A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson.
Milley tábornok véleménye alapján, annak idején politikai döntés nyomán nevezték el a támaszpontokat a konföderációs időszak és az amerikai polgárháború (1861-1865) katonai vezetőiről, így most is politikai döntést kell hoznia az átkeresztelésükről.
A tábornok szerint a hadsereget a támaszpontok nevének szerinte megosztó jellege aggasztja. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy
az amerikai hadsereg egyike azon amerikai intézményeknek, ahol a kisebbségek leginkább jelen vannak.
Azt is mondta, hogy a szárazföldi egységekben szolgálatot teljesítők több mint 20 százaléka afroamerikai, és egyes egységeknél ez az arány a 30 százalékot is meghaladja. Amerikában egyébként a fekete lakosság aránya 13 százalék,
a hadseregben tehát magasan felül vannak reprezentálva.
Mark Milley leszögezte, hogy komolyan kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.
A vitatott nevű katonai bázisok az Egyesült Államok déli tagállamaiban vannak, és kivétel nélkül a polgárháború déli csapatai vezetőinek nevét viselik. Az észak-karolinai Fort Bragg például Braxton Bragg tábornokét, aki az elszakadáspárti déliek tábornoka volt, s leginkább arról ismert, hogy 1863-ban nagy vereséget szenvedett Chattanoogánál.
Mark Esper védelmi miniszter már június elején egy nyilatkozatban nyitottnak mondta magát a katonai támaszpontok átnevezésére.
Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor ellenzi ezt, mondván, hogy a támaszpontok a nevükkel együtt immár a nemzeti örökség részei.
A Konföderációra, illetve az egykori Délre utaló más emlékműveknek a radikális baloldal által követelt eltávolításával sem ért egyet Donald Trump. A témával kapcsolatban a július 4-i nemzeti ünnepen elmondott beszédében
az amerikai forradalom eltörlésével vádolta meg a radikális baloldalt.
(Az Egyesült Államokban a Brit Birodalom ellen a függetlenedés érdekében viselt háború a köztudatban amerikai forradalom néven él.)
Az Egyesült Államokban a radikálisok úttesten lévő feliratainak a lefestése már gyűlölet-bűncselekménynek minősül, legalábbis erre enged következtetni az, hogy szerdán egy kaliforniai kisvárosban, a San Francisco közelében lévő, 40 ezres Martinezben Nicole és David Nelson a radikális baloldali aktivisták által összefirkált járdán kezdték fekete festékkel lefedni a feliratot.
A helyi rendőrség szerint „festékes dobozokkal és festőhengerekkel jelentek meg, azzal a kifejezett céllal, hogy barbár módon tönkre tegyék a falfestményt". A hatósági közlemény hangsúlyozta azt is: „a közösség jelentős időt szentelt arra, hogy elkészítse a falfestményt", amelyet a házaspár szerintük „gyűlölködő és értelmetlen módon" megpróbált átmázolni.
A Nelson-házaspár ellen nemcsak gyűlölet-bűncselekmény, hanem vandalizmus és vandalizmus elkövetésére alkalmas eszközök birtoklása miatt is vádat emeltek.
Úgy látszik, hogy így jár az, aki kritizálni meri a radikális baloldal módszereit, vádat emelnek ellene. Nem mellékesen, Martinezt demokratapárti politikusok irányítják.
Az Origo beszámolt róla, hogy csütörtökön, New Yorkban Bill de Blasio, a város demokratapárti polgármestere, a Clinton család jó barátja is segített firkálni az Ötödik sugárúton, az amerikai elnök tulajdonában álló Trump Tower előtt.
Trump néhány napja a gyűlölet jelképének nevezte az egyre több helyen az úttestre felfestett feliratokat,
és amikor tudomást szerzett arról, hogy az Ötödik sugárúton is felfestik a radikális baloldal jelképét, akkor azt írta, hogy
ezzel elcsúfítják ezt az elegáns sugárutat.
Szerdán a virginiai Richmondban, a Konföderáció egykori fővárosában eltávolították a konföderációs katonák és tengerészek 1894-ben emelt emlékművét.
Ahogy azt az Origo is megírta, a radikális baloldal nyomására a déli település demokratapárti, polgármestere Levar Stoney még július elsején jelentette be, hogy
eltávolítják a konföderációs hadsereg katonáinak emlékére emelt valamennyi emlékművet.
Ennek jeléül még aznap elbontották Thomas Jonathan „Stonewall" Jackson konföderációs tábornok 1919-ben felállított szobrát.
Rá egy napra eltávolították Matthew Fontaine Maury konföderációs tengerész, csillagász 1929-ben emelt szobrát.
Július 7-én James Ewell Brown Stuart konföderációs tábornok 1907-ben felállított szobrát gyalázták meg, majd távolították el.
Természetesen a polgármesteri határozatot megelőzően is több szobordöntögetésre került sor a radikális baloldal részéről. Virginiai Nemzetközösségi Egyetem területén lévő, konföderációs tüzért ábrázoló, 1892-ben emelt Howitzers-emlékművet még június 17-én semmisítették meg, kötelekkel rángatva le a szobrot a talapzatáról.
A déliek legismertebb hadvezérének, Robert E. Lee tábornoknak a szobrait az Egyesült Államok-szerte már 2017-ben elkezdték ledönteni, a Richmondban álló emlékmű eltávolítását egyelőre azonban megakadályozta a bíróság.
Robert E. Lee amúgy ellenezte a rabszolgaságot, és csupán azért harcolt a déliek oldalán a polgárháborúban, mert ő is onnan származott, illetve a teljes családja a Konföderáció mellett kötelezte el magát.
A szobordöntögetéseknek, illetve a richmondi demokrata városvezetés által elrendelt kötelező eltávolításoknak nem más a céljuk, mint a történelem meghamisítása, hiszen már bevallottan mindent el akartak törölni, ami az egykori Délre emlékeztet.
A radikális baloldal ugyanis pontosan tisztában van George Orwell világhírű brit író 1984 című disztópikus regényének egyik tételmondatának a jelentőségével, nevezetesen:
Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.
Ezért akarják tehát „a múltat végképp eltörölni", ahogy ezt a kommunista Internacionálé hirdeti már közel másfél évszázada.