Miért Svédországban halnak meg arányaiban a legtöbben koronavírusban?

2020.06.01. 14:34

A svéd járványügyi „küzdelem" teljes katasztrófába torkollott - írja a Le Figaro egy, az Oxfordi Egyetem összehasonlító táblázata alapján készített elemzésében. A francia médiumok türelmesek voltak sokáig a baloldali svéd kormány abszurd járványkezelésében, feltehetően azért is, mert Franciaország - az olaszok, a spanyolok és a belgák mellett - különösen sokat késlekedett az első valódi védelmi intézkedés meghozatalában. (Mint ismert, a V4-országok, így Magyarország is, az első beteg megjelenését követő hetedik-tizedik nap már veszélyhelyzetet hirdetett. Franciaország több mint 40 napot várt erre. A drámai francia halálozási adatoknak elsősorban ez az oka.) De most a legolvasottabb francia napilap a svéd egészségügyi összeomlást elemzi.

Svédországban nagyon megromlott a közhangulat május 14-e óta. Az ekkor publikált és az Oxfordi Egyetem összehasonlító táblázata alapján készült elemzésből kiderült, hogy Svédország az első helyre került a koronavírus-járvány miatti halálesetekben (százezer lakosra számolva). A statisztika mindig az utolsó hét nap átlagát mutatja. Két napra Ecuador vette át az első helyet ezen a táblázaton, majd rövid szünet után e hét kedd óta megint Svédország. 

A svédeknél tízszer többen halnak meg, mint a dánoknál, és húszszor többen, mint a finneknél.A stockholmi utcákon ugyanakkor semmilyen változás nem történt. A teraszok tele vannak, az iskolák is kinyitottak.

Vendégek egy stockholmi étterem kerthelyiségében 2020. április 26-án, a koronavírus-járvány idején.Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jessica Gow

Anders Tegnell, a svéd kormány járványügyi szakembere, a svéd stratégia kidolgozója és irányítója szerint meg kell várni a járvány végét a teljes kép és helyzet megértéséhez és a számokat saját kontextusukban kell értelmezni, ugyanis a halálozásokat nem ugyanazon a módon számolják mindenütt. Tegnell folyamatosan ezt ismételgeti, pedig a valóságban a svédek azok, akik meglehetősen lazán kezelik a statisztikákat, valószínűleg a fertőzöttek és a halottak száma is erősen alulbecsült.

Május 29-re Svédországban a halottak száma meghaladta a 4300-at. Déborah, egy kormány ellen tüntető fogorvos a Figarónak azt mondta, ez lett a következménye annak, hogy Svédország nem vezetett be megfelelő korlátozásokat, így aztán a vírus lassan, de biztosan elterjedt.

Bolondnak kell lenni ahhoz, hogy miközben mindenki másképp járt el (azaz változó rendben, de szigorú korlátozásokat vezetett be), mi még mindig meg vagyunk győződve arról, hogy nekünk volt igazunk

 - tette hozzá egy diák, August.

Járókelők a cseresznyefák virágzásának idején Stockholmban 2020. március 28-án.Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Egyébként nem ez az első eset, hogy a baloldali svéd kormány stratégiáját kritizálják. Az interneten szaporodnak azok a csoportok, fórumok, amelyek felszólalnak az állami „hazugsággyár" ellen. Sokan nyíltan kritizálják Anders Tegnell-t, aki folyamatosan sikerekről szóló sajtótájékoztatókat tart. Így például Keith Begg, a 180 fős „Watchdogs of Sweden" médiacsoport tagja is, aki szerint Tegnellörömódákat zeng arról, hogy a napi 50-70 közötti halottak számával a helyzetet sikerült stabilizálni, miközben valójában egy dráma zajlik, ugyanis a számok mindenhol romlanak.

Több orvos is ezt a nézetet vallja, és ennek most már egyre gyakrabban hangot is adnak. Május 21-én az Aftonbladet (a legnépszerűbb svéd lap) internetes oldalán 6 orvos emelte fel a szavát a kormányzat politikájával szemben és minősítette katasztrofálisnak a helyzetet és az „elért eredményeket". Ha a svéd Egészségügyi Ügynökség nem veszi figyelembe ezt, itt az ideje, hogy a kormány vagy a parlament megtegye azt- írták a tiltakozók.

