Donald Tusk 2010-ben miniszterelnökként szinte mindent jogától meg akarta fosztani az elnököt. Végül az elképzelése azon bukott meg, hogy még a vele együtt kormányzók sem támogatták. Korábban hatalmas botrányt okozott azzal, amikor kénytelen volt elismerni a tényt, hogy nagyapja a Wehrmachtban szolgált - írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Ahogyan arról az Origo is beszámolt, hatalmas botrányt okozott Lengyelországban, amikor 2005-ben Donald Tusk kénytelen volt elismerni a tényt, hogy nagyapja a Wehrmachtban szolgált. Második nagy politikai botránya sem váratott sokáig magára. 2010-ben miniszterelnökként szinte minden jogától meg akarta fosztani az elnököt. Végül az elképzelése azon bukott meg, hogy még a vele együtt kormányzók sem támogatták.

Sokszor megvétózták Tusk terveit

2005-ben a Jog és Igazságosság (PiS) párt az országgyűlési választásokat is megnyerte a Tusk-féle Polgári Platformmal (PO) szemben. De nem ez volt az első alkalom, amikor megrengett a Tuskba vetett politikai és választói bizalom, és nem is az utolsó. Hiszen korábban éppen azért alapította pártját, a PO-t, mert sikertelenül pályázott korábbi pártja, a liberális Unia Wolności elnöki posztjára.

Donald TuskForrás: MTI/EPA/Antonio Bat

Tusk a 2007-es előrehozott választást megnyerve alakíthatott kormányt, azonban viszonylag rövid idő alatt 15 alkalommal használta az elnöki vétóját Lech Kacynski a Tusk-kormánnyal szemben. Tusk emiatt közölte, hogy „az elnöknek nem lenne szabad vétóval rendelkeznie. Az emberek választásokon döntenek, és az intézmények között nem lenne szabad konfliktusnak lennie". Ezért annak jegyében, hogy „több kooperáció és kevesebb konfliktus legyen", úgy döntött, hogy meg kell változtatnia néhány jogosítványt az alaptörvényben, mondta el a V4NA-nak Bartosz Zalewski, a lengyel Ordo Iuris kutatóintézet szakértője.

Tusk alkotmánymódosítási javaslata az elnököt lényegében egy szimbolikus szereplővé tette volna, holott, ahogy Zalewski is rámutat, a lengyel alkotmány szerint az elnök és a kormány együtt kell, hogy döntsön például a külügyekről. Ráadásul, mivel a lengyel elnököt is a nép választja, ezért erős demokratikus legitimációval rendelkezik, mutatott rá a szakértő.

Tusk akkoriban egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „a lengyeleknek tudniuk kell, ki uralkodik."

Még a koalíciós partner sem támogatta

Tusk 2010. február 19-én a Szejm elé terjesztett egy javaslatot az alkotmány kiegészítésére. Erre azért lett volna szüksége, hogy ellehetetlenítse, hogy az elnök élhessen vétójogával, és így ő mint miniszterelnök, sokkal nagyobb hatalmat élvezhessen. A Tusk-féle Polgári Platform által javasolt alaptörvény-változtatásokat nemcsak az ellenzék, de a koalíciós partnere, a Lengyel Néppárt (PSL) is kritizálta.

Karol Karski (PiS) az elnöki vétó korlátozásának kapcsán azt is közölte, hogy ha a lengyel társadalom elvárja, hogy maga válassza az elnökét, akkor „a hatalmának nagyobbnak kellene lennie, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább nem szabad korlátozni azt".

A Szejm egy különleges bizottságot is felállított az alkotmánykiegészítések elbírálására, többször is tárgyalták, de végül nem került elfogadásra. Tehát Donald Tusk törekvései arra, hogy nagyobb hatalommal rendelkezzen mint miniszterelnök, elbuktak, ráadásul a PO saját koalíciós partnere sem állt ki a javaslat mellett.