Pénteken vélhetően radikális baloldali aktivisták festékkel öntötték le Otto von Bismarck első német birodalmi kancellár és Alexander von Humboldt nagy német természettudós Berlinben található emlékműveit. 

Otto von Bismarck (1815-1898) a „Vaskancellár", Németország egyesítőjének a szoborcsoportját vörös, illetve fehér festékkel öntötték le, és ráfirkáltak egy olyan mondatot, amely arra utal, hogy a kancellár támogatta a gyarmatosítást.

A valóság ezzel szemben az, hogy Bismarck nagyon határozottan ellenezte, hogy a nagyrészt neki köszönhetően 1871-ben egyesült Német Birodalom gyarmatokat szerezzen, mert attól félt, hogy ez kiváltaná a Brit Birodalom haragját. Utóbb kiderült, hogy igaza volt, ennek ellenére I. Vilmos császár és a közvélemény nyomására az 1880-as években Németország szerzett néhány kisebb gyarmatot Fekete-Afrikában, illetve a Csendes-óceán vidékén a Bismarck-szigeteket is megkaparintotta.

Ezeket a területeket a versailles-i békeszerződés eredményeképpen Németország 1919-ben elvesztette. 

Az egyesítés kancellárját a radikális baloldal részéről gyarmatosítással vádolni tudatlanságra vagy szándékos hazugságra vall. 

Ugyancsak pénteken gyalázták meg Alexander von Humboldt nagy német természettudós (1769-1859) szobrát, amely a róla elnevezett, berlini Humboldt Egyetem előtti téren található.

A szobrot vörös festékbombákkal dobálták meg, de még aznap a helyi hatóságok megtisztítatták az emlékművet.

Alexander von Humboldt szobrát tisztítja egy munkás a berlini Humboldt Egyetem előtt, 2020. július 17-énForrás: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Természetesen Humboldtnak sem volt köze a gyarmatosításhoz, hiszen még a Német Birodalom megszületése előtt meghalt, bár e tény a radikális baloldalt nem igazán hatja meg.

Szintén aznap a berlini Zietenplatzon XVIII. században élt porosz hadvezérek szobrait festették le.