identitást erősítik", és „eltávolodnak a holland szokásoktól". Kuzu és Öztürk ezért „kirekesztőnek" nevezték Asschert, s mivel kitartottak nyilatkozatuk mellett, távozniuk kellett a Munkáspártból.

Ugyanekkor még nem utaltak a miniszter származására – Asscher neves zsidó családból származik, dédapja, Abraham Asscher volt az amszterdami zsidó tanács elnöke az ország német megszállása alatt –, azonban állítását 2016 júniusában Öztürk megismételte.

Ismét „diszkriminációs miniszternek" nevezve Asschert, ezúttal expliciten utalva is a baloldali politikus zsidó felmenőire: Hogyan lehetséges, hogy ez a miniszter, az ő származásával, elfogadja, hogy másoknak félre kell tenniük a származásukat, a nevüket és a vallásukat ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak Hollandiában?

A DENK 2016 szeptemberében került először a hírekbe Izraellel szembeni ellenérzései okán: ekkor Tuzu pártelnök a kamerák előtt utasította vissza a holland alsóházba látogató Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kézfogását.

2017 márciusában a parlamenti választások során a DENK számos jelöltjét érte az antiszemitizmus vádja a holland-zsidó sajtóban. Ali Tsouli 2017-es képviselőjelöltjük példának okáért a következőt írta nyilvános Facebook-oldalán egy korábbi, 2014-es bejegyzésben: „Miért nem támadja meg az Iszlám Állam Izraelt? Miért mészárolnak csak muszlimokat, keresztényeket és arabokat? Olvassátok és ébredjetek fel!"

Posztjához egy cikk linkjét fűzte, mely azt fejtegette, hogy az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi az izraeli hírszerzés, a Moszad ügynöke lenne. A párt másik jelöltje, Aysegül Kılıç 2016-ban posztolt egy videót Facebook-oldalán, melyen egy muszlim hitre tért brit munkáspárti politikus, George Galloway beszél arról, hogy az izraeliek „háborús bűnösök", és hogy az országnak sosem lett volna szabad létrejönnie.

2018 júliusában a DENK amszterdami önkormányzati képviselője, Numan Yılmaz írásos kérdésben fordult a városvezetéshez, melyben azt kérte, hogy Amszterdam szakítsa meg minden kapcsolatát Tel-Avivval. A kérdésben szerepelt az a felvetés, hogy a városnak „nem lenne szabad asszisztálnia a palesztinok elnyomásához (és területeik) megszállásához".

Amint korábban is, Kuzu a kampányt a palesztin oldal melletti külpolitikai kiállásra használta fel: 2018 júniusában a pártelnök arra szólította fel a holland kormányt, hogy „konkrét lépésekkel" támogassa a palesztin állam létrejöttét az ENSZ-ben és EU-s szinten is, illetve, hogy „azonnal" ismerje el a Palesztin Hatóságot „palesztin államként". Hasonlóan 2018 októberében Kuzu írásos kérdésben fordult a holland külügyminiszterhez azzal kapcsolatban, hogy tervezi-e elítélni Izrael államot, amiért az „ismert antiszemita rezsimekkel" tart fenn kapcsolatot.

Noha kérdésében nem nevesítette meg ezen „rezsimeket", ominózus mondatához fűzött egy lábjegyzetet, mely a szélsőbaloldali izraeli Há'árec újság egyik cikkére mutatott.

A kérdéses Há'árec-cikk illusztrációjaként Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt választották, amint éppen kezet fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Szintúgy 2018. júliusi hír, hogy Hussein Jamakovic, a DENK volt aktivistája egy nyílt levelében azt kívánta, hogy „a rohadt mocskos szélsőjobboldali zsidók kapjanak rákot".