Utcai háborúkat robbantottak ki a migránsok Európa nagyvárosaiban

2020.06.30. 17:41

Az utóbbi hetekben az Egyesült Államokból indult radikális baloldali zavargások átterjedtek Európára is, összecsapásokra került sor több európai nagyvárosban, így Párizsban, Stuttgartban és Bécsben is. Az erőszakos jellegű zavargások kisebb-nagyobb intenzitással már nagyjából másfél évtizede jelen vannak az európai nagyvárosok többnyire harmadik világbeli migránsok lakta negyedeiben, de a 2015-ben kezdődő migrációs válság óta ez a tendencia egyértelműen felerősödött. Ezen városok közös vonása, hogy valamennyit baloldali vagy szélsőbaloldali polgármester irányít. Mivel a balos városvezetéseknek égető szükségük van a migránsok és a radikális baloldal szavazataira, ezért nem lépnek fel ellenük kellő erővel. 

Párizs

A napjainkban Nyugat-Európában zajló, migránsgyedekben történő lázongások a 2005-ös franciaországi zavargásokhoz vezethetőek vissza. Az akkori erőszakhullámot az váltotta ki, hogy rendőrségi igazoltatás közben meghalt egy tunéziai és egy mali bevándorló, ennek következtében a jelentős részben észak-afrikai migránsok lakta külvárosok lakói fellázadtak az államhatalom ellen. 

A mostani zavargások ürügyét az amerikai George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálával párhuzamba állított, négy évvel ezelőtti haláleset adta. Ahogy arról már többször beszámoltunk, 2016. július 19-én, egy Adama Traoré nevű mali származású, sokszorosan büntetett (17-szer) férfi meghalt Párizs egyik elővárosának, Beaumont-sur-Oise-nak a rendőrőrsén.

null

null

A mali migráns hátterű, 24 éves férfi szívbeteg volt, és drogok hatása alatt állt a kihallgatáskor. 

2020. június 2-án, a családja által rendelt nem hivatalos vizsgálat viszont azt állította, hogy a rendőri intézkedés miatt halt meg. 

Még aznap a radikális baloldali Adama Bizottság az amerikai George Floyd ügyéhez hasonlította Adam Traoré halálát, és zavargásokat robbantott ki.  Dacára a járványhelyzetnek, akkor több mint 20 ezren vonultak utcára, a muszlim migránsok mellett francia radikális baloldaliak is.

A tömegben lehetett hallani fehér- és rendőrellenes, illetve antiszemita jellegű szólamokat is, például „koszos zsidók". 

Az erőszakossá vált tüntetések Párizs mellett Bordeaux-ra, Lyon-ra, Marseille-re és Metz-re is átterjedtek.

A demonstrálok gyújtogattak, fosztogattak és rendőrökre támadtak. Manuel Valls volt francia szocialista kormányfő, egykori belügyminiszter a mostani franciaországi eseményeket „faji háborúként" jellemezte.  Szerinte nem szabad az amerikai és a francia megmozdulásokat összehasonlítani, mivel a két országnak teljesen eltérő a történelme.  Nem igaz, hogy a rendőrök el akarják nyomni a kisebbségeket 

- mondta a Valeurs actuelles-nek nyilatkozva.

Közben Párizsban élő palesztin migránsok például az ellen tiltakoztak, hogy Izrael kiterjessze a szuverenitását Palesztina egy részére. 

Párizs szocialista polgármestere, Anne Hidalgo igyekezett nem tudomást venni a történtekről, és a radikális baloldallal, illetve a zöldekkel összeállva az újraválasztásán dolgozott. Mivel a francia fővárosban nagyon sok migráns és migráns hátterű él, így érthető, hogy miért nem lépett fel ellenük, hiszen szüksége volt a szavazatukra. 

Míg Párizs belvárosát feldúlták a randalírozók, Anne Hidalgo a közösségi oldalain ünnepeltette magát.

Stuttgart

Baden-Württemberg tartomány fővárosában, Stuttgartban június 20-21-ének éjjelén voltak nagyszabású összecsapások a rendőrök és az ott élő, döntő részt közel-keleti származású migránsok között.

Az indulatok ezúttal egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt tartott igazoltatás után szabadultak el. A csoportokba szerveződött, migráns hátterű támadók rendkívüli agresszivitással rontottak rá a német rendőrökre,  a burkolatból kiszakított utcakövekkel, építési területekről összeszedett rudakkal és egyéb tárgyakkal megrongáltak rendőrautókat is, és bezúztak kirakatokat.

