Koronavírus-járvány Franciaországban: sorozatos és drámai hibák története

2020.03.28. 19:51

A francia koronavírus-helyzetről készített körképünk jól mutatja, hogy a francia kormányzat nemcsak tekintélyes időt vesztett és késve hozta meg a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseit, hanem a „nyitott határok" fenntartását mindenek fölé helyező ideológia rabságában még rossz döntéseket is hozott. Az olasz-francia határt hetekig nem volt hajlandó Macron elnök lezárni, ez kétségtelenül drámai hiba volt. Ezen kívül pedig az egyébként könnyen elhalasztható önkormányzati választás első fordulóját minden orvosszakértői ajánlás ellenére megtartotta, sok ezer ember életét veszélynek kitéve. A karantént és később az elkerülhetetlenné váló kijárási tilalmat a francia rendőrség képtelen betartatni a migránsnegyedekben - a belügyminisztérium szerint 150 ilyen no-go zóna van Franciaországban. Idővesztés, téves és erőtlen döntések. Az Origo összefoglalója. 

Franciaországban 2020. január 24-án fedezték föl az első koronavírusos esetet, és rögtön 3 személyt azonosítottak. Mindhárom beteg olyan kínai volt, akik a koronavírus kiinduló gócpontjának számító kínai Vuhan városából érkeztek Franciaországba. Egyes feltételezések szerint ők hárman voltak egész Európában az első fertőzöttek. (A Corriere della Sera szerint egy német férfi volt az első európai fertőzött, és kíníi üzletemberektől kaphatta Münchenben.)

Agnès Buzyn, akkori egészségügyi miniszter már aznap nyilatkozott az ügyben. Azt mondta, hogy „megvannak az első európai fertőzöttek, talán azért, mert rendkívül gyorsan alkalmaztuk a tesztet, és képesek voltunk azonosítani a betegséget. Egy járványt úgy kell kezelni, mint egy tüzet, a forrását kell megtalálni minél gyorsabban". Később látni fogjuk, hogy valójában csak a macroni PR-kormányzás tipikus elemeinek lehettünk tanúi: hangzatos megállapítások, magabiztos mellébeszélés és a lényeg figyelmen kívül hagyása.

A három beteget izolálták, a miniszter rövid felhívást intézett a franciákhoz azzal, hogy aki a megelőző időszakban Kínában járt, és a közönséges influenzához hasonló tünetei vannak (köhögés, láz, légzési nehézségek) konzultáljon - telefonon - a háziorvosával.

Márciusban még tömegeket engedtek az utcára vonulni, miközben már több száz fertőzött volt az országban. A francia kormány tervezett nyugdíjreformja elleni párizsi tüntetés 2020. március 3-án.Forrás: MTI/EPA/Yoan Valat

Majd voltaképpen a nagy semmi következett egy hónapon keresztül. Ez alatt az idő alatt indult el a járvány, de az idővesztés mellett óriási politikai hiba volt, hogy a francia politikusok még ebben a helyzetben is ragaszkodtak a „nyitott határok" mindenáron való fenntartásához. Különösen, hogy Európa legfertőzöttebb országa a szomszédos Olaszország volt.

Ezt a tehetetlenséget érzékelteti Agnès Buzyn is, aki akkor úgy vélte, hogy „lehetetlen lenne minden Kínából bejövőt ellenőrizni, akármilyen úton is érkezzenek". Ezért aztán nem is ellenőrizték sem a Kínából hazaérkező franciákat, sem a kínai vagy más turistákat. Mint utólag kiderült, ez is súlyos mulasztása és hibája volt a francia kormányzati politikának a járvány kezelésében, ráadásul közel 40 nappal az első ismert fertőzött után, február végén is az volt a gyakorlat, hogy Franciaországba szabadon, minden ellenőrzés nélkül érkeztek a Kínából hazatérő franciák és kínai turisták.

Emberek az Eiffel-torony előtt maszkban február 29-én.Forrás: NurPhoto/Mehdi Taamallah/NurPhoto/Mehdi Taamallah

Erre a veszélyre akkor Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke hívta fel a sajtó figyelmét. Ennek eredt nyomába az egyik kereskedelmi televízió híradója és mutatta be, hogy a franciák tömegei valóban ellenőrzés nélkül érkeztek meg a legnagyobb francia repülőtérre, Roissy-Charles De Gaulle-ra, még február 24-én is. A riportban a reptér személyzete félelmének és értetlenségének adott hangot emiatt, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kínából visszaérkező utasok például minimum a csomagok felvételekor érintkezhetnek más járatok utasaival, és ennek súlyos következményei lehetnek egy járvány terjedése és továbbadása szempontjából. De a hibák sorozata folytatódott.Bár az olasz-francia határ nyitva tartása nem egyszerűen hiba, hanem tudatos (és végzetes) politikai döntés volt, amiben az 1968 mára végképp kiüresedett szelleméhez való baloldali ragaszkodás fontos szerepet játszott.

Arról, hogy mennyire elhibázott volt a határzár ideológiai elutasítása, az Origo itt írt.

A francia járványügyi felosztás alapján az ország ekkor a járvány terjedésének I. szakaszában volt, ami azt jelenti, hogy a vírus már jelen volt az országban, de a hatóságok szerint még nem terjedt el általánosan. Egészen február végéig fenntartották az I. szakaszt, majd amikor február 29-én a fertőzöttek száma elérte a 100-at, megkezdődött a járvány elleni harc II. szakasza, amelyben már a vírus Franciaországon belüli terjedésének kellett gátat szabni. Még a legenyhébb kritikák szerint is elmondható, hogy a macroni PR-kormányzásra berendezkedett állami gépezet ekkor már elkésett az intézkedésekkel. Úgy vélték, hogy a járvány gócpontja a Párizstól északra található Oise megye 36 koronavírusos esettel, ide kell koncentrálni, holott akkor már szinte mindenütt voltak esetek, és Oise megye csak az egyik góc volt.

Emmanuel Macron francia elnök látogatást tett a Necker Kórházban, március 10-én.Forrás: AFP/Ludovic Marin

Közben megdőlt az a hibás elméletük is, hogy csak azokat kell karanténba helyezni (önkéntes alapon, amit alig-alig tartottak be az emberek), akik Kínából, vagy az akkor már nagyon nagy veszélynek számító északolasz tartományokból jöttek vissza Franciaországba. A járványnak ugyanis ekkor már sokkal szélesebb körben voltak hordozói. Az adatok azt mutatják, hogy ebben az időpontban szinte mindenütt voltak koronavírusos esetek, ezek közül is kiemelkedett Mulhouse, ez a svájci-német határ közelében fekvő város, ahol március 6-án 24 óra leforgása alatt 81 esetet jelentettek be. (Március 25-i hír, hogy a helyzet annyira súlyos lett a térségben, hogy az ott felépített külön katonai kórházba TGV-vel szállítják a betegeket, miután a kórházakban már nincs hely). A régió prefektusa kijelentette, hogy képtelenek további teszteket végezni, csak a legsúlyosabb esetekre van kapacitásuk. Országos szinten még ekkor sem történt más, mint, hogy az 5000 fő feletti rendezvények megtartását betiltották, de csak Mulhouse városát helyezték viszonylagos karantén alá. Erre az időszakra, tehát március elejére esik a koronavírus miatt meghalt franciák számának hirtelen megugrása is, ami duplázódni kezdett, és március 8-ra elérte a 19-et. Több mint 1000 fertőzöttel Franciaország a világ 5. legfertőzöttebb országa lett.

Párizsban március 21-én a koronavírus és a kijárási tilalom ellenére a piacokon rengeteg ember volt.Forrás: AFP/Ludovic Marin

Március 8-án, szakértői vélemények alapján a francia vezetés ismét hibázott, a rendkívüli védelmi tanács ülésén ugyanis nem arról döntöttek, hogy a járványt III. fázisba sorolják át és keményebb intézkedésekkel védik meg az embereket, hanem csak annyi történt, hogy betiltották az 1000 főnél nagyobb rendezvényeket, de nem korlátozták minimálisan sem az emberek mozgását, számra való tekintet nélkül továbbra is lehetett utcai tüntetéseket, felvonulásokat szervezni, vagy iskolai vizsgákat tartani. (Március 8-án ráadásul megtartották a többezres feminista tüntetéseket országszerte, Párizsban például 60 ezer ember vonult fel. A Le Monde tudósításában a szervezők elégedetten beszéltek arról, hogy nagyon sikeres a tüntetésük, hiszen „az emberek zárt, tömött sorokban vonultak föl". A tüntetések egyik jelszava egyébként az volt, hogy a férfiuralom veszélyesebb, mint a koronavírus. Március 14-én pedig sárgamellényesek és közéjük keveredett szélsőbaloldali anarchisták tüntethettek Párizsban. Közel két hónappal az első ismert beteg után.)

Eközben arra utasították az ország prefektusait, hogy írják össze az ún. nemzet érdekében hasznos rendezvényeket, mert azok úgyszintén kivételt képeznek és megtarthatók. Közben új epicentrumok alakultak ki délen, Montpellier térségében és Korzikán is. Franciaországban ekkor már 48 halottat és több mint 2200 koronavírusos beteget tartottak nyilván.

Ekkor került sor Macron első, franciákhoz intézett televíziós beszédére is a koronavírus kapcsán, amelyben többek között elrendelte az iskolák négy nappal későbbi, március 16-i hatállyal történő bezárását. De ekkor hangzott el politikai szinten először például az, hogy a 70 év felettiek ne menjenek el otthonról, mert messze ők a legveszélyeztetettebbek, és hoztak meg további védelmi intézkedéseket is, azaz majdnem két hónappal az első koronavírusos esetek detektálása után. Azaz, hihetetlenül későn.

(Mint ismert: Magyarországon az első ismert koronavírusos beteg után a 7. napon hirdették ki a veszélyhelyzetet, az iskolai szünet az első beteg felfedezése utáni 12. napon kezdődött. Franciaországban az 52. napon.)  

A szavazóurnát tisztítja egy alkalmazott a franciaországi helyhatósági választások első fordulójában Párizsban 2020. március 15-én.Forrás: MTI/AP/Daniel Cole

A legnagyobb (és túlzás nélkül döbbenetes) hiba viszont az volt, hogynem mondták le az önkormányzati választásokat, pedig arra számtalan orvosi szervezet, szakértő is felszólította a kormányt.

Sőt, még a járvány III. fázisáról sem beszéltek. Macron azt mondta, hogy az általa megkérdezett tudósok véleménye alapján semmi akadálya nincs annak, hogy megtartsák a március 15-i választásokat. „A vírusnak nincs útlevele" megjegyzéssel pedig utalt arra, hogy korábban már elítélte a határaikat március 10-én lezáró Ausztriát és - egyébként szintén késve reagáló - Olaszországot. Erre a mondására reagált Éric Zemmour, világhírű francia filozófus-esszéista az Origón is ismertetett „A koronavírus első áldozata: az Európai Unió című esszéjében azzal, hogy a vírusnak valóban nincs útlevele, viszont a határokon átlépő vírushordozó embereknek van, ezért mindenképpen elhibázott volt a határok mindenáron történő nyitva tartása, és ez által a vírus terjedésének elősegítése.

Március 14-től megtiltották a 100-nál több fős összejöveteleket, amit persze nem tartottak be az emberek. Miután beköszöntött az első tavaszi hétvége Párizsban, ezres nagyságrendben vonultak az emberek a parkokba, köztük maga Brigitte Macron is, aki miután leadta szavazatát az önkormányzati választásokon, sétált egy nagyot a zsúfolásig megtelt Szajna-parton. Miközben a Le Parisiennek arról beszélt, hogy túlságosan sokan voltak a rakparton, egymáshoz nagyon közel mentek az emberek (miközben ő maga is ott sétált!!). De a szavazatát Touquet városkában leadó Macront is több száz ember fogadta, ünnepelve, egymás nyakán, hátán tolongva.

A politikai elemzők abban egyetértettek - tulajdonképpen a baloldalon is -, hogy Macron azért akarta megtartani az önkormányzati választások első fordulóját, mert saját kutatásaik szerint jól álltak. Túl a tragikus egészségügyi következményeken, még ebben is tévedtek. Macron pártja rosszul szerepelt, egyetlen nagyvárosban sincs esélyük a győzelemre a később megrendezett második fordulóban, Párizsban pedig kifejezetten megbuktak. Ahol egyébként éppen a volt egészségügyi miniszternőjük indult, és csak harmadik lett.

Aztán eljött a választások másnapja, március 16, amikor Macron egy valódi háborús beszédet intézett a franciákhoz (összesen 6-szor hangzott el beszédében a „háborúban állunk" kifejezés), amelyben többek között bejelentette a schengeni határok lezárását, elrendelte egy katonai kórház felépítését a már akkor súlyos helyzetben levő Elzászban, és gyakorlatilag meghirdette a kijárási tilalmat is. Majd lemondta az önkormányzati választások március 22-re tervezett második fordulóját. A járványhelyzetet már nem lehetett tagadni, ráadásul - ahogy írtuk - Macron pártja megbukott az önkormányzati választáson.Adódik a kérdés: ezért kellett kockára tenni emberek életét?

Sorban állnak a szavazók a franciaországi helyhatósági választások első fordulójában Párizsban 2020. március 15-én.Forrás: MTI/AP/Christophe Ena

Sajnos egyébként látható, hogy azok között, akik részt vettek az első forduló szavazatszedői és összeírói munkáiban,már most sokan közülük koronavírusos betegek. „Miért kellett megtartani a szavazást?" – tette föl a jogos kérdést egy párizsi szavazóiroda vezetője, akit már diagnosztizáltak a koronavírussal. Az egyébként a kormánnyal messze nem ellenséges Le Nouvel Observateur hetilap szerint sem véletlen, hogy egy héttel a választások után többen is, akik közvetlenül részt vettek az önkormányzati választásokon, koronavírus-fertőzöttek lettek. Csak Montmagny választókörzetében három szavazatszámláló tesztje lett pozitív, és a polgármester felhívta az összes munkatársat, hogy ha belázasodnának, azonnal jelezzék. Egy másik szavazókörzetben egy idős, azaz magas kockázati csoportba tartozó szavazatszámlálónál mutatták ki a koronavírust, ráadásul az ezt bejelentő polgármesternek is vannak már tünetei. Párizs 17. kerülete egyik szavazókörzeti elnöke, a köztársaságpárti (LR) Paul Hatte szintén megkapta a koronavírust, Facebook-profilján ezt a kérdést tette föl: „Miért szavaztattak bennünket? Vajon hány szavazóköri elnök van hasonló helyzetben, mint én? Ki a felelős azért, hogy lehajtott fejjel rohantunk bele a vírusba?"

„Ki a felelős azért, hogy lehajtott fejjel rohantunk bele a vírusba?"

Igen, ez tehát a fő kérdés Franciaországban. A jelenlegi súlyos helyzet kialakulásában megkerülhetetlen Agnès Buzyn-nak a szerepe, aki egészen február 16-ig Macron egészségügyi minisztere volt, majd miután az előző főpolgármester-jelöltről pornófelvételek jelentek meg, Macron kérésére ő lett a jelölt Párizs főpolgármesteri székéért. A korábban maga is orvosként praktizáló Buzyn 2017-ben csatlakozott Macron pártjához (LREM) és került egyenesen az egészségügyi miniszteri székbe. (Többször bírálták nepotizmus miatt, ugyanis a férjét nevezte ki az egyik legfontosabb egészségügyi kutatóintézet vezetőjének. A férj ráadásul aztán akadályozta egy konzervatívnak tartott marseille-i kutatóorvos vírussal kapcsolatos munkáját. Esetleg politikai megfontolásból, esetleg szakmai féltékenységből. A volt miniszternő egyébként egy olyan feljelentés kapcsán került reflektorfénybe, amelyet több mint 600 orvos tett ellene és Édouard Philippe francia miniszterelnök ellen. A vád „állami hazugság" bűncselekményének elkövetése.)

A C19-nek nevezett, több mint 600 orvost tömörítő szervezet március 19-én jelentette fel a két politikust. Franciaországban akkor már kijárási tilalom volt, a fertőzöttek száma meghaladta a 10 ezret, a halottak száma pedig a 400-at is megközelítette. A csoport alapítói, Philippe Naccache, Emmanuel Sarrazin, valamint Ludovic Toro azzal vádolják a miniszterelnököt és a volt egészségügyi minisztert, hogy nem tették meg a szükséges intézkedéseket a járvány megfékezése érdekében, és még akkor sem tettek semmit, amikor már tudták, hogy mekkora veszélyről van szó.

A párizsi metrón maszkban és kesztyűben utaznak az emberek március 22-én, a kijárási tilalom hetedik napjánForrás: AFP/Alain Jocard

A Le Figaro értesülései szerint az orvoscsoport - sok más probléma mellett - azért jelentette fel a francia kormányt, mert az önmagában tolerálható lett volna, hogy kevés maszk van, vagy egyes régiókban egyáltalán nincs is, de az nem, hogy volt. Igen, volt maszk, csak éppen a teljes szállítmányt külföldre vitték. Egyszerűen eladták, és a saját állampolgáraiknak nem maradt. „Az ápolók és az orvosok dühe és értetlensége akkor hágott a tetőfokára, amikor megtudták, hogy egy francia maszkokat gyártó állami vállalat a brit egészségügyi minisztérium részére gyárt és szállít maszkokat, mert ők előbb adták le a rendelést" - nyilatkozta az orvoscsoport ügyvédje.

„Mindent meg kellett volna állítanunk, ami ezután jött, az csak bohóckodás volt"

De az igazi vádak közvetlenül Agnès Buzyn-hoz, Macron korábbi egészségügyi miniszteréhez köthetők, és döntően Buzyn március 17-én a Le Monde-nak adott interjúján alapulnak. Ekkor vált ugyanis sok, korábban eltitkolt belső állami levelezés ismertté. A miniszternő január 11-én vészjelző üzenetet küldött Macron elnöknek a koronavírus-helyzetről. A Macronnak küldött figyelmeztetéshez képest Buzyn január 24-én nyilvánosan kijelentette, hogy „kicsi az esélye annak, hogy a koronavírus a lakosság körében terjedni kezd".

Agnés Buzyn, Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République en Marche (LREM) párizsi polgármesterjelöltje.Forrás: MTI/EPA pool/Julien De Rosa

Vagy a miniszternő egyszerűen összevissza beszélt, vagy csak utasítást kapott erre a nyilatkozatra. Erre utal elemzők szerint az is, hogy Buzyn, a sajtónak tett nyilatkozatával ellentétben 6 nap múlva arra figyelmeztette Philippe miniszterelnököt, hogy az önkormányzati választásokat el kell halasztani a járvány miatt. Vagyis, akkor már megint komolynak tartotta a koronavírust.„Már tudtam, hogy a járványcunami előttünk van. Épp ezért január 30-án figyelmeztettem Philippe miniszterelnököt, hogy a választásokat semmiképpen sem szabad megtartani. Mindent meg kellett volna állítanunk, ami ezután jött, az csak bohóckodás volt", nyilatkozta a Le Monde-nak március 17-én, két nappal a (számára bukást jelentő) önkormányzati választások után. „Az utolsó hetem már rémálom volt. Minden ülésen féltem, ezt a kampányt teljesen szétesve csináltam végig", de sokat sejtet az a videó is, amelyben Buzyn könnyek között búcsúzott a minisztériumtól, mielőtt kampányolni kezdett volna.

Kocogó a párizsi Eiffel-torony előtt 2020. március 18-án.Forrás: MTI/AP/Thibault Camus

Értelemszerűen ezek a hibák, mulasztások nemcsak az orvosokat, hanem a teljes francia politikai életet is felháborították, különösen a járvány eszkalálódása és amiatt, hogy Agnès Buzyn mást mondott a nyilvánosságnak január 24-én, mint amiről Macront korábban, majd Philippe miniszterelnököt később értesítette. Egyértelműen azt kérte tehát, hogy a járvány terjedése miatt halasszák el a március 15-i önkormányzati választások első fordulóját, ugyanakkor Edouard Philippe miniszterelnök az általa felkért szakemberek véleményére hivatkozva nem mondta le a választást, mert annak szerinte nem volt kockázata. Az orvoscsoport ügyvédje szerint megkerülhetetlen, hogy „az ügyben büntetőeljárás induljon, mert mindenkinek meg kell ismernie, hogy mit hallgattak el a franciák elől, és meg kell találni a szörnyű egészségügyi helyzet felelőseit is".

A fentiekben összefoglalt eseménysorozatot különös optikába helyezi Édouard Philippe miniszterelnök március 25-i beszéde, amelyet a miniszertanács ülése után tartott. Azt mondta, hogy „ez még csak a járvány kezdete" (miközben már két hete is tömeges megbetegedések voltak), majd nagyon hosszú erőfeszítések meghozatalára kérte a franciákat. Közben bejelentették, hogy Macron elnök a helyzet súlyosságára tekintettel soron kívül Mulhouse-ba utazik, ahol megtekinti a katonai kórházat.

Katonai kórház a franciaországi Mulhouse-ban, 2020. március 22-én.Forrás: AFP/Patrick Hertzog

Fentiek alapján joggal hihetünk a Le Figaro frissen közzétett közvélemény-kutatásának, amelyben a franciák 73 %-a szerint a végrehajtó hatalom nem készült fel a koronavírus elleni harcra, késlekedve hozták meg a szükséges intézkedéseket.

Macron elnök egyébként szombaton közös, a késlekedésekkel kapcsolatban védekező, magyarázkodó interjút adott három olasz napilapnak (La Stampa, La Repubblica, Corriere de la Serra). 

A koronavírussal fertőzött betegek egyikét szállítják el ápolók a kelet-franciaországi Mulhouse város kórházából 2020. március 23-án.Forrás: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Ezek után még döbbenetesebb meghallgatni, hogy mit mondott március elején a francia kormány szóvivője, Sibeth Ndiaye : „Nem fogjuk bezárni az összes iskolát Franciaországban, akkor sem szoktuk ezt tenni, ha influenzajárvány van. Nincs annak sem semmi értelme, hogy elhalasszuk az önkormányzati választásokat. Nem lehet megállítani a franciák életét." Majd egy irritáló nevetéssel válaszolt, amikor megkérdezték tőle, hogy vásárolt-e magának vagy a családjának maszkot. Dehogyis, és gúnyosan nevetett. Aznap, amikor éppen azon viccelődött, hogy nincs igazi járvány, nem kell semmit csinálni, a kormány (az ő kormánya) hivatalos adatai szerint 285 fertőzött ember volt Franciaországban és 15 idős ember már haldokolt. Koronavírus miatt.