Spanyolországban évtizedek óta komoly belpolitikai feszültségeket okoznak a baszk, illetve a katalán függetlenségi törekvések. Hasonló a helyzet Franciaországban is, ahol Macron liberális kormányzata a nemzeti egység felbomlásától tartva megtagadja Korzikától az évtizedek óta követelt autonóm státuszt. Macron még azt sem engedi, hogy a korzikai nyelv hivatalos legyen a szigeten. Ezek megváltoztatására európai polgári kezdeményezés keretében aláírásgyűjtés indult, amelynek célja, hogy az Európai Parlament napirendre tűzze a nemzeti régiók kérdését – hívja fel a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az észak-spanyolországi Baszkföld elszakadását célzó Baszk Haza és Szabadság (ETA) több mint 50 évig harcolt a független, szocialista baszk állam megteremtésért. Robbantásos merényleteik során mintegy 860-an haltak meg.

Egy rendőr kíséri az ETA 2008 óta szökésben lévő vezetőjét, Mikel Irastorzát a franciaországi Ascain településen 2016. november 5-én. Az akció a francia belföldi hírszerzés és a spanyol rendőrség együttműködésével zajlottForrás: MTI/EPA/EFE/Juan Herrero

Spanyolországban évtizedek óta belpolitikai feszültségeket okoznak a baszk, illetve a katalán autonómia-törekvések.

Az ETA támadásainak utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben. Ezután a terrorcsoport a spanyol kormánytól kapott több autonómia ígérete fejében felhagyott a fegyveres harccal, és fegyvereiket 2018 áprilisában átadták a spanyol hatóságoknak.

Súlyos ítéletek függetlenségi vezetők ellen

Az elmúlt években Katalóniára irányult Európa figyelme, miután a 2017 októberében megtartott függetlenségi népszavazás heves utcai összecsapásokba torkollott.  A népszavazást később a spanyol legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette. Carles Puigdemont katalán kormányfő és négy minisztere Brüsszelbe, illetve Berlinbe menekült, ezért a spanyol kormány nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük. A spanyol legfelsőbb bíróság 9 és 13 év közötti börtönbüntetést szabott ki zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőre,  a legmagasabb büntetést Oriol Junqueras, volt katalán elnökhelyettes kapta, akit az alkotmányos rend megzavarása mellett közpénz hűtlen kezelésében is bűnösnek találtak.

Puigdemont és miniszterei 9 és 11 év közötti büntetést kaptak,  továbbá eltiltották őket a közügyek gyakorlásától.

Junqueras, Puigdemont és Toni Comín, volt katalán egészségügyi miniszter közben európai parlamenti mandátumot nyert a 2019 májusi választáson,  utóbbiak ezért mentelmi jogukra hivatkozva nem tértek haza Brüsszelből.  Belgium és Németország elutasította Madrid kiadatási kérelmét, így az egykori katalán vezetők jelenleg csak Spanyolország határain kívülről küzdhetnek a katalán függetlenségért. 

Macron az alkotmányra hivatkozva korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait

A Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front 1976-tól négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedésért, a szervezet tagjai mintegy 4500 robbantásos merényletet hajtottak végre a szigeten.  A félkatonai szervezet végül 2014-ben letette a fegyvert, de az autonómia politikai szintű megvalósításáról nem mondott le. A 2017 decemberében megtartott korzikai regionális parlamenti választásokon a szavazatok 45,4 százalékát a nacionalista Pé a Corsica pártszövetség szerezte meg.

Gilles Simeoni, a szövetség vezetője tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal a sziget nagyobb autonómiájáról és a korzikai nyelv hivatalossá tételéről, 

Emmanuel Macron államfő azonban 2018 februárjában tett korzikai látgatásakor mindkét kérést határozottan elutasította. Macron arra hivatkozott, hogy a francia alkotmány kimondja az egységes francia nemzet és nyelv létezését, vagyis az autonómiához alkotmánymódosításra lenne szükség.

Megfigyelők szerint a liberális államfő azért aggódik, mert ha engedne a korzikaiaknak, akkor a többi regionális kisebbség, a bretonok, az elzásziak (németek), vagy a provansziak is bejelenthetnék autonómia-igényüket, ami a mindenkori párizsi kormányzatok szerint veszélyeztetné Franciaország egységét. 

Dél-Tirol, az autonómia jó példája

Európa kevés jól működő nemzeti autonómiáinak egyike Olaszország északi részén, a Dél-Tirol (Südtirol) régióban található.

Az 1946-ban megkötött osztrák-olasz külügyminiszteri egyezmény szavatolta a nyelvi, törvényhozói és végrehajtói autonómiát Bolzano (Bozen) tartományban az ott élő osztrák-német kisebbség számára.  Az olasz parlament 1971-ben elfogadta a kisebbségi területi autonómiát megteremtő Autonómia Statútumot, miután Ausztria az ENSZ közgyűlésén keresztül folyamatos nyomást gyakorolt szomszédjára. Dél-Tirol ma Olaszország egyik leggazdagabb tartománya,  az ott élő osztrák-német kisebbség 1992 óta teljes körű politikai, gazdasági, oktatási és kulturális önrendelkezési jogokat élvez.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében európai polgári kezdeményezés keretében aláírásgyűjtés indult a nemzeti régiók - köztük Székelyföld - támogatásáról. A kezdeményezés célja, hogy az Európai Parlament napirendre tűzze a nemzeti régiók jogairól és uniós támogatásáról szóló vitát. 

 A kezdeményezést itt lehet aláírni.