Újabb szoborpusztítások Amerikában, mindent el akar söpörni a radikális baloldal, ami nem illeszkedik a világképébe

KOLUMBUSZ, Kristóf St. Paul, 2020. június 11.
Kolumbusz Kristóf ledöntött szobra hever a földön a Minnesota állambeli St. Paulban 2020. június 10-én. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló genovai utazót, aki 1492-ben felfedezte Amerikát, az
St. Paul, 2020. június 11. Kolumbusz Kristóf ledöntött szobra hever a földön a Minnesota állambeli St. Paulban 2020. június 10-én. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló genovai utazót, aki 1492-ben felfedezte Amerikát, az Egyesült Államok egyes vidékein ma az amerikai őslakos indiánok lemészárlásának jelképeként tartják számon. MTI/AP/Minnesota Public Radio/Evan Frost
Vágólapra másolva!
Az elmúlt hetekben az amerikai radikális baloldal minden eszközzel azon van, hogy a 20. századi véres diktatúrákat idéző módon, erőszakosan változtassa meg a kultúrát, a történelmet. A szobordöntések, államok és szervezetek átnevezése, klasszikus filmek tiltólistára kerülése és történelmi személyek meghurcolása után már tényleg csak a könyvégetések hiányoznak a baloldalnak.
Vágólapra másolva!

A Soros-hálózat által bizonyítottan támogatott, finanszírozott radikális baloldaliak az elmúlt időszakban városok, benne a közintézmények, köztük rendőrségek és tűzoltóságok, valamint családi vállalkozások, egy élet munkájából felépített üzletek felgyújtásával akartak minél nagyobb befolyást szerezni az amerikai közéletben, és végső soron így akarnak segíteni a Demokrata Pártnak leváltani Trump elnököt, miközben a saját jelöltjükről, Obama egykori alelnökéről egyre tisztábban látszódik, hogy súlyos szellemi problémái vannak.

Nincs bizonyíték, hogy az amerikai rendőrség gyűlöli a feketéket

Nem támasztják alá a kriminológiai felmérések azt a feltételezést, hogy az amerikai rendőrség rasszista – írta korábban a Wall Street Journalban Heather Mac Donald kriminológus, amit a Mandiner szemlézett.

A kutató szerint a tudományos kutatásokból és felmérésekből származó adatok szerint nem hatja át az amerikai rendőrséget és igazságszolgáltatási rendszert a rasszizmus, ami a letartóztatásokat, vádemeléseket és ítélethozatalokat illeti. A rendőrök viselkedését sokkal inkább meghatározza a bűnelkövetés és a gyanúsítottak viselkedése, mint a faja.

Azt is megtudjuk, hogy 2019-ben a rendőrség 1004 embert lőtt le, akik fel voltak fegyverezve, vagy más miatt voltak életveszélyesek. Ebből 235 ember, tehát körülbelül a negyede volt fekete. Ez a szám Heather Mac Donald szerint kevesebb, mint a feketék bűnelkövetési aránya kapcsán várhatnánk: a legutolsó évre, 2018-ra vonatkozóan, amivel kapcsolatban már vannak erre vonatkozó adatok, az mondható el, hogy az ismert emberölések 53 és a rablások 60 százalékát követték el feketék. Ugyanígy az is kiderült a számokból, hogy 2019-ben a rendőrség kilenc fegyvertelen feketét és 19 fegyvertelen fehéret lőtt le. A statisztikák alapján pedig egy rendőrt 18 és félszer nagyobb eséllyel öl meg egy fekete bűnöző, mint egy rendőr egy fegyvertelen feketét.

Végül pedig arra is rávilágított, hogy az ok, ami miatt a feketék nyolcszor nagyobb arányban lesznek gyilkosság áldozatai, mint a fehérek és latinok együttvéve, a bűnözés: a fekete bűnözők nagyrészt feketéket ölnek.

