A Trasindexnek az Agerpres román hírügynökségre hivatkozó beszámolója alapján, kedden kihirdette a magyarellenességgel vádolt Klaus Johannis államfő azokat a törvényeket, amelyek a román nép mártírjaivá és hőseivé nyilvánítják Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi fejedelmet, illetve Horea, Cloșca és Crișan erdélyi paresztfelkelőket.

A magyarellenes hangokat megütő Klaus Iohannis köztársasági elnök által aláírt és kihirdetett törvények értelmében, az új „hősök és mártírok" ünnepelhetőkké válnak, a ceremóniákra pedig adófizetői pénz is kirendelhető. A szöveg alapján, Mihai Viteazul a román nép első egyesítésével, valamint bátorságával és áldohathozatalával" érdemelte ki, hogy hőssé nyilvánították. A tiszteletére szervezendő ünnepségeket május 27-én kell tartani.

Horea, Cloșca és Crișan„az 1784-es erdélyi román parasztlázadásban játszott szerepükért, bátorságukért, hősiességükért és áldozatukért" kapják az elismerést, emléknapjuk pedig november 2. lett.

Mi a probléma az új román törvényekkel?

Ahogy azt nemrég megírtuk, II. Vitéz Mihályt (1558-1601) „a román nép egyesítőjének" nevezni történelemhamisítás, hiszen szó sem volt a három fejedelemség egyesüléséről.

Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem bukaresti lovasszobraForrás: Wikipedia

Erdély, Moldva és Havasalföld ugyanis nem egyesült azt követően, hogy 1599-1601 között, II. Habsburg Rudolf német-római császár (I. Rudolf néven magyar király) megbízásából Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem elfoglalta azokat, csupán néhány hónapig közös uralkodójuk volt az ő személyében.

Ennek az államjogi állapotnak a történelmi szakkifejezése: perszonálunió, ami olyan független államok szövetségét jelenti, amelyeket kizárólag a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Miután Mihály nem volt hajlandó átadni Erdélyt Rudolf császárnak, a német-római uralkodó Giorgio Basta nevű olasz származású hadvezére zsoldosaival 1601 augusztusában meggyilkoltatta a havasalföldi fejedelmet.

Horea, Cloşca és Crişan az 1784-es erdélyi román parasztfelkelést vezették, ami eredetileg a dél-erdélyi magyar nemesség ellen irányult, de később a magyar városi lakosságot és a vidéki jobbágyságot is megtámadták.

Horea, Cloşca és CrişanForrás: Wikimedia Commons/ www.romanianmuseum.com

A parasztfelkelés így részben nemzetiségi és vallási jellegű konfliktussá vált, ami 130-140 település feldúlásához, illetve nagyjából 4 ezer magyar ember halálához vezetett.Sok magyart válogatott kegyetlenséggel gyilkoltak le a lázadóvezérek mellett a román ortodox alsópapság által felhergelt tömegek. Csak azoknak kegyelmeztek meg, akik áttértek a „románok hitére", azaz az ortodox vallásra. Néhány esetben az evangélikus szászok és a görögkatolikus románok is a pogromok áldozatává váltak.

A román ortodox papság már ekkor azt terjesztette a helyiek körében, hogy Erdélynek egyesülnie kell Havasalfölddel és Moldvával.

A parasztfelkelést végül II. József német-római császár, magyar király parancsára verték le, a vezetőiket elfogták, Horeát és Cloşcát Gyulafehérváron kerékbe törték, Crişan pedig ezt megelőzően a börtönben öngyilkos lett.

A mészárlásoknak az lett az eredménye, hogy Dél-Erdély számos településén a románság többségbe került.A Horea, Cloşca és Crişan-féle lázadást a történetírás a román nemzeti mozgalom előszelének tartja, az erdélyi magyarságban viszont az emlékezetük félelmet kelt, és a pogromokra emlékezteti őket.