Második napjához érkezett a közel kétezermilliárd euró sorsáról szóló brüsszeli egyezkedés. A gyors megállapodás esélye továbbra is minimális: a fukar országok a csomag méretét, a V4-ek a kifizetésekhez rögzítendő feltételrendszert vétóznák. A következő rendkívüli EU-csúcs július végén lehet – írja a Magyar Nemzet.

Szombat délelőtt tizenegy órakor folytatódik az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, miután pénteken tizenhárom órányi tárgyalás után sem sikerült megállapodni a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzséről, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alapról.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel tárgyalt az EU-csúcson, 2020. július 17-énForrás: Orbán Viktor/Facebook

Az ülést elnöklő Charles Michel valamivel este tizenegy óra után küldte pihenni a vezetőket, ő maga pedig az éjszaka folytán is kompromisszumos megoldáson dolgozott. Az esély, hogy a mintegy kétezermilliárd eurós csomagról még a hét végén egyezség szülessen, így is minimális. Diplomaták szerint a péntek esti munkavacsora meglehetősen fűtöttre sikerült, miután sem a csomag méretében, sem a kifizetések feltételrendszerében nincs egyetértés a huszonhét tagállam között.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a pénzek kifizetéséhez rögzítendő jogállamisági kritériumok kérdése futólag már a pénteki ülésnapon terítékre került: Orbán Viktor kormányfő és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök – két, a sokat vitatott uniós hetes cikkely szerinti eljárás alatt lévő tagország vezetői – ezeket azonban következetesen elutasították.

Orbán Viktor és a visegrádi országok kormányfői továbbra is egységesek, szerintük a pénzkérdést nem szabad összemosni a politikai meggyőződéssel. Ellenzik azt, hogy a szegények finanszírozzák a gazdag államokat.

A végső megállapodáshoz konszenzus kell a huszonhetek között. Brüsszelben nem csak a lengyel és magyar vétókkal számolnak: péntek éjjel az ülést elhagyó Mark Rutte holland kormányfő leplezetlenül vallott arról: a kollégáit kissé felbőszítette Hollandia következetes és szigorú álláspontja a pénzkérdésben. Hága ugyanis minél rövidebb pórázon tartaná az újjáépítési pénzek fő kedvezettjeinek számító déli országokat. A holland kormány szerint a kifizetések, sőt a nemzeti reformprogramok felett a tagállamoknak kellene teljes döntési joggal – vétólehetőséggel – bírniuk, ugyanis az Európai Bizottság korábban sem tudta megfelelően kieszközölni a reformokat, illetve biztosítani, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerülnek. 

Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik, 2020. július 17-énForrás: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Andrej Babiš cseh kormányfő pénteken egy másik súlyos nézetkülönbségre világított rá, amikor arról beszélt: még az sem világos, hogy mekkora összegről tárgyalnak.  A fukar négyekként ismert országcsoport (Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország) a csomag méretét csökkentené, főleg annak a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó részét.

Sebastian Kurz osztrák kancellár a Twitteren péntek este azt írta: Ausztria nem akar adósságuniót, így elutasítja, hogy a mentőalapban összesen ötszázmilliárd eurós támogatási összeg szerepeljen.