2020-ban megismétlődhet a 2015-ös migrációs válság

2020.02.20. 12:38

A 2015-ös európai migráció megismétlődésétől tartanak egyre többen, mivel folyamatos a nyomás az unió külső határain. Az is nagy kérdés, hogy Törökország meddig tudja a területén tartani az ott lévő 4 millió bevándorlót. Az újabb válság kitörését nagyban befolyásolhatja, hogy az unióban továbbra is nagy a megosztottság, hogy milyen bevándorlási politikát kéne folytatni a tagállamoknak, és egyelőre nem látszik, mi lehet majd a közös pont. 

Az elmúlt hónapokban ismételten felerősödött az Európába irányuló illegális bevándorlás. Egyre többen beszélnek arról: nem lehet kizárni, hogy megismétlődnek a 2015-ben látott jelenetek. Erre utal, hogy 2019 végén Recep Tayipp Erdogan török elnök arról beszélt, hogy országa már nem képes befogadni újabb migránsokat, mivel jelenleg is 4 millióan tartózkodnak ott. Idén február 11-én a görög hatóságok közölték, hogy megkezdik a menekülttáborok bezárását. Olaszország pedig folyamatosan a hírekben szerepel azzal, hogyan próbálja elosztani, vagy éppen visszaküldeni azokat a migránsokat, akiket a Földközi-tengeren mentenek ki különféle civil szervezetek. 

Továbbra sem múlt el a migrációs válság veszélye Európában (képünk illusztráció)Forrás: Hans Lucas/Marie Magnin / Hans Lucas/Marie Magnin

Vihar előtti csend?

Mindezek a fejlemények tekinthetőek egyfajta vihar előtti csendnek? – teszi fel a kérdést Amy Verdun, a leideni egyetem európai politikai kérdésekre szakosodott oktatója a legfrissebb elemzésében, amit az Ausztráliai Nemzetközi Ügyek Intézete jelentetett meg. A szakértő felidézte, hogy a 2015-ös migrációs válság során több mint egymillió illegális bevándorló érkezett az Európai Unióba. Mindezek a fejlemények nagyon komoly vitákat generáltak az unión belül, és mély ellentétekhez vezettek az egyes tagországok között.

A fő problémát többek között az okozta akkor, hogy a hatályban lévő dublini rendelet azt mondta ki, hogy a menedékkérőknek abban az uniós országban kell menekültügyi kérelmet benyújtania, ahol először belép a közösség területére. Ezzel szemben több százezren nem ott regisztráltak, ahol beérkeztek, hanem abba az országba mentek, ahol később a kérelmüket benyújtották. Ezek az országok Németország, Svédország és Ausztria voltak. Értelemszerűen a nagyobb migrációs terhet vállaló országok rögtön a terhek megosztását követelték az unión belül.

Az EU-t alapvetően formálta át a migrációs válságForrás: AFP/Handout

Nem csitultak a feszültségek

A terhek szétosztása kapcsán pedig robbant a következő vita. Az EU döntéshozó testületei a migránsok szétosztása mellett döntöttek. Azonban Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia elutasította a kötelező kvótát. A kötelező kvóta azonban a kezdetektől nem működött, mivel a migránsok döntő többsége Németországba kívánt menni, így sokan rögtön elhagyták azt az országot, amelyik befogadta őket. A migrációs válság legintenzívebb szakaszának végül a 2016-ban megkötött EU-Törökország megállapodás vetett véget. Az egyezmény értelmében a migránsok Törökországban tartása fejében Ankara komoly eurómilliárdokat kap az ellátásukra, valamint a törökök vízum nélkül utazhatnak az EU tagországaiba.

A feszültségek a migráció kapcsán továbbra is jelen vannak az unióban. Egyrészt azok a tagállamok, amelyek vonzóak a bevándorlás számára, értelemszerűen szeretnék, ha valamilyen tehermegosztás érvényesülne. Az EU 2004-ben csatlakozott tagállamainak a túlnyomó többsége azonban sokkal szegényebb, és a bevándorlók számára sem vonzóak, ezért érthető okból azt mondják, hogy a problémát nem ők okozták, ezért értelemszerűen nem is akarnak részt venni semmilyen közös teherelosztásban.

Brüsszelben továbbra sincs teljes megegyezés arról, hogyan kezeljék közösen a migráció okozta kihívásokatForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Továbbra sem mondtak le a kötelező kvótáról

Az elmúlt években a nagymértékű migráció a politikai térképeket is átalakította a legtöbb uniós országban, főleg ott, ahová a legtöbb migráns érkezett. Ráadásul a korlátlan migrációnak nagy szerepe volt abban is, hogy a britek végül az unióból való távozás mellett döntöttek. Összességében a mai napig nem született közös döntés arról, hogy a migráció területén milyen politikát folytasson az EU. Egyrészt továbbra is létezik a kötelező kvóta ötlete, és az azt el nem fogadó országok megbüntetése. A másik oldalon pedig azok vannak – köztük Magyarország is – akik a szigorú határvédelem mellett állnak, és a menedékkérelmeket az unió határain kívül bírálnák el.

Amy Verdun szerint a mostani megosztottság mellett is kezelni kell a migrációs kihívásokat, ha továbbra is viszonylag kevesen érkeznek. Azonban a következő hónapokban arra kell számítani, hogy ismételten megerősödik a migrációs nyomás az EU határain. Egy ilyen helyzetben pedig az uniónak is érdeke lenne, hogy a tagállamok között szülessen valamilyen egyezség a migrációs ügyeket érintően, hogy ne történjen meg az, ami öt évvel ezelőtt – vélekedett a kutató. 

Akár a 2015-ös migrációs válság is megismétlődhet EurópábanForrás: AFP/Pablo Garcia

A német belügyminiszter is aggódik

Mint arról korábban beszámoltunk, Horst Seehofer német belügyminiszter arról beszélt: Nagyon erős a migrációs nyomás az EU külső határán, és az EU körüli térségben számos olyan konfliktus van, amely menekülésre kényszerít embereket. Így megismétlődhet az öt évvel ezelőtti válsághelyzet; egy második 2015-öt élünk meg, ha nem segítünk az EU külső határán fekvő országoknak a migrációs nyomás kezelésében. Hangsúlyozta, hogy túl kell lendülni az évek óta tartó patthelyzeten, és végre ki kell alakítani egy közös európai menekültügyi rendszert.

Az osztrák kormány több tagja is határozottan állást foglalt a migrációs válság ügyében. Sebastian Kurz kancellár például a müncheni biztonságpolitikai konferencián azt mondta, hogy számos kisebb országot, például Ausztriát is, súlyosan megterheli az ellenőrizetlen migráció, és minden országnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy önállóan döntsön arról, kiket fogad be.

Nagyobb figyelem a külső határok védelmére

Időközben elkészült az új uniós migrációs és menekültügyi paktum. Margaritis Szkínasz, a migrációs ügyekért is felelős biztos azt mondta, hogy az EU az eddiginél szorosabban kíván együttműködni a bevándorlók származási országával, illetve az általuk igénybe vett tranzitországokkal.
Az unió lényegesen nagyobb figyelmet fordít majd a külső határok védelmére és a szolidaritásra
- tette hozzá.

Szkínasz emlékeztetett arra, hogy Törökország négymillió migránst fogadott be, akik a szíriai polgárháború elől menekültek el otthonukból. A politikus reményét fejezte ki, hogy Törökország - az EU anyagi támogatásával - továbbra is ellátja őket. Ellenkező esetben Európa felkészültebb lesz, mint a 2015-ös bevándorlási hullám csúcspontján volt – szögezte le.

Megugrott a magyar határt átlépők száma is

Januárban és februárban 5500 tiltott határátlépési kísérlet volta magyar határon, ami jelentős növekedés az előző év hasonló időszakával összehasonlítva - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. A kísérletek elhárítása jelentős terhelést ró a határon szolgálatot teljesítő rendőrökre és katonákra. Hozzátette: a balkáni útvonalon - az ENSZ adatai szerint - több mint 120 ezer migráns van. A biztonság érdekében tett kormányzati intézkedések mind markánsabban jelennek meg az Európai Unió készülő jogszabályaiban és a közös erőfeszítésekben is - közölte Bakondi György.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK