Uzsora alapú hitelkötvényt kényszerítene Soros György az Európai Unióra

Soros György
George Soros, Founder and Chairman of the Open Society Foundations arrives for a meeting in Brussels, on April 27, 2017. - Meeting will mainly focus on situation in Hungary, including legislative measures that could force the closure of the Central European University in Budapest. (Photo by OLIVIER HOSLET / POOL / AFP)
Vágólapra másolva!
Nem kérdés, hogy a koronavírus-járvány miatti veszteségáradat ellensúlyozására az Európai Unió számára grandiózus pénzügyi mentőövre van szükség. A kínálkozó megoldásokról azonban már megoszlanak a szakértői vélemények, de egy kérdésben mindenki egyetért: a Soros-féle örökkötvény több sebből is vérzik. A témával kapcsolatosan interjút adott a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter, az NKE egyik docense, illetve Boros Imre neves közgazdász is.
Vágólapra másolva!

Az úgynevezett második Soros-terv, amely szerint az európai országoknak nagy összegű örökhiteleket kellene felvenniük a koronavírus-járvány miatt, nem más, mint uzsora típusú hitel, ami nagyon veszélyes is – közölte a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Novoszáth Péter.

Soros György Forrás: AFP/Olivier Hoslet

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense szerint

Soros György javaslata Európa pénzügyi gondjainak megoldására a következő: bocsássanak ki lejárat, illetve tőke-visszafizetés nélküli kötvényt, vagyis örökjáradékot, mégpedig 1500 milliárd euró értékben, félszázalékos kamat mellett.

Befektetői oldalról a kötvények cseppet sem tűnnek vonzónak, kérdés, hogy egyáltalán ki akarna ilyet jegyezni.

Ha pedig le is jegyzik, de köztük vannak olyan befektetési alapok, nyugdíjalapok, amelyeknél az esetleges veszteség az alapok befektetési jegyeinek tulajdonosait, köztük átlagemberek millióit érinti, máris jelentős társadalmi kár keletkezne – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Az sem világos, hogy pontosan minek alapján döntenék el azt, hogy mely országok mennyit és mire kapnának a pénzből, továbbá mekkora részt vennének ki a kamatfizetésből.

Nem tudni azt sem, hogy mi történik, ha valaki nem fizet.

Mindenesetre Paolo Gentiloni (volt olasz technokrata-balliberális miniszterelnök-szerk.) jelenlegi gazdaságért felelős uniós biztos május elején már tényként nyilatkozta a Les Echos című francia lapnak, hogy

Paolo Gentiloni Forrás: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

Novoszáth Péter úgy ítéli meg, az a legnagyobb probléma, hogy más finanszírozási megoldásról nem is nagyon hallani, emiatt fokozódik a feszültség a tagországok között.

- tette hozzá.

Mindezek után kérdés, hogy milyen más finanszírozási megoldások jöhetnének szóba az EU-tagországok hajóin ütött hatalmas pénzügyi lékek befoltozására.

A legnagyobb bajban lévő országok (Olaszország, Spanyolország, Görögország) esetében, magyar mintára, megoldást jelenthetne a fizetési moratórium vagy a hitelek átütemezése,

továbbá az adózási fegyelem szigorítása, az adóelkerülő cégek, környezetszennyező cégek kemény szankcionálása, valamint a túlburjánzott lobbiszervezetek jelenleginél markánsabb megadóztatása – sorolja a lehetőségeket Novoszáth Péter.

Kiemelte: sok más között szóba jöhetne a nem létfontosságú kiadások drasztikus visszavágása és átcsoportosítása gazdasági mentőcsomagokba. A migráció esetében pedig a küldő országoktól költségtérítés igénylése.

– figyelmeztetett a Magyar Nemzet megkeresésére reagáló Boros Imre.

A közgazdász szakember

a hazai devizaalapú hitelek csapdáját hozta példaként, amelynek buktatóira senki nem hívta fel időben a később pórul járt ügyfelek figyelmét.

Biztos, hogy a sajátos hiteltermék esetében a törlesztés mértékét meghatározó kamatfizetési teher a jövőben nem marad majd ilyen alacsony, mint a jelzett fél százalék.

Továbbá az is biztos, hogy az éppen Soros György által a történelemből – így akár a Napóleon elleni harcok, a krími háború vagy a rabszolgaság megszüntetése idejéből – citált esetekhez hasonlóan

- fűzte hozzá Boros Imre.