A román parlament magyarellenes történelmi személyiségeket nyilvánított hősnek és mártírnak

2020.07.01. 14:07

A Maszolnak az Agerpres román hírügynökségre hivatkozó beszámolója alapján, kedden döntő házként megszavazta a bukaresti parlament alsóháza, a Képviselőház azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében „a román nép hősévé és mártírjává" avatják Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi fejedelmet, illetve az 1784-es erdélyi román parasztfelkelés három vezetőjét, Horeát, Cloşcát és Crişant.

A tervezet 240 támogató és 18 ellenszavazatot kapott. A szövege így szól: „A román nép mártírjává és hősévé nyilvánítjuk Vitéz Mihályt, Havasalföld, Moldva és Erdély fejedelmét a román nép első egyesítésében játszott jelentős szerepéért, bátorságáért és áldozatáért".

Vitéz Mihály bukaresti szobor szobraForrás: WIKIPEDIA

Továbbá kikötik benne, hogy május 27-én a központi és helyi hatóságok, valamint más intézmények tudományos és kulturális rendezvényekkel adózhatnak a fejedelem emlékének. A közszolgálati televízió és rádió szintén műsorára tűzhet ezen a napon Vitéz Mihállyal kapcsolatos tematikájú programokat. A tervezetet még május 27-én megszavazta a Szenátus, és most döntő házként a Képviselőház is. Ahhoz, hogy életbe lépjen, már csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség.

Ahogy arról korábban az Origo beszámolt, II. Vitéz Mihályt (1558-1601) „a román nép egyesítőjének" nevezni történelemhamisítás, hiszen szó sem volt a három fejedelemség egyesüléséről. Erdély, Moldva és Havasalföld ugyanis nem egyesült azt követően, hogy 1599-1601 között, II. Habsburg Rudolf német-római császár (I. Rudolf néven magyar király) megbízásából Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem elfoglalta azokat, csupán néhány hónapig közös uralkodójuk volt az ő személyében.

Ennek az államjogi állapotnak a történelmi szakkifejezése: perszonálunió, ami olyan független államok szövetségét jelenti, amelyeket kizárólag a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Miután Mihály nem volt hajlandó átadni Erdélyt Rudolf császárnak, a német-római uralkodó Giorgio Basta nevű olasz származású hadvezére zsoldosaival 1601 augusztusában meggyilkoltatta a havasalföldi fejedelmet.

Egy másik tervezet „a román nép mártírjává és hősévé" nyilvánítja a Horea, Cloşca és Crişan néven ismertté vált Vasile Niculát, Ion Oargát és Gheorghe Crişant „az 1784-es parasztfelkelésben betöltött szerepük, illetve bátorságuk, hősiességük és áldozatuk elismeréseként". A javaslat szerint november 2-án tiszteleghetnek emlékük előtt a helyi és központi hatóságok, valamint a kulturális intézmények.

Horea-Closca-Crisan román parasztvezérekForrás: Wikimedia Commons/ www.romanianmuseum.com

Horea, Cloşca és Crişan az 1784-es erdélyi román parasztfelkelést vezették, ami eredetileg a dél-erdélyi magyar nemesség ellen irányult, de később a magyar városi lakosságot és a vidéki jobbágyságot is megtámadták. A parasztfelkelés így részben nemzetiségi és vallási jellegű konfliktussá vált, ami 130-140 település feldúlásához, illetve nagyjából 4 ezer magyar ember halálához vezetett. Sok magyart válogatott kegyetlenséggel gyilkoltak le a lázadóvezérek mellett a román ortodox alsópapság által felhergelt tömegek. Csak azoknak kegyelmeztek meg, akik áttértek a „románok hitére", azaz az ortodox vallásra. Néhány esetben az evangélikus szászok és a görögkatolikus románok is a pogromok áldozatává váltak. A román ortodox papság már ekkor azt terjesztette a helyiek körében, hogy Erdélynek egyesülnie kell Havasalfölddel és Moldvával.

A parasztfelkelést végül II. József német-római császár, magyar király parancsára verték le, a vezetőiket elfogták, Horeát és Cloşcát Gyulafehérváron kerékbe törték, Crişan pedig ezt megelőzően a börtönben öngyilkos lett.

A mészárlásoknak az lett az eredménye, hogy Dél-Erdély számos településén a románság többségbe került. A Horea, Cloşca és Crişan-féle lázadást a történetírás a román nemzeti mozgalom előszelének tartja, az erdélyi magyarságban viszont az emlékezetük félelmet kelt, és a pogromokra emlékezteti őket. A három parasztvezér a románok kollektív memóriájában egyértelműen pozitív színben van feltüntetve, ennek jele, hogy „a román nép mártírjává és hősévé" nyilvánították őket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK