Miért ne lehetne ugyanaz Franciaországban, mint Afrikában?

HORIZONTAL VIOLENCE BLACKBLOC
caregivers protest after the covid-19 health crisis in Paris to defend the public hospital. Incidents have broken out between the police and antifa activists on the Esplanade des invalides.
Vágólapra másolva!
Hét tüntetést jelentettek be Párizsban szombatra. Négyet engedélyeztek, hármat nem. Kik kaptak engedélyt? A Le Parisien szerint az illegális migránsok jogaiért két helyen is tüntethettek. És lehet tüntetni a szenegáli migráns, Lamine Dieng miatt is. Ő egy rendőrségi fogdában halt meg - nem a közelmúltban, hanem 2007-ben. 13 évvel ezelőtt. De valamiért aktuálisnak érezték most tüntetni. És kik nem tüntethettek? A sárgamellényesek. (Mint ismert: a sárgamellényesek lázadása alapvetően az elszegényedett francia emberek tüntetéssorozata.) A Franciaországot az elmúlt hetekben többször is feldúlni próbáló Adama Bizottság ideológiai, társadalmi hátterével foglalkozott az elmúlt napokban a Le Figaro, a Les valeurs actuelles és a V4NA nemzetközi hírügynökség is. Ami egyértelmű: a francia Antifával, a szélsőbaloldallal és a párhuzamos társadalmat jelentő, franciaellenes muszlim mozgalmakkal vannak igen szoros kapcsolatban.
Vágólapra másolva!

Assa Traoré: Ha Afrikában megy, Franciaországban miért ne menne? Ki kellene robbantani egy kis forradalmat!

„Amíg nem adnak igazat nekünk, nektek addig nem lesz nyugtotok" - ez volt az egyik olyan szlogen, amit az „Adama Traoré Bizottság" skandált Párizsban, legutóbb épp múlt szombaton. Az Adama Traoré haláláról és a köréje szerveződő szélsőbaloldali, muszlim összefogással szerveződő tüntetések hátteréről az Origo itt és itt is írt. Az ügy lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy Adama Traoré, a korábban 17-szer lebukott, mali származású migráns éppen börtönből szabadult, amikor igazoltatni akarták rendőrök Párizs egyik elővárosában, de elmenekült. Aztán elfogták, majd a rendőrségen (csendőrségen) rosszul lett és meghalt. Mindez 2016-ban történt. Adama Traoré drogozott és szívbeteg volt, az elmúlt évek szakértői véleményei szerint nem ölték meg. Június 2-án viszont - szemben a hivatalos orvosi szakvéleménnyel - a család egy nem igazságügyi szakértőt szerzett, aki szerint a rendőrök tehetnek a haláláról. Ezután a járványhelyzet ellenére engedély nélküli tüntetést szerveztek - egyetlen óra alatt. Több mint 20 ezren voltak ott, és mint később kiderült, radikális baloldali, radikális muszlim és antiszemita csoportok irányították, és feldúlták néhány óra alatt Párizst.

Zavargás az Adama Traoré Bizottság tüntetésén Párizsban, 2020. június 13-án Forrás: Hans Lucas via AFP/Karine Pierre / Hans Lucas/Karine Pierre

Egy olyan mozgalomról van szó, amely a Le Figaro szerint egyre inkább politikai síkra terelte harcát, ráadásul olyan baloldali identitárius tematikával, amelyben az áldozattá válás az egyik központi elem.

„Fontos, hogy erős szövetségeseink legyenek" - mondta Assa Traoré, a Bizottság vezetője (a meghalt mali fiatalember testvére) egy 2018-as tüntetésen, majd így folytatta: „Afrikában elnököket döntenek meg, betörnek a palotába. Afrikában ezek a dolgok mennek, miért ne lehetne ezt Franciaországban is így csinálni? Mi készek vagyunk, ki kellene robbantani egy jó kis forradalmat".

Igencsak kiterjedt családról beszélhetünk Adama Traoré esetében. Összesen 17 testvér, akik a két fehér és két fekete nővel poligám kapcsolatban élő, Maliban született férfitől származnak. A család tapasztalt militánsokból áll, jól szervezett médiahálózattal működik egy karizmatikus nővérrel az élen. Sajátos véleményt fogalmazott meg a családdal kapcsolatban Macron szóvivője, a francia-szenegáli Sibeth Ndiaye: „Szerintem a család néha manipulálható, kihasználható". „Komoly nehézséget okozna, ha listára kellene venni, hogy kik is ennek a Bizottságnak a tagjai", ezt már Céline Pina, a Le Figaro esszéistája mondta, aki nemrég készített alapos elemzést az Adama Bizottságról és annak hátteréről. A család mellett „minden tüntetésen felbukkannak a művészvilág alakjai. Rendkívül ügyesen manővereznek, van pénzük, stratégiájuk és megfelelő befolyásuk is. Egészen biztos, hogy a Bizottság mögött komoly háttér van, ettől is annyira védett", tette hozzá Céline Pina. A többnejű apa egyébként közismert bűnöző, a Le Figaro szerint rettegnek tőle a párizsi elővárosban.

Megjelenik Daniel Cohn-Bendit pártja is

A Bizottság pillanatok alatt leágazásokat épített ki az antifasiszta mozgalmak felé és a szélsőbaloldali pártokhoz, így például az „Engedetlen Franciaország"-hoz (LFI); a Szocialista Párthoz (PS) és a szélsőséges, Daniel Cohn-Bendit alapította Zöldpárthoz is (EELV). Erről is a Le Figaro számolt be, az Adama Bizottság és ezek a pártok együtt vonulnak a tüntetéseken. A Le Figaro ismét Céline Pina esszéírót idézi, aki szerint a tények azt mutatják, az „Adama Bizottság" most már mindenféle megmozduláson, tüntetésen, eseményen részt vesz, ahogy például az „Ünnep Macronnál" elnevezésű szélsőbaloldali megmozduláson is, még 2018 májusában. Ezen a Macron-ellenes tüntetésen az „Adama Bizottság" gyarmatosítás- és rendőri erőszak-ellenes molinókkal vonult fel (érdekes módon a tüntetésen épp egy rendőrt sebesítettek meg, ahogy arról akkoriban a Le Parisien napilap is beszámolt). De ugyanígy jelen voltak a tavaly novemberi, saját elnevezésük szerint iszlámfóbia-ellenes tüntetésen is, ahol a baloldali pártok és az Adama Bizottság együtt skandálták, hogy „Allah Akbar", azokon a helyszíneken, ahol a 2015-ös iszlám terrorista merénylet elkövetői gyilkoltak ártatlan embereket.

Daniel Cohn-Bendit az Európai Parlamentben Forrás: AFP/Georges Gobet

Beférkőztek a sárgamellényesek közé is

A V4NA nemzetközi hírügynökség információi szerint az „Adama Bizottság" beférkőzött a sárgamellényes mozgalomba. Julien Talpin szociológus, a Nemzeti Tudományos Központ kutatója azért is látja veszélyesnek ezt a szélsőbaloldali muszlim mozgalmat, mivel

a Bizottság „ereje leginkább abban van, hogy harcuk spektrumát sikerült kiszélesíteni és egyetemessé tenni úgy, hogy azt sugallták, hogy amikor az Adama Bizottságról van szó , akkor a rendőri erőszak valamennyi áldozatáról szó van, továbbá azokról is, akiknek az életkörülményeik a külvárosokban romlanak".

Az sem mellékes, hogy Geoffroy de Lagasnerie szélsőbaloldali szociológus és barátja, Édouard Louis írók is csatlakoztak a mozgalomhoz. Lagasnerie-ről érdemes megjegyezni, hogy családját Franciaország egyik legrégebbi nagyburzsoá családjaként tartják nyilván, ősei a kivételesen magas jövedelemmel járó „királyi jegyző" tisztséget is betöltötték a XVII. században. Jó példa arra, hogy a jómódú, arisztokrata hátterű értelmiség és a szélsőbaloldal közötti összefonódás egy nagyon is valós jelenség, ez leginkább a baloldali burzsoázia pénzügyi, média- és politikai támogatását jelenti.

Youcef Brakni beszél a június 13-i tüntetésen Forrás: Hans Lucas via AFP/Laurent Perpigna Iban / Hans Lucas/Laurent Perpigna Iban

A Traoré család egyik közeli barátjával, Youcef Braknival külön is érdemes foglalkozni. Braknival, a szélsőséges iszlámhoz közeli első generációs algériai migránssal, aki korábban a radikális „Iszlám Felszabadítási Mozgalom" („Mouvement islamique de libération") tagja is volt, már a francia hírszerzésnek is foglalkoznia kellett.

Ő képezi a hidat az Adama Bizottság és a kezdetben a külvárosok tisztességes munkásemberei és vidéki mezőgazdasági dolgozói által indított sárgamellényes mozgalom között. Természetesen már a sárgamellényes mozgalmat is többé-kevésbé elfoglalta a szélsőbal.

A muszlim gyilkos mentegetése

Az Origo korábban foglalkozott azzal, hogy

a baloldal tematikailag, ideológiailag olyan mértékben kiürült, hogy a radikális feminizmus és az LGBT-csoportok mellett már a radikális iszlám és a dekolonizációs mozgalmak irányába is nyitott, sőt közülük próbál szavazókat toborozni.

Az Indymedia Nantes szerint az is ténynek tekinthető, hogy Youcef Brakni nemcsak a sárgamellényesek és az Adama Bizottság, hanem bizonyos szélsőbaloldali és szélsőjobboldali muzulmán szervezetek között is összeköttetést biztosít. Az Indymedia Nantes külön kiemeli, hogy Brakni „kizárólag akkor harcol a rendőri erőszak ellen, ha az nem fehér embert érint". Egy 2012-es videójában pedig arról panaszkodott, hogy az ún. Merah-ügyet „felhasználták", és „dzsihádról", meg „szalafizmusról" beszéltek a hatóságok. Frissítsük csak fel emlékezetünket: a 2012. márciusi toulouse-i és montauban-i iszlamista terrormerényletekben 7 ártatlan ember halt meg, 3 katona (közülük kettő muzulmán volt), az Ozar Hatorah zsidó iskola elleni merényletben pedig egy rabbi és 3 zsidó kisgyerek is meghalt. A gyilkos, a francia-algériai Mohammed Merah az Al-Kaida terrorcsoport tagja volt, tényekkel bizonyítható, hogy a merénylet végrehajtására a terrorszervezettől érkezett a parancs, és az is, hogy Merah radikalizálódott iszlamista volt. Brakni a fent idézett videóban elhangzottak alapján ezeket a tényeket vonja kétségbe.

Az Adama Bizottság másik „pillére" Almamy Kanouté, aki többek között a jogerősen elítélt saria-bűnöző Ladj Ly által rendezett „Nyomorultak című, cannes-i győztes és Oscar-díjra is jelölt, francia filmben is játszott. De Almamy Kanouté nem csak erről híres, korábban a „Négerfóbia Elleni Brigád" tagja volt. (Ez a Brigád az amerikai radikális „Fekete Párducok" szervezet mintájára jött létre 2005-ben, jelképe egy fekete párduc, és voltaképpen a fennálló állam ellen harcol). Kanouté szerint

„össze kell kapcsolni a harcokat annak érdekében, hogy megszabaduljunk a fehér gallérosoktól (azaz az „uralkodó", „irányító" fehérektől). Attól az 1%-tól, amely a kezében tartja a sajtót, a nagy cégeket, akik diktálják a tempót".

Almamy Kanouté beszél egy párizsi tüntetésen, 2019. március 26-án Forrás: Hans Lucas via AFP/Marie Magnin / Hans Lucas/Marie Magnin

Perelnek, ha bűnözőknek nevezik a bűnözőket

Az „Adama Bizottság" az utóbbi napokban megsokszorozta támadásait Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, Marion Maréchal konzervatív politikus, továbbá olyan újságírók ellen, akik tényszerűen igyekeztek bemutatni az „Adama Bizottságot" és Adama Traoré családját. Annak ellenére, hogy az „Adama Bizottság" Facebook-oldalán több jobboldali politikust és újságírót is perrel fenyegetett meg, „egyelőre hivatalos beadványok még nem érkeztek a bírósághoz", erősítette meg David Dassa-Le Deist, Marine Le Pen ügyvédje. Az „Adama Bizottság" a Le Figaro értesülései szerint többek között azt kifogásolta, hogy az RMC rádió egyik adásában a műsorvezető Jean-Jacques Bourdin úgy vezette föl a Traoré család ügyeit, hogy „nem kevés munka lenne azzal, ha ennek a népes számú családnak a bírósági ügyeit katalogizálni kellene", Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke pedig „bandának" nevezte a Traoré családot és bűnözőnek a családtagokat. Almamy Kanouté a France Intern enyhén szólva erős baloldali befolyás alatt álló közszolgálati rádióban azt mondta, hogy az embereknek „végre meg kell érteniük egy dolgot, mégpedig azt, hogy itt van egy olyan generáció, amely elkezdett élni a jogaival és eleget tesz kötelességének". A Le Figarónak nyilatkozó Dassa-Le Deist ügyvéd szerint

a tervezett panaszok egy jól felépített stratégia részét képezik, amelynek az a célja, hogy a szólásszabadságot korlátozzák azok esetében, „akik nem tetszenek a családnak". „Rossz ajtón kopogtatnak, ha azt hiszik, hogy így fogják Marine Le Pent elhallgattatni."

Szélsőbaloldali tüntetők miatti zavargás Párizsban, 2020. június 16-án Forrás: Hans Lucas via AFP/Estelle Ruiz / Hans Lucas/Estelle Ruiz

A francia titkosszolgálatok szerint a következő időszakban újabb zavargások - így természetesen gyújtogatások, fosztogatások - várhatók több francia nagyvárosban.

A legújabb hírek szerint Assa Traoré feljelentette a rendőrséget, mert szerinte a párizsi rendőrség általánosított, amikor a Twitteren megjelentette: antiszemita kiabálások voltak a múlt heti tüntetésükön. Mint a Les valeurs actuelles felvétele alapján az Origón is mutattuk, a radikális baloldali tüntetésen sorozatosan üvöltözték a résztvevők, hogy "mocskos zsidók". Assa Traoré szerint a rendőrségnek nem lett volna joga ennek alapján antiszemitizmusról beszámolni.