Az Alapjogokért Központ kedden bemutatta európai uniós kutatási műhelye első tanulmányát, amely az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság első félévének értékelésével foglalkozik.

A sajtótájékoztatón Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszámolt arról, hogy a Központon belül egy új, európai uniós tematikával foglalkozó műhely jött létre, továbbá bemutatta a műhely kollégáit és a tanulmány íróit, Kurucz Orsolya projektvezető helyettest és Kovács Attila projektvezetőt.

Kovács István stratégiai igazgató, Kurucz Orsolya projektvezető helyettes, Kovács Attila projektvezető bemutatták az Alapjogokért Központ új európai uniós kutatási műhelyének első tanulmányát.Forrás: Alapjogokért Központ

A stratégiai igazgató elmondta, a tanulmány célja, hogy a Bizottság munkájának egy-egy, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert részét mutassa be. Vizsgálja többek között az Európai Bizottság tagjainak aktivitását, elemzi az uniós biztosok vállalati és nem kormányzati szervezetekkel való találkozóit, a Bizottság nemzetközi szervezetekkel és európai uniós intézményekkel való kapcsolatát, valamint a nem-kormányzati szervezetek lobbitevékenységét is.

A tanulmány megállapítja, hogy az Ursula von der Leyen vezette testületnek nem sikerült a célul kitűzött „geopolitikai Bizottság" koncepcióját tartalommal megtölteni. A Bizottság elnökének figyelme ugyanis az Európia Unió belső problémáira, valamint az EU szomszédságában lévő országokra korlátozódott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.Forrás: AFP/John Thys

Kovács Attila ismertette, hogy az EP honlapján különböző, nem összehangolt adat elérhető az EU biztosok tevékenységről és napirendjéről. A most bemutatott kutatás ezeket a nyilvános, szabadon elérhető információkat dolgozta fel.

A projektvezető a tanulmány magyar vonatkozásával kapcsolatban kiemelte, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos az európai uniós biztosok aktivitását tekintve az előkelő, 8. helyet foglalja el, a visegrádi országok biztosai közül pedig az első helyen található. A tanulmány emellett kitér az Európai Bizottság tagjainak vállalati kapcsolataira is. Ezzel kapcsolatban elmondta, szerinte figyelemre méltó a német vállalatok jelentős túlsúlya a találkozókat illetően.

Ezzel szemben Ursula von der Leyennek nem sikerült tartalommal feltölteni a napjait.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa.Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kurucz Orsolya hozzátette, a Bizottság lobbitevékenysége kapcsán további érdekes megállapításra jutottak. Kiderült ugyanis, hogy Věra Jourová, Ylva Johansson és Frans Timmermans voltak a leggyakoribb lobbicélpontok az Európai Bizottságban az elmúlt hat hónapban. Az Egyesült Államokbeli nagy technológiai vállalatok nyomasztó túlsúlya látszik a biztosokkal és kabinettagjaikkal folytatott lobbitalálkozók elemzéséből is. E vállalatok között megtalálhatjuk a Google-t, a Twittert és a Microsoftot is. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is. Például Věra Jourová, az értékek és átláthatóságért felelős csehországi biztos 23 találkozójából 19 alkalommal Egyesült Államokbeli cégek vezetőivel találkozott.

Kovács Attila kiemelte, hogy ez azért különösen problémás, mert ezek a cégek és civilszervezetek az európai polgárok közügyeivel kapcsolatosan lobbiznak a bizottságnál. Mindezt zárt ajtók mögött és nem vállalják nyilvánosan az olyan jogszabályokkal kapcsolatos meghatározó javaslataikat, amelyek mindannyiunkat érinteni fognak.

Kurucz Osrolya újságírói kérdésre elmondta, megvizsgálták azt is, hogy a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos EU-s kritikákat illetően fellelhető-e valamilyen összefüggés. A projektvezető helyettes kifejtette, megfigyelték, hogy amikor a korábbi EP ciklusban az Open Society vezetőjét fogadta az Európai Bizottság alelnöke, az azt követő 2 héten belül érkeztek a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos kritikái.