A Skandináviában élő muszlim diaszpóra a koronavírus-járvány tükrében

A group of migrants off an incoming train walk down a platform as they are accompanied by the police at the Swedish end of the bridge between Sweden and Denmark near Malmoe on November 12, 2015. The Swedish government on November 11, 2015 said it would temporarily reinstate border checks to deal with an unprecedented influx of migrants, making it the latest country in Europe's passport-free Schengen zone to tighten its borders over the crisis. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / STIG-AKE JONSSON +++ SWEDEN OUT +++ (Photo by STIG-AKE JONSSON / TT NEWS AGENCY / AFP)

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében az észak-európai országokban élő muszlim diaszpóra helyzetét tekinti át a koronavírus-járvány tükrében. A skandináv hatóságok már a pandémia kezdeti szakaszában felfigyeltek a muszlim bevándorlók – és azon belül is a szomálik – nagyarányú megbetegedésére - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.

Svédországban például a kórházban kezelt szomálik a koronavírusos betegek majdnem 5%-át adják, míg a népességnek mindössze 0,5%-át teszik ki. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a COVID-19 terjedése a skandináv fővárosok – Stockholm, Oslo, Koppenhága – bevándorlónegyedeihez köthető. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a bevándorlók hátrányos gazdasági helyzetük és eltérő kultúrájuk következtében jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mint a skandináv többségi társadalmak. Svédország, Norvégia és Finnország is többnyelvű információs kampánnyal reagált erre a problémára, míg Dániában inkább a muszlimokkal kapcsolatos integrációs problémák kerültek előtérbe.

Dániából Svédországba érkező migránscsoport egy Malmö közeli állomás vasúti peronján. A svéd Kormány 2015-ben még vissza is állította a határellenőrzést a skandináv országba érkező példa nélküli migránsáradat miatt Forrás: AFP/Stig-Ake Jonsson

Svédország nyílt társadalmon alapuló járványkezelési stratégiája a lakosság tájékozottságát és bizalmon alapuló előírás-követését feltételezi. Vagyis alapvetően a svéd kultúrából és jogkövető mentalitásból indul ki, figyelmen kívül hagyva ezzel a muszlim bevándorlóközösségek eltérő kultúráját és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságát. Ez a kulturális szempontból elhibázott járványpolitika vezetett oda, hogy a svédországi bevándorlónegyedekből a járvány átterjedt az idősotthonokba. A stockholmi idősotthonok – ahol különösen sok a koronavírusos beteg – alkalmazottjainak 55%-a bevándorló. Stefan Löfven svéd miniszterelnök elismeri, hogy a kormánya nem tett meg mindent a svéd idősek védelme érdekében, azonban az idősotthonok nagyarányú koronavírus-fertőzöttségének okát majd csak a járvány elmúltával kívánja kivizsgálni.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök Forrás: AFP/Thierry Charlier

A skandináv országok példáján keresztül jól érzékelhető, hogy a muszlim bevándorlók integrációjának kérdése nemcsak gazdasági, de közegészségügyi szempontból is jelentőséggel bír. A bevándorlók kultúrájából, gazdasági és társadalmi helyzetéből adódó különbségek figyelembevétele és a megfelelő járványügyi és kommunikációs stratégia kidolgozása alapvető jelentőségű. A koronavírus-járvány gazdasági következményei, a bevándorlók növekvő munkanélkülisége várhatóan tovább mélyítik majd a bevándorlók és a skandináv lakosok közötti különbségeket, ami további társadalmi feszültségeket fog eredményezni.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.