Kétszer annyi migráns halt meg koronavírusban Franciaországban arányosan, mint nem bevándorló

2020.07.12. 16:02

Az elkésett védekezés és a hibás intézkedések miatt Franciaország az egyik legnehezebb helyzetbe került ország a koronavírus-járvány miatt. Péntek este a 30 ezres, sokak szerint lélektani határt átlépte a járvány miatt meghalt emberek száma az országban. A Le Figaro kétségtelenül bonyolult, de érdekes összeállítást közölt: az Insee statisztikai hivatal adatai alapján a vírusban - arányosan - kétszer annyi bevándorló halt meg, mint Franciaországban született ember. Sőt, Párizs elővárosaiban abszolút értékben is lényegesen több a halott a migránsok között. Az okok között a rossz táplálkozás, a kijárási korlátozások be nem tartása (ráadásul a rendőrség nem is merte ellenőrizni a no-go zónákban az intézkedések betartását) és a rendszeres, szélsőséges tüntetések szerepelnek.

 

A halálozási többlet

A Francia Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézetének „Focus" nevet viselő jelentése szerint a Franciaországban élő, de nem ott született afrikaiak körében jóval nagyobb a halálozási ráta, mint a Franciaországban születettek között, a karanténkorlátozások alatti és kicsivel az előtti időszakot figyelembe véve. A „Focus" jelentés alapján 2000 Franciaországban élő, de Afrika szubszaharai régiójában született afrikai halt meg 2020 március-áprilisban, miközben 2019 ugyanezen időszakában csak 900. Ez a „halálozási többlet", ahogy Jean-Pierre Robin újságíró és kutató-statisztikus fogalmaz a Le Figaróban, akárcsak a lakosság többi részében, a koronavírus miatt következett be. A különbség csak az, hogy sokkal magasabb (egész pontosan 114%-os) az arány, mint a Franciaországban élő összes népességé.

Forrás: AFP/Martin Bureau

A kutató így ír: "A járvány miatti halálozási csúcs március végén, április elején következett be, függetlenül attól, hogy mely országból származtak a halottak, olvasható a jelentésben". 2019 hasonló időszakához képest, amikor 101 800-an haltak meg, 2020 ugyanezen időszakában ez a szám 129 ezer volt. A halálozási többlet tehát 27 200, ami 25%-os növekedést jelent, származástól függetlenül. A jelentés maga nem tünteti föl a halálozás okát, de feltünteti az életkort és a születési országot. Ennek alapján nyílik lehetőség arra, hogy éveket is összevetve lehessen következtetéseket levonni.

Így egyértelműen kiderül az összehasonlító elemzésből, hogy a halálozási ráta rendkívül magas a „külföldön születettek körében", vonja le a következtetést Robin, majd hozzáteszi, hogy a szubszaharai afrikai régióból származó migránsok közötti halálozási arány még ennél is magasabb, és általában a Magreb térségből (Afrikának a Szahara fölötti, Észak-Afrikai régiója) származók esetében is magas a tavalyi év hasonló időszakát figyelembe véve. (A Francia Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézete nem használja a „migráns" kifejezést, annak ellenére, hogy az Integrációs Főtanács ezt alkalmazza, azaz valójában itt a migránsokról van szó. Az észak-afrikai migránsok esetében 2019 március-áprilisában 5400 halottat tartottak nyilván, ez a szám 2020 hasonló időszakában 8300-ra ugrott föl. Ez az ugrás még nagyobb, ha az Ázsiában születettek helyzetét tekintjük át. Külön idézi Robin a Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézetének általános jellegű megállapítását, amely szerint „a Franciaországon kívül, de Európában, valamint az Amerikában vagy Óceániában születettek esetében a halálozási ráta növekedése közeli a Franciaországban születettekéhez."

Forrás: AFP/Christophe Archambault

A túlhalálozási ráta tehát kizárólag Afrikát (ideértve Észak-Afrikát is) és Ázsiát érinti. Miután a COVID-19 a világon mindenütt főként a 65 év felettiek esetében bizonyult halálosnak, az Insee erre vonatkozóan is készített elemzést. Ennek alapján azt a következtetést vonta le a kutató, hogy „a túlhalálozási ráta a 65 év alattiak esetében volt a legjelentősebb (a migránsok között - értve ezen a már Franciaországban vagy a nem Franciaországban született bevándorlókat is). A 65 év alattiak esetében a halottak számának növekedése 30%-kal volt magasabb a szubszaharai Afrika és 10%-kal a Magreb országokban születtek esetében". Ezzel szemben 65 év fölött az Európán kívül születettek körében a halálozás 2-5-szöröse volt, mint a Franciaországban születettek esetében.

A 65 évesnél fiatalabban koronavírusban meghaltak között feltűnően sok a migráns 

A fentiek alapján egyértelmű, hogy komoly túlhalálozási ráta figyelhető meg a 65 évnél fiatalabb migránsok esetében. Ezen belül, a külföldön született férfiak jóval nagyobb számban haltak meg, mint a nők. Ezzel szemben ez az arány nagyjából azonos a Franciaországban születtek esetében (+26% férfi és +25% a nők aránya), ellentmondva annak az egyébként közkeletű nézetnek, miszerint a koronavírus következtében jóval több férfi hal meg, mint nő.

A fenti megállapítások magyarázatakor fontos elöljáróban megjegyezni, hogy az Afrikában születettek, de Franciaországban élő migránsok alapvetően fiatalabbak, mint a Franciaországban születettek (csak 8%-uk idősebb 65 évnél, szemben a Franciaországban születettek 19%-val). Kiemelendő az is, hogy miközben 370, 65 évnél fiatalabb Franciaországban született, bevándorló hátterű koronavírusos beteg halt meg, addig ez a szám 750 halottat jelent az afrikai (Magreb és Fekete-Afrika) és az ázsiai születésű migránsok összesítése során. Franciaországban - a késői intézkedések és a kórházak túlterheltsége miatt - a halottak között relatíve sok a 65 évesnél fiatalabb: a járványban meghaltak közel 10%-a. Az összlakosságszámhoz képest viszont döbbenetesen sok közöttük a migráns: több mint a harmada.

Forrás: Hans Lucas via AFP/Julie Limont / Hans Lucas/Julie Limont

Mi van a háttérben?

Az adatok és elemzések alapján négy fontos megállapítást tesz a Le Figaro újságíró-kutatója, ami egyben magyarázatul és válaszul is szolgálhat arra, hogy az afrikai migránsokat miért érintette jobban a koronavírus járvány.

Az egyik, hogy a migránsok nagyon jelentős része Île-de-France (Párizs és környéke) megyében koncentrálódik, olyan kerületekben, elővárosokban, amelyekben óriási a népsűrűség, és amelyekben a legtöbben haltak meg a koronavírus-járványban. A másik fontos következtetés, hogy ezekben a kerületekben az átlagos lakásméret kisebb, mint máshol, azaz kis helyen sokan zsúfolódnak össze, a járvány terjedése szempontjából ez is jelentős körülménynek számít. A harmadik tényező pedig az, hogy ezeken a területeken a közösségi személyszállítást sokkal nagyobb mértékben vették igénybe, mint máshol, és több olyan tevékenység is folyik ezeken a területeken, amelyeket a karanténkorlátozások nem érintettek. (Arról, hogy a Párizs környéki migránsnegyedekben kétszer annyi a koronavírus-fertőzöttek aránya, az Origo is írt.) Lehetséges egy negyedik magyarázati elem is, az orvosi ellátáshoz történő hozzáférés és az ott élők általános egészségügyi állapota, de erre vonatkozóan nincs elegendő adat Robin szerint, így ez a megállapítás még igazolásra szorul.

A Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézete (Insee) természetesen megijedt a megdöbbentő statisztikától, hiszen a muszlim és radikális jobboldali tüntetőktől kifejezetten fél a francia államhatalom. Nem véletlen, hogy a kutató az okok között nem említi azt a rendőrség által is elismert tényt, hogy a kijárási korlátozásokat nem tartották be a bevándorló negyedekben és a rendőrség nem is mert intézkedni. (Laurent Nunez államtitkár erről levelet is küldött rendőri vezetőknek, ami a törvénytisztelő emberekben nagy felháborodást váltott ki.) Természetesen az Insee szerint „jelenleg még nem lehet végleges következtetéseket levonni a rendelkezése álló nem túl részletes adatokból. Ugyan szerintük észlelhető egy erőteljes összefüggés a migráns státusz és a koronavírus-járvány miatti magas halotti ráta között, de (úgymond a politikai korrektség jegyében gyorsan azt is hozzáteszik), „hiba lenne végső következtetést levonni erre vonatkozóan".