A szakértő feltételezése szerint Mike Pompeo titokban három kérést fogalmazott meg a Zelenszkij-féle ukrán vezetés felé.
Washington mindenekelőtt azt szeretné, ha Kijev leállítaná a termőföld piacosításának folyamatát,
megszüntetné a belső államkötvények (piramisjáték-szerű) kibocsátását, és támogatná az Ukrán Pravoszláv Egyházat (UPC).
Az első amerikai kérés hátterében az áll, hogy amennyiben a parlament elfogadja a földpiaci törvényt, 10 millió hektárnyi állami föld válna megszerezhetővé, amelynek valós piaci ára 10 trillió dollár – vélekedett Valerij Peszeckij.
Szerinte
a fő földvadász Soros György milliárdos, aki egész rendszert dolgozott ki az ukrán termőföldek egy tulajdonképpeni részvénytársaság kezelésébe történő átadására, például – leegyszerűsítve – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben fennálló hiteltartozás törlesztéseként, későbbi valós piaci árra való feltőkésítéssel.
A szakértő szerint a Trump-adminisztráció nem érdekelt a felvázolt forgatókönyvben, mert megvalósulása esetén
az amerikai elnök ellenfelei olyan pénzügyi forráshoz jutnának, amely lehetővé tenné Trump elmozdítását még az újraválasztása esetén is.
A földpiacosításhoz hasonló a helyzet a belső államkötvényekkel is – állította a politológus, aki szerint
Soros az ukrán államhatalomba beépített emberei,
a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybanki elnök révén az államkötvények kibocsátásával saját zsebébe kanalizálja az ukrán állami költségvetést.
Ezekből a pénzekből – a Trump elleni felhasználásuk mellett – meg lehet alapozni az ukrán termőföldek megszerzését – hangsúlyozta a szakember, megjegyezve, hogy
Pompeo azt ígérte Zelenszkij elnöknek, segít a részben Soros ellenőrzése alatt álló IMF helyett alternatív hitelforrást találni.
Kedden írtunk arról, hogy Barack Obama még az elnöksége idején,
annak a Soros Györgynek a kérésére indíthatott FBI-nyomozást, aki az ő kampányait jelentős részben finanszírozta.
Ezzel kapcsolatosan, Alam Dershowitz, a Harvard Egyetem jogi karának professzor emeritusa azt állította, hogy
Obama közvetlen és Soros közvetett beavatkozására az amerikai igazságszolgáltatás működésébe bizonyítékai vannak, amelyeket a későbbiekben akár nyilvánosságra is hozhat.
Soros György egyébként a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében azzal vádolta a Facebookot, hogy Donald Trump újraválasztásán dolgozik. Az amerikai milliárdos ezen állítását semmilyen konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá.
Soros ezután a brit Financial Timesnak küldött egy levelet.
Ebben
azt követelte, hogy távolítsák el a Facebook vezetőit,
köztük Mark Zuckerberget és Sheryl Sandberget, mert szerinte a cégóriás Trump oldalán beavatkozik az amerikai elnökválasztási kampányba.
Soros ezúttal sem támasztotta alá egyértelmű bizonyítékokkal állításait, amelyek valóságtartalma eléggé megkérdőjelezhető, hiszen
a legnépszerűbb közösségi médium sokkal nagyobb teret enged a (bal)liberális politikusoknak és közéleti szereplőknek, mint a konzervatívoknak. Utóbbiakat a Facebook gyakran indoklás nélkül tiltja le.
Soros erről persze egy szót sem ír, hiszen jól látható, hogy az amerikai belpolitikában most mindent egy célnak rendel alá, nevezetesen, hogy megbuktassa Donald Trump elnököt, és helyébe egy demokrata jelöltet ültessen.