Jelentősen nőtt az embercsempészek aktivitása, a déli határszakaszon idén eddig 40 százalékkal többen próbáltak bejutni az országba, mint a tavalyi év hasonló időszakában
- mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György elmondta, a migránsok egyre nagyobb csoportokban jelennek meg a magyar-szerb és a magyar-román határon is.
A főtanácsadó szerint
különösen élessé teszi a helyzetet például az Európai Unió készülő migrációs politikája, az Európai Bíróság gyakorlata és a liberális pártcsaládhoz tartozók aktív követelése, hogy nyissák meg a határokat.
Mindezek politikai támadások célpontjává teszik Magyarországot - fűzte hozzá.
A következő időszakban növekedni fog a migrációs nyomás Európában, mivel továbbra sincs hatékony védelem a kontinensen
- minderről már Földi László beszélt az Origónak. A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, a vírus mint indok fog megjelenni a tömegeknél arra, hogy elinduljanak, és arra is hivatkozhatnak majd, hogy náluk rosszabb az egészségügyi ellátás, mint Európában. A hírek azt mutatják, hogy a Közel-Keleten és afrikai országokban terjed a vírus, tehát maga a problémakör nem szűnt meg. Újra megnyílhatnak majd a határok, és beindulnak azok a rendszerek, amiket blokkolt az általános tiltás Európában – tette hozzá.
Földi László félelme, hogy az Európán belüli mozgás szélesebb skálán indul majd el.
Az unión belül nincs határellenőrzés, és a nyugat-európai összetűzések bizonyos csoportokat békésebb helyek felé vezethetnek, így nem lenne meglepő, hogy nálunk is megjelennének nyugat felől illegális tömegek.
Taktikai értelemben tud gátat szabni a migrációnak a déli magyar kerítés, de stratégiailag Európában kellene komoly változásnak történnie – tette hozzá.
Az európai polgárok tavaly elvesztették az esélyét, hogy jelentős változás legyen a migráció ügyében az unióban. A szakértő úgy látja, nem történt lényegi változás a migráció tekintetében az EU-ban, inkább kiegyenlítés van a régebbi helyzethez képest. Nem létszik az a politikai erőtér egyelőre, ami jelentős változást hozna a migrációhoz való hozzáállásban a kontinensen – zárta szavait az elemző.
Az egyre erősödő migrációval kapcsolatban a V4NA nemzetközi hírügynökség több mint 40 különböző jelentés és hír összesítése után alkotott képet az elmúlt hónapokban némileg figyelmen kívül hagyott bevándorlási jelenségről.
A szigetország így is a világ legsűrűbben lakott országai közé tartozik, kormánya már korábban bejelentette, hogy
csak az elmúlt pár hónapban több illegális migráns érkezett a szigetre, mint tavaly egész évben, és nem hajlandó több bevándorló befogadására, mert "megtelt".
Az ország a járványidőszak alatt március 10-én zárta le a határait, és bár sok migránst visszafordított, több száz illegális bevándorlónak mégis sikerült elérnie az ország partjaihoz. Májusban több alkalommal is érkeztek Máltára migránsok, akiket a kormány turistahajókon helyezett el. A május 25-i jelentések szerint körülbelül 300 migráns várakozott már a Captain Morgan hajóin. A vállalat naponta mintegy háromezer eurót kap egyébként arra, hogy a fedélzetén ellássa a bevándorlókat. A hajón lévő migránsok közül 19-en ténylegesen be is léptek az ország területére, őket egészségügyi okok miatt szállították a szárazföldre.
A kormány sokáig küzdött az NGO-k nyomása ellen, akik már gyilkossággal is megvádolták a miniszterelnököt, és perekkel fenyegetőztek.
Végül június 8-án a máltai kormány engedett partra szállni 425 migránst a turistahajókról, miután már a migránsok azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják az őket szállító hajókat.
A koronavírus-járvány az egyik legsúlyosabban Olaszországot érintette Európában, amely már március 9-én lezárta határait, hogy megvédje lakosságát. A migrációt ugyanakkor ezzel nem tudta megállítani, csak lassítani.
Egy hét sem telt el, és március 14-én már 43 migráns kötött ki az országban, és az InfoMigrants által idézett jelentések szerint addig a napig is több tucat bevándorló ért partot.
Az ANSA hírügynökség arról számol be, hogy április 8-án három hét szünet után megjelent az első migránshajó, ami 34 bevándorlóval a fedélzetén kötött ki Lampedusán. Toto Martello polgármester azonnal karanténba helyezte az érkezőket.
Húsvétkor újabb illegális migránshullám érkezett, amikor a Sea-Watch négy migránscsónakot azonosított, melyek 258 embert szállítottak, és végül Máltán és Szicíliában kötöttek ki. Ebből az EPD hírügynökség szerint 178 érkezett olasz területre.
Májusban Giuseppe Conte bejelentette, hogy enyhíteni fognak a határzáron, amivel egy időben lejárt a Palermónál állomásozó Alan Kurdi és Aita Mairi hajók 14 napos karanténja, és a fedélzetükön lévő 183 migránst így fogadták. Az Alan Kurdit ezt követően a kikötőben tartották, mert mint kiderült, nem felelt meg a nemzetközi tengerjogi előírásoknak.
Május 6-án az InfoMigrants újabb láthatatlan illegális kikötésről számolt be Szicíliában, ezúttal 50 fő érkezett a szigetre.
Ezen a héten Lampedusán is három hajó kötött ki összesen 146 utassal. Ezt követően Martello már több vészhelyzetről is beszámolt, és értetlenül állt a sorozatos érkezők előtt.
Egy hét múlva újabb 79 illegális migráns kötött ki a Marina St Johns hajón Szicíliában az EPD adatai szerint, további 162 pedig a tengeren várakozott.
Időközben Triesztben a lezárás ellenére ugyanezen a héten 12 óra alatt 140 bevándorló érkezett a városba,
ami az Észak-Olaszországi polgármestereket arra késztette, hogy levelet írjanak Giuseppe Conténak, és felhívják a figyelmét a fenntarthatatlan állapotokra. A rendőrség adatai szerint azon a héten összesen 240 ember érkezett Triesztbe.
Június 3-án az olasz kormány ismét enyhített a határzáron, és megnyitotta határait a Schengen-övezet felé, ami egyből útnak indította a mentőhajókat. A Sea Watch 3 például három héten belül már 211 bevándorlóval kötött ki Szicíliában, és a nemzetközi Menekült Nap tiszteletére a Mare Jonio 67 illegális bevándorlót hozott Lampedusára.
Ezzel bár még véget sem ért a koronavírus miatti zárlat Olaszországban, annak bevezetésétől kezdve összesen több mint 1343 illegális bevándorló beérkezéséről érkezett jelentés.
A görögök erőteljesen felléptek az illegális migráció ellen a koronavírus-járvány ideje alatt, a határaikat lezárták, és igyekeztek is úgy tartani. Bár a bevándorlók még így is utat találtak az országba, ez lényegesen kevesebb esetben sikerült most.
A görög bevándorlási minisztérium adatai szerint áprilisban csupán 79 illegális migráns lépett be Görögországba.
Görögországban a kormány határkerítést is épít, ezt május végén jelentették be. Így akarják megvédeni az országot. Ugyanakkor más a helyzet a görög szigetek közötti migránsmozgással, mert az adatok szerint áprilisban 11 825 migráns utazott a szárazföld és a szigetvilág között, és ez tovább folytatódott májusban is.
A Proto Thema beszámolója alapján május 6-án 51 migráns érkezett meg csónakokon Leszboszra, és alig 10 napon belül újabb 19. Májusban ráadásul újra megindultak a migránsok Törökország felől, ami azért jelentett gondot, mert így elkezdtek megjelenni a koronavírussal fertőzött bevándorlók is. Összesen 4 ilyen migránst jelentettek hivatalosan a hírek.
Júniusban először 4-én érkezett meg 32 újabb migráns a török partok felől Leszboszra, és a lap szerint március óta csak erre a szigetre érkeztek bevándorlók.
Június 7-én Afrikából érkezett meg egy csónak szintén Leszboszra, benne 40 migránssal, ez volt a hónapban a második eset, majd egy héttel rá Leszbosz közelében észleltek egy csónakot, benne 36 migránssal. Kimentették és partra szállították, ahol letesztelték őket a koronavírusra, majd karanténba helyezték őket. A csónakban irániak és afgánok utaztak, köztük két terhes nő is.
A június 17-i adatok szerint addig a hónapban összesen 185 migráns érkezett meg Leszboszra, öt részletben ezzel a zárlat ellenére eddig 334 illegális határátlépő érkezett az országba.
Bár nem sok olasz lap hozza címlapon a migránsok invázióját, ez mégis köztudott tény az országban. Nem úgy, mint a britek esetében, akik Nigel Farage tudósításaiból értesültek, hogy hatalmas migránshullám érkezik az országba, csak nem Líbiából vagy Szíriából, hanem Franciaországból.
A politikus szinte minden nap friss információval látja el követőit a témában.
Farage arra is többször rámutatott, hogy a bevándorlók mozgatásában maguk a francia hatóságok is közre játszanak, és több alkalommal is készített felvételt a francia parti őrség hajóiról, amelyek a migránsokat szállító csónakokat kísérik, keresztül a csatornán egészen a doveri sziklákig.
A Breitbart London adatai szerint március 23-a óta, amikor a kormány elrendelte a zárlatot, több mint 1620 migráns érkezett a francia menekülttáborokból az Egyesült Királyságba annak ellenére, hogy Calais és Dunkirk is tömeges koronavírus-fertőzésekkel küzd.
A Belügyminisztérium statisztikái szerint csak 2017-ben Calais-ből mintegy 17 ezer átkelési kísérletet akadályoztak meg a francia hatóságok, tehát az ezres bevándorlótömegek csak töredékei az átkelni szándékozóknak.
A Frontex adatai szerint 2020-ban májusig mintegy 28 ezer illegális határátlépést regisztráltak a schengeni övezetben, azonban azt nem tudni, hogy ebből mennyit fordítottak vissza.
A most indult Nemzeti Konzultáció is foglalkozik a bevándorlással. A konzultáció utolsó két pontja a migrációval foglalkozik:
azt kérdezik, hogy a kormány továbbra is lépjen-e fel a bevándorlás ellen, és tartsa-e fenn a magyar határ szigorú védelmét, illetve a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson-e ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett.