Hogyan terjed az új koronavírus?

Egy női utas szalvétával a kezében kapaszkodik New York egyik metrószerelvényén.

Amióta kimutatták Kínában az első koronavírusos esetet, és a fertőzés elkezdett terjedni világszinten – jelenleg 127 országban van jelen –, már számtalan alkalommal feltették azt a kérdést, hogyan terjed a vírus. Erről ellentmondásos hírek voltak sokáig, mostanra az már biztos, hogy a hagyományos módon, cseppfertőzéssel - tehát köhögéssel, tüsszentéssel - biztosan terjed. Egyre valószínűbb azonban, hogy a vírus levegőben, vagy különböző tárgyak felületén is sokkal tovább marad életképes, mint azt eddig gondoltuk. Utánajártunk, mi az igazság.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján elérhető információk alapján, az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) az orrból vagy szájból származó apró cseppeken (váladék) keresztül képes emberről emberre terjedni. Ezek a cseppek egy megfertőzött ember köhögésével vagy kilégzésével kerülnek a külvilágba és a beteg körüli tárgyakra, felületekre.

A koronavírus Forrás: NIAID-RML

Az emberek általában úgy fertőződnek meg, hogy belélegzik azokat a cseppeket, amiket egy fertőzött kiköhög vagy kilélegzik.

Úgy is megfertőződhet valaki, hogy a cseppekkel szennyezett tárgyakhoz vagy felületekhez ér, majd a szeméhez, orrához vagy szájához nyúl.

Mindezért fontos több mint 2 méter távolságra maradni a megbetegedett személyektől.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint annak a kockázata, hogy olyasvalakitől kapjuk el a betegséget, akinek egyáltalán nincsenek tünetei nagyon alacsony.

Ugyanakkor sok betegnél csupán enyhe tünetek jelentkeznek.

Ezért

mégis elképzelhető, hogy olyasvalakitől kaphatjuk el a betegséget, akinél csupán enyhe köhögés jelentkezik, és nem érzi betegnek magát.

Sőt, a legújabb kutatások szerint az új koronavírussal fertőzöttek a betegség korai szakaszában, az enyhébb tünetek jelentkezésekor adhatják át legnagyobb eséllyel másoknak a kórokozót. Vagyis akkor, amikor a legkevésbé látszik rajtuk, hogy betegek. Így az is lehetséges, hogy olyan ember fertőz meg minket, aki az alatt az 5-10 perc alatt, amíg mellette állunk a buszon, nem is mutatja semmilyen tünet jelét.

Jelenleg nem ismert, hogy mennyi ideig marad fertőzőképes a vírus, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják.

Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és különböző virológiai szaklapok már rendelkeznek arra vonatkozó becslésekkel, hogy a különböző felületeken körülbelül mennyi ideig életképes (magyarán fertőzőképes) a koronavírus.

Fontos itt kiemelni, hogy ezek a becslések néhány kivételt leszámítva, nem az új típusú koronavírusra (SARS-CoV-2), hanem annak a régebbi három fajtájára (HCoV, SARS, MERS) vonatkoznak.

A tudósok többségének álláspontja szerint viszont

nem lehet nagy eltérés azzal kapcsolatosan, hogy a koronavírus különböző fajtái bizonyos felületeken meddig maradnak életben.

Kihangsúlyozandó, hogy valamennyi típusú koronavírus túlélőképessége a hőmérséklet növekedésével egyre inkább csökken, 30-35 fokon túl akár el is pusztulhat, de nem minden esetben. Értelemszerűen az új koronavírus esetében erre nincs bizonyíték. Az emberi testben ráadásul magasabb hőmérsékleten is túlélhet - különben meg sem tudna betegíteni -, bár a láz megölheti.

Az acél, az alumínium, a vas, a fa, a papír, az üveg, a műanyag, szilikon és kerámia tekintetében állnak rendelkezésre a régebbi koronavírus-típusokra megbízhatóbb információk.

Az acélon 5-től 48 óráig élhet túl a vírus, ez nyilván függ a felület hőmérsékletétől is.

Az alumíniumon – szintén hőmérséklettől függően – 2-től 8-óráig élhet.

Szobahőmérsékleten a vason 5, a fán 4-5 napig lehet aktív. A papír esetében ez nagyon eltérő, függ a típustól, 3 órától akár 5 napig is megmaradhat. Az üvegen 4-5 napig lehet fertőző, a műanyagon 2 naptól 9 napig. A szilikonon és a kerámián hozzávetőlegesen 5 napig él a vírus.

Még egyszer fontos megjegyezni, hogy a fenti becslések a koronavírus három régebbi fajtájára (HCoV, SARS, MERS) vonatkoznak.

Az új típusú és a jelenlegi járványért felelős SARS-CoV-2 típus esetében az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központjának (CDC) kizárólag a réz és az acél tekintetében vannak becslései.

Ennek alapján mindkét felületen nagyjából 2 óráig életképes a SARS-CoV-2.

A vírus Forrás: AFP/HANDOUT

Egy másik, a Fox News által szemlézett tanulmány szerint

a rézen akár 4 óráig elélhet a vírus.

Néhány napja a medRxiv is közölt a weboldalán előzetes eredményeket az ő analízisükről.

Ezek alapján az új típusú koronavírus:

• levegőben 3 óráig,
• rézfelületen 4 óráig,
• kartonpapíron 24 óráig,
• műanyagon és rozsdamentes acélon 2-3 napig tud aktív maradni.

Tömegközlekedési eszközökön (metró, busz, villamos, vonat) az alumínium és az acél fordul elő gyakrabban, míg rézből leginkább a régi társasházak ajtóinak és ablakainak kilincsei készültek.

Ami azt jelenti, hogy tömegközlekedési eszközökön feltétlenül szükséges a rendszeres fertőtlenítés. Ha minden nap egyszer fertőtlenítik a kapaszkodókat, akkor is csak azt lehet megakadályozni, hogy másnapra már ne maradjon meg a vírus, de

akár este is fertőzhet egy reggel felszálló beteg után.

Bár nem érintkezünk vele gyakran, de érdemes megemlíteni, hogy a különböző csövek, amiken keresztül jön a víz, illetve radiátorok esetében a hő, szintén rézből vannak.

A csomagolóanyagok, amikbe az általunk online rendelt dolgok is bele vannak helyezve általában papírból vagy műanyagból készültek.

Afelől, hogy a Kínából rendelt csomagjaink fertőzőek lehetnek, nem igazán kell aggódjunk, hiszen azok Európába való szállítása szinte minden esetben hajón történik, aminek az időtartalma meghaladhatja az egy hónapot.

Arra pedig egyelőre nincs adat, hogy az embereket megbetegítő koronavírusnak bármely típusa túlélhet 30 napig.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a papíron akár több napig is megmaradhat a vírus.

Ez a készpénzes fizetés esetében veszélyes, egy koronavírussal „fertőzött" ötszázas bankjegy vagy húszas érme akár több kézen is átmehet,

így amíg a járvány véget nem ér, ha lehetőségünk van rá, ajánlott minél többször bankkártyával fizetni.

Szúnyogcsípéssel nem fertőz

Az Egészségügyi Világszervezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy cáfolja az új típusú vírussal kapcsolatos álhíreket.

A WHO genfi székháza Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A honlapjukon leszögezik, hogy

az új típusú koronavírussal szúnyogcsípés útján nem lehet megfertőződni,

erre eddig semmilyen bizonyíték nincs.

A WHO szerint

a hagyományos háziállatok (kutyák, macskák) sem terjesztik a vírust.

Ennek ellenére azt javasolják, hogy a velük való érintkezés után alaposan mossunk kezet.

Egy női utas szalvétával a kezében kapaszkodik New York egyik metrószerelvényén Forrás: Getty Images/Anadolu Agency/Tayfun Coskun

Kínában felröppentek olyan híresztelések is, hogy az új típusú vírus a Hupej tartománybeli Vuhan város halpiacáról indult, ahol az első azonosított beteg megvásárolt és később elfogyasztott egy fertőzött kígyót.

Később kiderült, hogy az illető nem is járt a halpiacon, tehát szinte kizárt, hogy onnan indult volna a vírus.

Annak nagyobb a valószínűsége, hogy a vírus terjesztője egy fertőzött denevér lehetett.

Azonban azt nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy ezek csupán feltételezések, biztosan semmit sem lehet állítani.

Az egészségügyi személyzet ünnepel az eddig szükségkórházként működő vuhani Hongsan sportcsarnok előtt, miután távozott az utolsó meggyógyult páciens is 2020. március 10-én Forrás: MTI/EPA/Costfoto/Yfc

Tájékoztatójában

a WHO azt is leszögezi, hogy a klór és az alkohol sem alkalmasak a szervezetbe már bekerült vírusok elpusztítására.

Alkoholos fertőtlenítővel lehet ugyan kezeket tisztítani, klórral pedig ruhákat és a lakást, de magától értetődően az alkohol szájon át történő bevitele nem ajánlott, a klórt pedig nem szabad meginni.

Védőoltás sincs még az új típusú koronavírusra, az antibiotikum, illetve a többi gyógyszer is hatástalan vele szemben.

A koronavírus az idősebb férfiakra és a dohányosokra nézve a legveszélyesebb

Az Egészségügyi Világszervezet szerint is leginkább

a 60-65 évnél idősebbek veszélyeztetettek a koronavírussal összefüggő fertőzések következtében.

Ha valaki már eleve betegségekkel küszködik, különösen légzőszervi és/vagy krónikus betegségekkel, akkor rá nézve különösen rizikós a vírus. Nyilván

ezen megbetegedések is elsősorban az idősebbeket érintik,

de nemcsak őket.

A Worldometer legutóbb február 29-én frissülő, de csak Kínára vonatkozó adatbázisa szerint koronavírussal összefüggő megbetegedés következtében

10 évesnél fiatalabb gyerek még nem halt meg.

A 10 és 19 év közöttiek körében a halálozási arány 0,2 százalék, de ugyanennyi a 30-39 éves korosztályban is. Még 40 és 49 év között is csak 0,4 százalék. A leginkább érintett korosztály a 80 fölötti, körükben 13 nappal ezelőtt 14,8 százalék volt a halálozási arány.

Az adatbázis alapján

a koronavírus miatt megbetegedett férfiaknak a 4,7 százaléka, míg a nőknek „csak" a 2,8 százaléka halt meg.

A fertőzés egyébként szinten ugyanolyan mértékben érinti a férfiakat, mint a nőket.

Arra, hogy a férfiak miért haltak meg, nem ad különösebb magyarázatot, de más források kiemelik, hogy Kínában a férfiak sokkal nagyobb arányban cigarettáznak, mint a nők, és jóval magasabb az alkoholfogyasztók aránya is.

Magyarán,

a dohányosokra és a rendszeres alkoholfosztókra sokkal veszélyesebb a koronavírus, mint az ezekkel nem élőkre.