Utcai háborúkat robbantottak ki a migránsok Európa nagyvárosaiban

FRANCE - PROTEST AGAINST POLICE BRUTALITY - JUSTICE FOR ADAMA - CLASHES WITH POLICE - PARIS #blm ACAB All cops are bastards ANARCHIST BLM FDO George Floyd I can't breath JUSTICE FOR ADAMA JUSTICE POUR ADAMA Justice for Paris REPUBLIC Republique adama adam
At the end of the day, clashes broke out between the demonstrators and the police. A demonstrator throws a tear gas canister back to the police. At the call of the Truth and Justice for Adama Committee, thousands of people gathered in the Republic Square to protest against police violence, racism and ask for justice. Paris, June 13, 2020. Paris, June 13, 2020. Karine Pierre / Hans Lucas. En fin de journee, des heurts ont eclate entre les manifestants et les forces de l'ordre. Un manifestant renvoie un gaz lacrymogene en direction de la police. A l'appel du comite verite et justice pour Adama, des milliers de personnes se sont rassemblees place de la Republique pour protester contre les violences policieres, le racisme et demander justice. Paris, 13 juin 2020. Paris, 13 juin 2020. Karine Pierre / Hans Lucas.
Vágólapra másolva!
Az utóbbi hetekben az Egyesült Államokból indult radikális baloldali zavargások átterjedtek Európára is, összecsapásokra került sor több európai nagyvárosban, így Párizsban, Stuttgartban és Bécsben is. Az erőszakos jellegű zavargások kisebb-nagyobb intenzitással már nagyjából másfél évtizede jelen vannak az európai nagyvárosok többnyire harmadik világbeli migránsok lakta negyedeiben, de a 2015-ben kezdődő migrációs válság óta ez a tendencia egyértelműen felerősödött. Ezen városok közös vonása, hogy valamennyit baloldali vagy szélsőbaloldali polgármester irányít. Mivel a balos városvezetéseknek égető szükségük van a migránsok és a radikális baloldal szavazataira, ezért nem lépnek fel ellenük kellő erővel. 
Vágólapra másolva!

Párizs

A napjainkban Nyugat-Európában zajló, migránsgyedekben történő lázongások a 2005-ös franciaországi zavargásokhoz vezethetőek vissza. Az akkori erőszakhullámot az váltotta ki, hogy

rendőrségi igazoltatás közben meghalt egy tunéziai és egy mali bevándorló, ennek következtében a jelentős részben észak-afrikai migránsok lakta külvárosok lakói fellázadtak az államhatalom ellen.

A mostani zavargások ürügyét az amerikai George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálával párhuzamba állított, négy évvel ezelőtti haláleset adta. Ahogy arról már többször beszámoltunk, 2016. július 19-én, egy Adama Traoré nevű mali származású, sokszorosan büntetett (17-szer) férfi meghalt Párizs egyik elővárosának, Beaumont-sur-Oise-nak a rendőrőrsén.

null

null

A mali migráns hátterű, 24 éves férfi szívbeteg volt, és drogok hatása alatt állt a kihallgatáskor.

2020. június 2-án, a családja által rendelt nem hivatalos vizsgálat viszont azt állította, hogy a rendőri intézkedés miatt halt meg.

Még aznap a radikális baloldali Adama Bizottság az amerikai George Floyd ügyéhez hasonlította Adam Traoré halálát, és zavargásokat robbantott ki.

Dacára a járványhelyzetnek, akkor több mint 20 ezren vonultak utcára, a muszlim migránsok mellett francia radikális baloldaliak is.

A tömegben lehetett hallani fehér- és rendőrellenes, illetve antiszemita jellegű szólamokat is, például „koszos zsidók".

Az erőszakossá vált tüntetések Párizs mellett Bordeaux-ra, Lyon-ra, Marseille-re és Metz-re is átterjedtek.

A demonstrálok gyújtogattak, fosztogattak és rendőrökre támadtak. Manuel Valls volt francia szocialista kormányfő, egykori belügyminiszter a mostani franciaországi eseményeket

„faji háborúként" jellemezte.

Szerinte nem szabad az amerikai és a francia megmozdulásokat összehasonlítani, mivel a két országnak teljesen eltérő a történelme.

- mondta a Valeurs actuelles-nek nyilatkozva.

Közben Párizsban élő palesztin migránsok például az ellen tiltakoztak, hogy Izrael kiterjessze a szuverenitását Palesztina egy részére.

Párizs szocialista polgármestere, Anne Hidalgo igyekezett nem tudomást venni a történtekről, és a radikális baloldallal, illetve a zöldekkel összeállva az újraválasztásán dolgozott.

Mivel a francia fővárosban nagyon sok migráns és migráns hátterű él, így érthető, hogy miért nem lépett fel ellenük, hiszen szüksége volt a szavazatukra.

