Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A hétvége közeledtével az új típusú koronavírus miatt kialakult járványhelyzet komoly romlást mutat Belgiumban: összesen
2 257 fertőzöttet tartanak számon, ebből a pénteken regisztrált új esetek száma 462, és csak ma 16 beteg meghalt, ezzel a halottak száma 37-re nőtt.
Jelenleg 634 személyt kezelnek a kórházakban, ez 24 óra leforgása alatt 187 új esetet jelent.
Összesen 164 beteget kellett az intenzív osztályra szállítani,
amelyből 88-an vannak lélegeztetőgépen.
Mivel ez még csak a járvány eleje, és a szigorú karantén szabályait is csak szerdán vezették be Belgiumban, az orvosok körében számos olyan kérdés is felmerül, amely mind komoly etikai, mind emberi kérdéseket is felvet.
A Belga Közegészségügyi Szolgálat (SPF) a járvány eszkalálódásával összefüggésben felkérte a belgiumi kórházak intenzív osztályain szolgálatot teljesítő orvosok egyesületét, dolgozzanak ki etikai kódexet arra vonatkozóan, hogyan tudják feloldani azt az alapvető dilemmát, hogy
melyek azok a betegek, akiket intenzív osztályra kell szállítani, és kiket nem. Leegyszerűsítve a kérdést: kiket mentenek meg és kiket nem, ha nem lesz elég orvos és eszköz?
A belga kórházak intenzív osztályai már most túlterheltek, és az elkövetkező hetekben a helyzet csak súlyosbodni fog. A fenti (embertelen) kérdésről valóságos vita alakult ki Belgiumban.
Geert Meyfroidt, a KU-Leuven egyetemi kórház laboratóriumának vezetője szerint súlyos hiba lenne életkor alapján meghozni azt a döntést, hogy ki kerülhet az intenzívre, és ki nem.
Ez volt a helyzet Észak-Olaszországban, és emiatt is hatalmas mértékben túlterheltté vált az egészségügy. Sokan kritizálták is ezt a gyakorlatot, teszem hozzá, joggal
– mondta a belga orvos.
A kutató véleménye alapján a meghozott döntéseknek a jövőbeni kilátásokat, eredményeket is figyelembe kellene venni, nem szabad, hogy aránytalanság szülessen, azaz
nem kellene megtagadni a segítséget azoktól, akiknek nagyobb esélyei vannak a gyógyulásra,
mint azoknak, akiknek életkoruk miatt erre sokkal kisebb a sanszuk, arra hivatkozva, hogy nincs több hely a kórházakban.
A jelenlegi belga koncepcióban a „first come, first serve" elv érvényesül, azaz, ha két emberre egy kórházi ágy jut, azt az kapja meg, aki először érkezett a kórházba. Egy másik leuveni egyetemi kórház (a UZ Leuven-Belgium legjobb kórháza, nemzetközi szinten is elismert) ezzel szemben úgy látja, hogy
a fiatalabbaknak kell elsőséget kapniuk, főleg akkor, ha jobbak a kilátásaik, mint az időseké. Ez viszont sokak szerint abszurd és embertelen megközelítés.
Geert Meyfroidt arra is felhívta a figyelmet, hogy a sürgősségi ellátásban részt vevő orvosok azt kérték a kormánytól, kérdezzék meg az idős embereket, különösen az öregotthonokban lakókat arról, hogy ők mit akarnak, ha súlyosan megbetegednek a koronavírus következtében:
kórházba akarnak-e menni, és ebben az esetben szeretnék-e, hogy újjáélesszék őket, vagy nemes egyszerűséggel <
A sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok úgy gondolják, hogy azokat az idős embereket, akik sérülékenyek, fizikailag vagy szellemileg rossz állapotban vannak, például demenciával küszködnek, ha elkapják a koronavírus-fertőzést, nem kell kórházba szállítani.
Ha rosszabbodó állapotuk miatt meghalnának, az a helyes szerintük, ha ez a tragikus esemény az otthonaikban, meghittebb, családiasabb körülmények között következik be, mint egy izolált kórházi szobában, ahová még a rokonok sem léphetnek be.
A Standaard szerint egyes belga orvosoknak az a véleménye, hogy
kórházon kívül, például az idősek otthonában újraélesztést sem kellene alkalmazni, mert ez komoly veszélyt jelent az újjáélesztésben résztvevők számára. Ezt a vélekedést sokan természetesen elfogadhatatlannak és embertelennek tartják.
A járvánnyal összefüggésben az egyik legismertebb belga (pontosabban flamand) virológus, Marc Van Ranst a Le Soir című napilapnak elmondta, hogy
a belgák jobban teszik, ha lemondanak a nyári vakációról. (Mintha ez lenne most a legnagyobb probléma.)
„Tegyük fel, hogy a járvány május közepére, végére lecsenghet Belgiumban, de ez nem jelenti azt, hogy más országokban, amelyekben csak most indult el a vírus terjedése, hasonló lesz a helyzet. Így azok, akik nem fertőződtek meg a belgiumi járvány alatt, máshol megfertőződhetnek koronavírussal" - közölte a flamand virológus.
A legfrissebb hírek szerint az eddig ügyvezető minőségben a hatalmat gyakorló Wilmès-kormány a koronavírus-járványra való tekintettel, 128 szavazattal megkapta a szövetségi parlamenti felhatalmazást arra, hogy ügyvivő kormány helyett különleges jogokkal felruházott kormányként működjön tovább.
A belgiumi helyzetről szóló részletesebb anyagunk itt olvasható.
