Ázsiai példák mutatják: a szabályok betartása segít megfékezni a járványt

japán, koronavírus
Tokió, 2020. március 27. Virágba borult cseresznyefák előtt sétál két védőmaszkos nő Tokióban 2020. március 27-én. A japán fővárosban a hatóságok bejelentették, hogy kijárási korlátozásokat vezetnek be a hétvégére a koronavírus-járvány miatt. Az országban eddig 1307 fertőzöttet regisztráltak és 45-en veszítették életüket. MTI/EPA/Majama Kimimasza
Vágólapra másolva!
A koronavírus okozta világjárványnak még messze nincs vége, érdemes azonban megnézni azt a két távol-keleti országot, amelyben a rendelkezésre álló adatok szerint sikerült fékezni a vírus terjedését, ráadásul mindkét ország Kínához - ahonnan elindult a betegség - közeli. Japánnak ugyan nincs szárazföldi határa Kínával, Vietnámot azonban egy 1100 kilométeres szárazföldi határ választja el a hatalmas ázsiai országtól. A jelenlegi állás szerint a kormányok által hozott szabályok leliismeretes betartása megfékezte - ha meg nem is állította - a vírus terjedését az egyébként a leginkább sújtott európai országokhoz képest sokkal nagyobb népsűrűségű országokban. Ez példa lehet: ha mindenki betartja a kijárási korlátozásokat Magyarországon, itthon is sikerülhet alacsonyan tartani a fertőzöttek számát.
Vágólapra másolva!

Japán

Annak ellenére, hogy Japán közel van van Kínához, közel sem alakult ki olyan szintű járványügyi helyzet, mint Európa nagy részén vagy Észak-Amerikában. De mit csinálnak másképpen a japánok, hogy lassítsák a vírus terjedését? - teszi fel a kérdést a szerző a Deutsche Welle oldalán.

Japánban eddig tíz gócpont akalult ki, az eddigi megbetegések száma nem éri el az 1400-at

, és bár 47-en meghaltak a betegségben, jóval többen, 359-en viszont felépültek. Bár jelentenek további megbetegedésekről minden nap, de ezek a számok eltörpülnek az lasz, francia, spanyol, német adatokhoz képest. Pedig Japán a világ egyik legsűrűbben lakott területe, és itt van a legtöb nyugdíjas.

Bár szárazföldi határa nincs Kínával,

de még januárban is 925 ezer kínai utazott Japánba, februárban pedig további 89 ezer.

A Kínából induló járványra reagálva a japán kormány a tavaszi szünet előtt két héttel bezáratta az iskolákat és betiltotta a nagyobb rendezvényeket. Boltok és éttermek nyitva maradhatnak, sokan viszont úgy döntöttek, hogy otthonról oldják meg a munkavégzést.

Virágba borult cseresznyefák előtt sétál két védőmaszkos nő Tokióban 2020. március 27-én. Forrás: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Felmerült ugyanakkor, hogy a gyanúsan alacsony számok miatt nem teljesen megbízhatóak az adatok, ezt tovább erősíti, hogy Japánban csak a legsúlyosabb tüneteket produkálókat tesztelik,legalábbis az egyik kutatóintézetben dolgozó virológus szerint. Ez azt jelenti, hogy a nem jelentett esetek száma nagyon magas - tette hozzá Masahiro Kami.

A japán kormány valószínűleg azt akarta mutatni a világ felé, hogy Japán továbbra is egy biztonságos ország, annak érdekében, hogy ne halasszák el az olimpiát. Ezt a Nemzetközi Olimpia Bizottság végül a héten megtette. (Hozzá kell tenni, hogy ha esetleg Japánban sikerül is teljes mértékben felszámolni a járványt, akkor sem lehetett volna olimpiát rendezni, ha közben a világ többi része továbbra is fertőzött.)

A japán Egészségügyi Minisztérium szakemberei ugyanakkor visszautasították ezt a kritikát

és azt mondták, hogy ők a vírus visszaszorítására koncentráltak a tömeges tesztelések helyett. Amikor pedig kitört a járvány az északi Hokkaidó szigetén egy általános iskolában, a hatóságok az összes iskolát bezárták a prefektúrában és rendkívüli állapoti hirdettek.

Három hét után a vírus terjedését sikerült is megállítani.

A szerző szerint a japán üdvözlő szokások szintén a vírus terjedésének lassítását szolgálhatták - meghajlás kézfogás vagy puszi helyett - csakúgy, mint a kisgyerekkortól tanított alapvető higiénia.

Egy kétgyerekes japán anyuka elmondta, hogy nekik nincs szükségük koronavírusra, enélkül is a maszk a mindennapi életük része, csakúgy mint a kézmosás vagy a fertőtlenítővel való gargalizálás. Így a társadalom is könnyen váltott át egy fertőzésellenes üzzemmódra, amikor februárban elkezdett terjedni a kór.