Míg Párizs belvárosát feldúlták a randalírozók, Anne Hidalgo a közösségi oldalain ünnepeltette magát.

Stuttgart

Baden-Württemberg tartomány fővárosában, Stuttgartban június 20-21-ének éjjelén voltak nagyszabású összecsapások a rendőrök és az ott élő, döntő részt közel-keleti származású migránsok között.

Az indulatok ezúttal egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt tartott igazoltatás után szabadultak el.

A csoportokba szerveződött, migráns hátterű támadók rendkívüli agresszivitással rontottak rá a német rendőrökre,

a burkolatból kiszakított utcakövekkel, építési területekről összeszedett rudakkal és egyéb tárgyakkal megrongáltak rendőrautókat is, és bezúztak kirakatokat.

A rendőrök nem bírtak a randalírozókkal, megfékezésükre több mint 200 rendőrt vontak össze Stuttgart környékéről. A művelethez egy helikoptert is bevetettek.

Az összecsapások során legkevesebb 12 rendőr sebesült meg, és 20 embert őrizetbe vettek.

Az utóbbi hetekben több összecsapás is volt a rendőrök és a migránsok között, de a múlt szombat éjjel történtek voltak a legsúlyosabbak.

A német nyelvterület más nagyvárosaihoz hasonlóan, Stuttgartban is sokrétűek a konfliktusok. Nem csupán a rendfenntartók és a migránsok közötti összetűzésekről beszélhetünk a jelentős részben külföldiek lakta külvárosokban, hanem az eltérő hátterű bevándorlók közötti háborúról is.

Baden-Württemberg közigazgatási központjában már a 60-as évek óta élnek törökök és nagyrészt Törökországból származó kurdok.

A törökök és a kurdok közötti összecsapások tehát több évtizedre tekintenek vissza,

a bevándorlók otthonról importálták a konfliktusaikat, amiket aztán az integrálódni nem hajlandók továbbadtak az utódaiknak. 2015 óta Stuttgartba is egyre több arab nemzetiségű szír és iraki állampolgárságú migráns érkezett.

A német nagyvárosokban tehát a migránsok között annak lehetünk tanúi, hogy mindenki mindenki ellen harcol.

Stuttgart lakosságának hozzávetőlegesen 40 százaléka külföldi származású, ami azt jelenti, hogy ők könnyedén eldönthetik egy-egy választás kimenetelét. A város radikális baloldali, zöldpárti polgármestere, Fritz Kuhn tehát már csak ezért sem fog határozottan fellépni velük szemben, hiszen a migránsok szinte egységesen rá szavaznak. Nem mellesleg, a német zöldek erősen bevándorláspártiak.

Bécs

Szintén beszámoltunk róla, hogy június 24-28. között erőszakos jellegű összecsapásokra került sor Bécs X., Favoriten nevű, jelentős részben migránsok lakta kerületében

a törökök és a kurdok között, ez utóbbiak osztrák Antifa-csoportokkal is kiegészültek.

Az összetűzések apropóját az adta, hogy török szélsőségesek részéről erőszak érhetett kurd nőket. Ezért a kurdok és az osztrák antifák első alkalommal szerdán utcára vonultak, de rájuk támadt a Szürke Farkasok nevű török szélsőséges csoportosulás.

Egy nappal később megismétlődtek a zavargások;

több száz török migráns „Allahu Akbar"-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurdokra és az osztrák rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket.

Több rendőr és megsérült, sok demonstrálót pedig őrizetbe vettek.

Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták - köztük az Antifa -, valamint a YPJ szíriai kurd fegyveres női csoport tagjai csaptak össze a törökökkel.

Ezúttal is kövek, petárdák repültek a levegőben, rendőröket sebesítve meg.

Szombaton a kurdok és radikális baloldali aktivisták újabb felvonulást tartottak,

az utcákon török zászlókat égetve.

Sebastian Kurz osztrák kancellár az erőszakos akciók miatt vasárnap bekérette Ozan Ceyhun török nagykövetet.

Kurz arról beszélt a nagykövetnek, hogy

A török-kurd konfliktus Európába exportálása ellen Kurz már többször tiltakozott, mindhiába. Napjainkra ugyanis Bécsben olyan jellegű konfliktusok alakultak ki a különböző hátterű migránsok között, mint a németországi városokban. Ez más nagyobb osztrák városokra is átterjedhet, mint például Linz, Salzburg.

2012-es adatok alapján, Bécs lakosságának a 39 százaléka külföldi születésű.

A főváros polgármestere, Michael Ludwig baloldali politikus, akire a bevándorlók, főleg a harmadik világbeliek döntő része szavaz. Emiatt Ludwig nem fog fellépni a migránsokkal szemben, és az Ankara jelentette befolyásszerzés ellen sem.