Ráadásul Tegnell állítása a halottak számának stabilizálásáról nem is igaz. Májusban 10-szer haladta meg az áldozatok száma a 80-at, háromszor a százat is. Ezen a héten kedden 96, szerdán 95 volt. A valóságos szám azonban a hivatalosan közöltnél is magasabb lehet. Ahogy azt megírtuk, a hétvégi halálozási adatok mindig gyanúsan alacsonyak - volt, hogy a vasárnapi adat kevesebb mint 2 százaléka volt a péntekinek -, és az abból hiányzó számok nem jelennek meg a hétköznapi adatokban - vagyis valószínűleg egyszerűen nem regisztrálják őket. Ráadásul - ahogy a V4NA nemzetközi hírügynökség kiderítette - március 11-e óta a svédek gyakorlatilag csak a kórházba került súlyos betegeket tesztelik. Vagyis rengetegen halhattak meg otthon is, úgy, hogy nem tesztelték őket.

A svéd statisztikai hivatal szerint március 23. és május 3. között 4000-el haltak meg többen, mint más években ugyanekkor, a hivatalos koronavírusos statisztikákban viszont csak 2600-an szerepelnek ebben az időben.

Vendégek ülnek egy stockholmi vendéglő teraszán 2020. május 8-án.Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

A nyájimmunitás stratégiája kudarcot vallott

Nemcsak a halottak számának durva növekedése a probléma. Még ha nem is mondta ki egyértelműen a svéd kormány, a korlátozó intézkedések elmulasztása mögött valójában a nyájimmunitás elérésének koncepciója húzódott meg, hogy ilyen módon akadályozzák meg egy második hullám kialakulását és a gazdaság visszaesését.Hidegzuhanyként érte a nyájimmunitás híveit a napokban egy széleskörű tanulmány nyilvánosságra hozatala, amelyből világosan kiderült, hogy május elején Stockholmban a lakosság mindössze 7.3 %-ánál mutattak ki antitesteket (azaz ők már átestek a vírusfertőzésen és védettek is), miközben az Egészségügyi Ügynökség előzetes jóslata alapján 26 %-nak kellett volna lennie. Az Ügynökség folyamatosan azzal érvelt, hogy az antitestek kialakulásához jóval több időre van szükség, ezért a 7.3 %-nál jóval többen eshettek át a betegségen. Ezek az érvek viszont egyre kevésbé győzik meg az embereket (már csak azért sem, mert mostanra kiderült, hogy a nagyon enyhe tüneteket mutató fertőzöttek nem is termelnek antitesteket).

A helyi cserkészszövetség ünnepsége a főváros egyik városrészében 2020. április 30-án.Forrás: AFP/FREDRIK SANDBERG/Fredrik Sandberg

Yngve Gustafson, az Umeai Egyetem professzora szerint a svéd hatóságok az idős emberek esetében inkább az eutanáziát választották, és ahelyett, hogy lélegeztetőgépre tették volna a betegeket és oxigént adtak volna nekik, inkább morfiummal altatták el őket. Tették ezt annak ellenére, hogy a kórházak intenzív osztályainak ágykapacitásából még 20-30 % rendelkezésre állt.

Lena Hallengren egészségügyi miniszter, mellette Stefan Lofven miniszterelnökForrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Ezek a tények és realitások már a politika ingerküszöbét is elérték. Ebba Busch, a svéd Kereszténydemokrata Párt vezetője szerint „egyértelmű", hogy az idős embereket magukra hagyták, Stefan Löfven miniszterelnök pedig arra tett ígéretet, hogy a járvány elmúltával vizsgálóbizottságot hoz létre. Busch szerint le kellene vonni a tanulságokat a járvány rossz kezeléséből.

Dánia, Norvégia és Finnország érdemben nem nyitotta ki Svédországgal közös határait, és ha ez így marad, a svédeket saját szomszédaik helyezhetik nyáron karanténba.