A rombolások és a történelem megmásítására tett kísérletek egyik leglátványosabb példái, amikor a zavargók az általuk megbélyegzett történelmi személyiségek szobrait döntik le. Az egyik ilyen friss incidens a vasárnapi hírek szerint az volt, amikor Baltimore-ban is ledöntötték Kolumbusz Kristóf 36 éve állított szobrát. Kötelekkel mozdították el talapzatáról, majd pedig belevetették a keleti parti nagyváros kikötőjének vizébe. A híres felfedező szobrát állításuk szerint azért távolították el önkényesen, mert szerintük felelős az amerikai őslakosság tömeges legyilkolásáért és kizsákmányolásáért. Az Egyesült Államokban ráadásul az utóbbi hetekben szintén ledöntöttek vagy lefejeztek Kolumbusz-szobrokat Miamiban, a virginiai Richmondban, a minnesotai St. Paulban és Bostonban is.

Kötelek Kolumbusz Kristóf szobrának nyaka körül, mielőtt szélsőségesek egy csoportja ledönti azt a Minnesota állambeli St. Paulban 2020. június 10-én Forrás: MTI/AP/Minnesota Public Radio/Evan Frost

A szélsőbaloldal a zavargások kezdete óta hangoztatja az egyre csak radikálisabb elképzeléseit az amerikai élet és politikai-gazdasági rendszer megváltoztatására vonatkozólag, amit a baloldali Demokrata Párt igyekszik is meglovagolni a kampányban a közelgő elnökválasztás okán. Az egyik ilyen, ép ésszel alig felfogható követelésük, hogy pénzügyileg lehetetlenítsék el az amerikai rendőrséget. A demokraták vezető politikusai, például a New York-i polgármester, Bill de Blasio be is jelentette, hogy a rendőröktől elvont pénzeket a kisebbségi közösségekbe fektetik majd. Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere szintén erre fordítja majd az elvont 250 millió dollárt.

Azt a kérdést vajon feltették, hogy

ha nincs rendőrség, akkor ki védi majd meg a törvénytisztelő polgárokat?

Mert a rendőrség lecsupaszítása egyet jelent az öngyilkossággal, a rabló és fosztogató bűnözők gyorsan kihasználják az alkalmat.

Hogy pontosan mit várnak a rendőri szervek ilyen drasztikus megcsonkításától, az kérdéses, de például Seattle-ben láthattuk, hogy mi történik, ha a csőcselék veszi át az uralmat egy-egy városrész felett. A hírhedt CHOP-zónát (Capitol Hill Organized Protest - Capitol Hill Szervezett Tüntetés) a városban június közepén foglalták el a radikális baloldaliak, benne a rendőrőrssel, és "rendőrmentes" zónának kiáltották ki, a terület kiürítése viszont csak július elején kezdődött meg. A zónában ezalatt rendszeresek voltak az erőszakos bűncselekmények, a lövöldözések, és hamar élelmiszerhiány alakult ki, miközben a szélsőséges baloldaliak törvényen kívüliként a saját elképzeléseik szerint alakították a rendet.

Donald Trump amerikai elnök már jóval ezelőtt kérte a város baloldali-demokrata párti polgármesterétől, hogy lépjen fel az erőszakos zavargókkal szemben, akiket "belföldi terroristáknak" nevezett. Jenny Durkan ehhez képest korábban "utcai mulatságnak" és "a demokrácia kiteljesedésének" minősítette a George Floyd halála után kirobbant zavargásokat és a fegyveresek által elkerített zóna létrehozását is.

A radikális baloldal legutóbbi akciójáról, amikor ismét nemzeti jelképeket gyaláztak meg, a Breitbart tudósított: a július 4-i függetlenség napján, a legnagyobb amerikai ünnepen a szélsőbaloldaliak

a Fehér Ház elé terítették ki az USA zászlaját, hogy aztán azt megtapossák és bele is töröljék a cipőjüket.

Szélsőbaloldaliak gyalázzák meg az amerikai nemzeti zászlót a Fehér Ház előtt 2020. július 4-én Forrás: Breitbart

A portál tudósítása szerint a zászlótaposók a radikális baloldali, Soros György-finanszírozta Antifához kötődnek.

A hetek óta tartó zavargásokon egyre nagyobb nemzeti jelképek kerülnek célkeresztbe, a radikális baloldalhoz tartozók ugyanis látják, hogy most bármit megtehetnek, miután az amerikai baloldali mainstream média jóformán legitimálja a szobordöntögetéseiket, az ellenvéleményért pedig meghurcolás jár (már ismert módszer, hogy aki kicsit is árnyalni próbálná a képet, azt fasisztának, nácinak bélyegzik). Ennek megfelelően a baloldaliak egyre nagyobb "vadakat" ejtenének el a nemzeti jelképek közül, a legismertebb ezek közül az utóbbi napokból a híres, dél-dakotai Mount Rushmore, ahol a hegyoldal sziklájába vésték négy amerikai elnök portréját: George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt óriási arcmása látható itt.

Mount Rushmore Forrás: Photononstop/Eurasia Press

Ugyanakkor a szélsőbaloldal mind a négy államférfi tevékenységét megkérdőjelezi (igen, még annak a Lincolnnak is, aki egy véres polgárháború árán szabadította fel a rabszolgákat az egész országban), többük szobrát már ledöntötték, a szövetségi fővárosban, Washingtonban pedig kerítéssel kell védeni Abraham Lincoln szobrát is.

Donald Trump amerikai elnök pedig alig félreérthető módon pont a Mount Rushmore-hoz szervezte a függetlenség napi beszédét, amiben hosszasan méltatta az amerikai történelem nagyjait, és erősen bírálta az amerikai történelem személyiségeiről készült szobroknak, emlékműveknek a lerombolását.

- fogalmazott. Elítélte "a szélsőbaloldal új fasizmusát, amely abszolút lojalitást követel". Kiállt a zsidó-keresztény kultúra védelme mellett, kiemelve, hogy ez "a mindent eltörölni kultúra" idegen Amerikától.

Az persze már korábban is világossá vált, hogy a szélsőbal a történelmi ismeretek alapján nem áll jól. Hogy mást ne említsünk - és Magyarországon is megtörtént eset -, amelynek során a Winston Churchillnek, a világháborús hős brit miniszterelnöknek a szobrát is megrongálták, idehaza például a feliratokkal lenácizták. Szinte felfoghatatlan, de a baloldali radikálisok tényleg azt az embert illették ilyen jelzővel, aki a történelem eddigi legpusztítóbb háborújában konkrétan legyőzte a nácikat, és véget vetett a rémuralmuknak.

A radikális baloldaliak a rombolás során kihasználják az alkalmat arra is, hogy a kereszténységet támadják. Ennek egyik legismertebb esete az volt, amikor június közepén San Franciscóban szélsőségesek ledöntötték Szent Juniper Serra ferences szerzetes-misszionárius szobrát, aki nem kisebb személy, mint a város alapítója. Ugyanez történt Los Angelesben is, a szintén kaliforniai Ventura városházáról pedig eltávolítják ("áthelyezik") a szobrát. Ezek mögött az az ok húzódik meg, hogy szerintük Szent Juniper részt vehetett a helyi indián törzsek kiirtásában az ismeretlen betegségek behozatalával.

Az amerikai elnök az országon végigsöprő baloldali kulturális terror/hadjárat miatt az utóbbi időben több döntést is hozott, amivel az amerikai történelmet, az azt ábrázoló szobrokat és egyéb műemlékeket védi meg.

Június 26-án elnöki rendeletet bocsátott ki az amerikai műemlékek, emlékművek és szobrok védelméről, harcolva ezzel a közelmúlt erőszakos bűncselekményei ellen. Az intézkedés fontos eleme, hogy a szobordöntögetést és a kulturális örökség pusztítását tétlenül néző önkormányzatoktól és tagállami kormányoktól megvonja a szövetségi támogatást, amennyiben nem védik meg azokat.

Július 3-án pedig szintén elnöki rendeletet adott ki az amerikai nemzeti hősöknek dedikált, ám a szélsőbaloldal által megrongált alkotások újjáépítéséről, amiben szerepel az is, hogy egy nemzeti szoborparkot hoznak létre az ország nagyjainak.