Magától értetődően tevődik fel a kérdés, hogy pontosan mit jelent az Észak-Olaszországban bevezetett karantén intézménye, milyen abban élni, mit tilos megtenni, vagy éppen kötelező, illetve honnan is származik a járványok esetén elrendelt vesztegzár gyakorlata? Az Origo ezekre kereste a választ.

A karantén vagy vesztegzár fogalmakat járványügyi elkülönítés esetén használjuk.

Ilyen jellegű intézkedést vezetett be a római kormány március 8-i hatállyal egészen április 3-ig a koronavírus miatt az észak-olasz Lombardia tartomány teljes területén, a hozzá közel eső Piemont keleti részén, Emilia-Romagna nyugati felén, illetve a turisták körében népszerű Rimini városában és környékén, továbbá Veneto tartomány tengerpart menti részein.

null

null

A karantén összesen közel 16 millió embert érint. 

Vesztegzár alatt van az olasz gazdaság központja, Milánó, valamint Velence, Modena és Párma városok is.

Történelmi előzmények

A világ egyik vezető napilapja, a francia Le Figaro tárja fel a karantén történelmi előzményeit. A szó olasz eredetű, a Quaranta giorni kifejezésből származik, és negyven napot jelent, utalva az elkülönítés időtartalmára.

Érdekességként megjegyezendő, hogy karantént először 1377-ben rendeltek el a formálisan akkor a Magyar Királysághoz tartozó Raguzai Köztársaság fővárosában, Raguzában.  A második világháború végéig döntő többségében olaszok lakta város ma Horvátországhoz tartozik, és a Dubrovnik nevet viseli. 

Második alkalommal Velencében vezettek be karantént, 1423-ban. 

A csaknem néptelen velencei Szent Márk téren turisták 2020. március 2-ánForrás: MTI/AP/Francisco Seco

A karantént a középkorban elsősorban a pestis, másodsorban a kolera és a sárgaláz miatt vezették be. 

A tengerparton fekvő olasz városállamokban ennek a lényege az volt, hogy járványok idején 40 napig a városok kikötőjében - elkülönített helyeken - kellett vesztegelniük a hajókon érkezőknek.

A karantén bevezetése Európa-szerte csak az 1830-as évekbeli nagy kolerajárvány idején vált általános gyakorlattá.

Hogyan működik a most kialakított karantén az észak-olasz régiókban?

Az Olaszország északi részein található tartományok városaiban és falvaiban kialakított karantén úgy értelmezhető, hogy a sürgősségi esetek (például orvosi ellátásra való szorulás) kivételével az adott településeket a lakók nem hagyhatják el, illetve mások sem mehetne be oda.

Szinte néptelen a II. Viktor Emánuel passzázs Lombardia székhelyén, Milánóban 2020. március 8-ánForrás: MTI/EPA/ANSA/Matteo Corner

Aki mégis megszegi a karatén szabályait, az akár három hónapos börtönbüntetést is kaphat.  A vesztegzár megszervezésében és fenntartásában a rendőrség és a katonaság is részt vesz.

Az érintett észak-olasz régiókban bezárták a sportcsarnokokat, a múzeumokat és galériákat, a színházakat és mozikat, a klubokat, a bárokat, az uszodákat, a könyvtárakat, illetve más nyilvános helyeket. Az éttermek és kávézók ugyan nyitva tarthatnak, de csak reggel 6 és este 18 óra között,  a vendégeknek az ülésrend kialakításánál pedig legalább egy méter távolságot kell tartaniuk egymás között. 

Tilos megtartani a kulturális és vallási jellegű eseményeket;  azon sportrendezvényeket, amelyeket nem tiltottak be, pedig csak zárt ajtók mögött lehet megrendezni.

Az edzés csupán azon sportolók számára engedélyezett, akik hazai, nemzetközi vagy olimpiai megmérettetésekben kell részt vegyenek a közeljövőben. A sportolókat, az edzőiket és a kísérőiket külön fogják ellenőrizni. 

A templomok ugyan nyitva maradhatnak,  amennyiben az épület elég nagy ahhoz, hogy a hívők az egyméteres távolságot tudják egymás között tartani, de sem ott, sem azon kívül nem szabad esküvőket, keresztelőket és temetéseket tartani. 

A bevásárlóközpontok hétköznapokon nyitva tarthatnak, de hétvégéken nem.  A karanténba helyezett régióban az oktatási intézményekben a tanítási szünetet meghosszabbították április 3-ig. Olaszország többi részén március 15-ig van érvényben tanszünet.

Szinte néptelen a Sforzesco-kastély előtti tér Lombardia székhelyén, Milánóban 2020. március 8-ánForrás: MTI/EPA/ANSA/Matteo Corner

A karanténban lévők ellátásáról általánosságban véve az állam, jelen esetben a római kormány gondoskodik.  Aki kórházi karanténban van, az ott kap élelmiszert, vizet és gyógyszereket. Ha valaki nincs otthoni karanténba zárva, akkor a nyitvatartási időszakban nyilván elmehet bevásárolni, illetve étterembe, kávézóba.

Az olasz hatóságok azoknak, akiknél nem mutatták ki a koronavírussal való fertőzöttséget, de légzőszervi betegséggel küszködnek, vagy lázasak, azt javasolják, hogy ne hagyják el az otthonaikat. 

Az állami és a magánvállalkozásokat is felkérték a hatóságok, hogy ne küldjék az alkalmazottaikat üzleti utakra.

Az elrendelt karantén miatt az észak-olasz városok kiürültek, a legtöbb ember ugyanis nem mer kimenni az otthonából.

A Le Figaro munkatársai által Milánóról készített videofelvételen jól látszik, hogy az 1,4 milliós, korábban a helyiektől és a turistáktól nyüzsgő nagyváros szinte kihalt,  alig lehet a köztereken, az utakon és a pályaudvarokon embereket, illetve autósokat látni.

A karantén kihirdetéséért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a közösségi oldalán dicsérte meg az olasz kormányt.