Ennek is köszönhetően,

Japánban lassan visszatérnek a szokásos mindennapokhoz

. Még a vidámparkokat is kinyitották, de a lázasaktól továbbra is távolmaradást kérnek.

Japánban is tartanak egy második hullámtól, így a fővárosban a hatóságok bejelentették, hogy kijárási korlátozásokat vezetnek be a hétvégére. Tokióban immár második napja haladta meg a negyvenet az új esetek száma, ami jelzi, hogy az országban nem ért véget a járvány. Tokió egyébként több mint 250 fertőzöttel a járvány helyi gócpontja.

Üres polcok előtt áll egy vásárló egy tokiói üzletben 2020. március 26-án. Forrás: MTI/AP/Kiichiro Sato

Az iskolák közül csak azok nyithatnak ki újra áprilisban, amelyek koronavírussal nem fertőzött területen működnek, a nagyobb rendezvényeket azonban továbbra sem tarthatják meg.

Az egészségügyi hatóságok szerint a külföldiek továbbra is veszélyt jelentenek, így az Európai Unióból és Dél-Koreából nem utazhatnak be az országba.

A Japánban élő külföldiek visszatérhetnek, de 14 napig karantéban kell maradniuk.

Az intézkedések legalább április végéig érvényben maradnak.

Vietnám

Vietnám Kína közvetlen szomszédságában található, egy 1100 kilométeres szárazföldi határ választja el a két országot, a hivatalos adatok szerint azonban eddig igencsak megkímélte az országot a járvány. Pedig egészségügyi rendszere gyenge és hatalmas összegek sem állnak rendelkezésre a koronavírus elleni küzdelemben.

Eddig összesen 163 ember kapta meg a betegséget, halálesetről nem tudni, húszan pedig meggyógyultak.

Természetesen a számokban lehet kételkedni, hiszen az országban a mai napig kommunista rendszer van. A kormány a Tet, vagyis a vietnámi holdújév alatt hirdetett háborút a koronavírus ellen január végén, amikor a vírus még csak Kínára korlátozódott.

Az ország egészségügyi rendszere nagyon szegényes, Nguyen Thanh Phong, a nyolcmilliós Ho Si Minh-város polgármestere azt nyilatkozta, hogy a város kórházaiban összesen 900 ágy áll rendelkezésre az intenzív osztályon, vagyis egy járvány rendkívüli módon túlterhelné a kapacitásokat.

Ezért Vietnamban nagyon szigorú karanténnal kapcsolatos intézkedéseket hoztak, valamint sokkal "részletesebb nyomkövetési rendszert" alkamaznak azoknál, akik megfertőződtek. Ezeket az intézkedéseket jóval korábban hozták meg mint Kínában, ahol a vesztegzárakat csak mint végső megoldást alkalmazták - olvasható szintén a német közszolgálati Deutsche Welle oldalán.

Például Vietnámban február 12-én egy 10 ezres várost teljes karantén alá helyeztek három hétre a főváros közelében. Ebben az időszakban még csak tíz fertőzöttről tudtak az egész országban.

Élelmiszert és újságokat vesz át egy vesztegzár alá került hanoi negyedben élő nő városi dolgozóktól 2020. március 17-én. Forrás: MTI/EPA/Luong Thai Linh

Emellett a hatóságok

széleskörű és aprólékos dokumentációt készítenek azokról, akik potenciálisan kapcsolatba kerülhettek a vírussal.

Németországban például csak a fertőzötteket és a közvetlen kapcsolataikat dokumentálják, Vietnamban azonban a kapcsolatok második, harmadik és negyedik szintjét is nyomon követik. Ezeket az embereket aztán rendre szigorú érintkezési korlátok közé szorítják.

Ezen kívül már a járvány nagyon korai szakaszától a magas kockázatú területről érkezőket 14 napos karantén alá helyezik. Február eleje óta az összes iskola és egyetem zárva tart. A szigorú biztonsági intézkedések végrehajtását a jól ellátott katonaság is segíti.

Az országban háborús retorikát alkalamaznak, hogy minél szigorúbban vegye mindenki az intézkedéseket. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

Úgy tűnik, hogy lakosság is egyetért a hatóságok által hozott szigorú intézkedésekkel. Az állami média is erős kampányba kezdett, míg az Egészségügy Minisztérium egy YouTube-on terjedő dalt szponzorált a helyes kézmosásról.

Tüskés labdához hasonlító, "koronavírus" hamburger tésztáját sütik egy hanoi étteremben 2020. március 25-én. Forrás: MTI/AP/Hau Dinh

Vietnamban, mint minden máshol is nagyon komoly gazdasági következményekkel kell majd számolni. Kormányzati adatok szerint eddig 3000 vállalkozás zárt be 2020 első két hónapjában. A válságot a turizmus nagyon megszenvedi, és így a munkavállalók is. A kormány 1,1 millárd dollárt öntött a gazdaságba, azonban komoly adókiesésekkel számolnak.