A rendőrök nem bírtak a randalírozókkal, megfékezésükre több mint 200 rendőrt vontak össze Stuttgart környékéről. A művelethez egy helikoptert is bevetettek. Az összecsapások során legkevesebb 12 rendőr sebesült meg, és 20 embert őrizetbe vettek. 

Az utóbbi hetekben több összecsapás is volt a rendőrök és a migránsok között, de a múlt szombat éjjel történtek voltak a legsúlyosabbak.

A német nyelvterület más nagyvárosaihoz hasonlóan, Stuttgartban is sokrétűek a konfliktusok. Nem csupán a rendfenntartók és a migránsok közötti összetűzésekről beszélhetünk a jelentős részben külföldiek lakta külvárosokban, hanem az eltérő hátterű bevándorlók közötti háborúról is.

Baden-Württemberg közigazgatási központjában már a 60-as évek óta élnek törökök és nagyrészt Törökországból származó kurdok. 

A törökök és a kurdok közötti összecsapások tehát több évtizedre tekintenek vissza, 

a bevándorlók otthonról importálták a konfliktusaikat, amiket aztán az integrálódni nem hajlandók továbbadtak az utódaiknak. 2015 óta Stuttgartba is egyre több arab nemzetiségű szír és iraki állampolgárságú migráns érkezett.

A német nagyvárosokban tehát a migránsok között annak lehetünk tanúi, hogy mindenki mindenki ellen harcol.

Stuttgart lakosságának hozzávetőlegesen 40 százaléka külföldi származású, ami azt jelenti, hogy ők könnyedén eldönthetik egy-egy választás kimenetelét. A város radikális baloldali, zöldpárti polgármestere, Fritz Kuhn tehát már csak ezért sem fog határozottan fellépni velük szemben, hiszen a migránsok szinte egységesen rá szavaznak. Nem mellesleg, a német zöldek erősen bevándorláspártiak.

Bécs

Szintén beszámoltunk róla, hogy június 24-28. között erőszakos jellegű összecsapásokra került sor Bécs X., Favoriten nevű, jelentős részben migránsok lakta kerületében a törökök és a kurdok között, ez utóbbiak osztrák Antifa-csoportokkal is kiegészültek. 

Az összetűzések apropóját az adta, hogy török szélsőségesek részéről erőszak érhetett kurd nőket. Ezért a kurdok és az osztrák antifák első alkalommal szerdán utcára vonultak, de rájuk támadt a Szürke Farkasok nevű török szélsőséges csoportosulás.

Egy nappal később megismétlődtek a zavargások; több száz török migráns „Allahu Akbar"-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurdokra és az osztrák rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket. Több rendőr és megsérült, sok demonstrálót pedig őrizetbe vettek.

Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták - köztük az Antifa -, valamint a YPJ szíriai kurd fegyveres női csoport tagjai csaptak össze a törökökkel.

Ezúttal is kövek, petárdák repültek a levegőben, rendőröket sebesítve meg.

Szombaton a kurdok és radikális baloldali aktivisták újabb felvonulást tartottak, az utcákon török zászlókat égetve. 

Sebastian Kurz osztrák kancellár az erőszakos akciók miatt vasárnap bekérette Ozan Ceyhun török nagykövetet.

Kurz arról beszélt a nagykövetnek, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy Ankara befolyásolja az Ausztriában élő törököket, és felhasználja őket a saját politikai céljai érdekében. 

A török-kurd konfliktus Európába exportálása ellen Kurz már többször tiltakozott, mindhiába. Napjainkra ugyanis Bécsben olyan jellegű konfliktusok alakultak ki a különböző hátterű migránsok között, mint a németországi városokban. Ez más nagyobb osztrák városokra is átterjedhet, mint például Linz, Salzburg. 

2012-es adatok alapján, Bécs lakosságának a 39 százaléka külföldi születésű.  A főváros polgármestere, Michael Ludwig baloldali politikus, akire a bevándorlók, főleg a harmadik világbeliek döntő része szavaz. Emiatt Ludwig nem fog fellépni a migránsokkal szemben, és az Ankara jelentette befolyásszerzés ellen sem. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK