Karácsony Gergely jó barátja, a választásokon vesztes Rafal Trzaskowski ellenzéki elnökjelölt, varsói polgármester bukása után több fronton indított támadást a külföldről finanszírozott genderlobbi a hagyományos értékrendű, katolikus, konzervatív beállítottságú Lengyelország ellen. Kedden elutasította az Európai Bizottság hat olyan kormánypárti vezetésű lengyel településnek a testvérvárosi program finanszírozását, amelyek még 2019 elején LMBTQ-ideológia mentessé nyilvánították magukat. Ez vélhetően a nyugat-európai adófizetők pénzén támogatott LMBTQ-lobbi tevékenységének eredménye. A brüsszeli forrásmegvonás ellen vezető lengyel konzervatív politikusok tiltakoztak. Varsóban közben LMBTQ- és anarchista aktivisták meggyaláztak több nemzeti és katolikus kötődésű emlékművet, de a lengyel fővárosban már a radikális baloldali zavargások szervezői is megjelentek.

A máltai Munkáspárt egyik politikusa, Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos vállalta magára a konzervatív Lengyelország megregulázását.

Kedd esti Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy az EU értékeit és az alapvető jogokat minden tagállamnak és nemzeti hatóságnak tiszteletben kell tartania. Mármint az ő baloldali értelmezése szerinti alapvető jogokat.Éppen ezért az Európai Bizottság elutasította annak a hat lengyel városnak a pályázatát, amelyek LMBTQ-mentességet vezettek be és megtagadták e kisebbség jogainak érvényesülését - fűzte hozzá, „megfeledkezve" arról, hogy a konzervatív lengyel adófizetők is befizetnek a közös uniós büdzsébe.

Azt nem lehet tudni, hogy mely lengyel városokról van szó, mert az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Adalbert Janz egy uniós jogszabályra hivatkozva elutasította az adott települések neveinek nyilvánosságra hozatalát. Ugyanakkor a lengyel önkormányzatok jogi képviselőit már tájékoztatták a forrásmegvonásokról, amely településektől eltérően 5 és 25 ezer euró között lehet, azaz nem kiemelkedő összegekről beszélhetünk, de az ideológiai alapú diszkrimináció akkor is rendkívül igazságtalan.

Az LMBTQ-ideológia mentes övezethez eddig már közel 100 lengyel önkormányzat csatlakozott.

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős belga uniós biztos megerősítette Helena Dalli nyilatkozatát, hangsúlyozva, hogy szerinte „a diszkrimináció nem megengedhető az EU-ban, az uniós forrásokból finanszírozott programoknak a közös értékeket kell tükrözniük".

Magyarán arról van szó, hogy a brüsszeli politikusok már nem is titkolják, hogy az uniós források egy részének az elnyerése érdekében bizonyos ideológiai követelményeknek kell megfelelni, mégpedig az LMBTQ-lobbi ízlésvilága alapján. Az az állítás, hogy bizonyos lengyel településeket LMBTQ-mentessé nyilvánítottak, a tények súlyos elferdítése. A valóságban a nemzeti-konzervatív, hatalmon lévő Jog és Igazságosság Párt (PiS) polgármesterei nem tiltották ki onnan az LMBTQ-embereket, illetve az alkotmányban biztosított jogaikat sem korlátozták, hanem csupán megtiltották a külföldről finanszírozott LMBTQ-ideológia terjesztését a helyiek körében.Helena Dalli egyébként az újságírógyilkosságba keveredett kormányzó máltai Munkáspárt politikusa, a belga Didier Reynders-nek pedig számos korrupciógyanús botránya volt, amelyekről az Origo több alkalommal, részletesen beszámolt. Amúgy ő is kormánypárti politikusnak számít hazájában, mégpedig Charles Michel Európai Tanács-elnök pártjának a tagja. 

Tiltakoznak a konzervatív lengyel politikusok az Európai Bizottság diszkriminációja miatt

Beata Szydlo volt lengyel miniszterelnök, a PiS jelenlegi európai parlamenti képviselője pénteken, az Európai Bizottságnál tiltakozott az ellen, hogy Brüsszel az LMBTQ-jogok ürügyén visszautasította a lengyel települések testvérvárosi programjának finanszírozását.

Beata SzydloForrás: NurPhoto/Krystian Dobuszynski/NurPhoto/Krystian Dobuszynski

A konzervatív politikus kijelentette, az uniós alapszerződés szerint az Európai Bizottságnak kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a tagállamok nemzeti identitását, a helyi önkormányzatoknak és a lakosoknak pedig joguk van a szabad véleményformálásra. Beata Szydlo azt a kérdést is feltette, a Bizottság nem tartja-e a családot az egyik alapvető európai értéknek?

Az elutasítás kapcsán még szerdán a lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro határozott fellépésre sarkallta Mateusz Morawiecki (PiS) kormányfőt. Ziobro szavaira reagálva a varsói miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk egy csütörtöki interjúban elmondta: amennyiben az Európai Bizottság döntését hivatalosan is kézbesítik a lengyel kormánynak, az minden bizonnyal magyarázatot fog követelni.

Keresztény és nemzeti emlékműveket gyaláztak meg a genderaktivisták Varsóban, feltűnt a lengyel fővárosban a radikális baloldal is

Szerdára virradóra több varsói emlékműre ismeretlen tettesek szivárványos zászlókat helyeztek ki, valamint az anarchista mozgalomra utaló rózsaszín kendővel takarták el az embereket ábrázoló szobrok szájait.

Az aktivisták meggyalázták a Lengyelország történelmében fontos szerepet játszó, belvárosi Szent Kereszt-bazilikának a lépcsőjén álló Krisztus-szobrot, a Lengyel Tudományos Akadémia központi épülete előtt lévő Nikolausz Kopernikusz csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotójának az emlékművét, illetve Jan Kilinski lengyel nemzeti hős szobrát is. (Jan Kilinski a Tadeusz Kosciuszko-féle 1794-es varsói oroszellenes felkelésnek volt az egyik parancsnoka és Lengyelország újraegyesítéséért küzdött.)

Forrás: Origo

Az emlékművek meggyalázásáról később radikális baloldali tartalmakat propagáló közösségi oldalakon fényképeket tettek közzé. 

Közben Varsóban a Black Lives Matter mozgalomra utaló plakátok is megjelentek.

A szoborrongálásokról több rendőrségi bejelentés érkezett. Sebastian Kaleta (PiS) lengyel igazságügyi miniszterhelyettes kezdeményezésére az ügyészség már vizsgálja a varsói emlékművek meggyalázását. Az eljárás előkészítő szakaszában az ügyészség próbálja azonosítani az elkövetőket. A tettért két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A szoborgyalázásokat elítélte szinte a teljes lengyel politikai élet.

Sebastian Kaletához hasonlóan Morawiecki is ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, de ezen felháborodtak a radikális baloldali LMBTQ-aktivisták, mint például az alábbi „feminista és queer kollektíva".

A külföldről támogatott genderideológia és a hozzá kötődő radikális baloldali mozgalom a lengyel elnökválasztási kampány központi témája volt. Ahogy arról az Origo is beszámolt, Andrzej Duda újraválasztott konzervatív (PiS) államfő a szavazás előtt családvédelmi chartát írt alá, amelyben többek között megígérte: nem engedi meg, hogy azonos nemű párok örökbe fogadhassanak gyermeket.Duda e dokumentummal fő riválisa, Rafal Trzaskowski korábbi kezdeményezésére, az úgynevezett LMBTQ-chartára reagált, amelynek értelmében az ellenzéki államfőjelölt kötelezővé tette volna a lengyelországi iskolákban a genderideológia oktatását, ráadásul kijelentette, hogyő szeretne lenni Varsó első polgármestere, aki <<összead>> két azonos nemű embert.

Karácsony Gergely, Budapest baloldali főpolgármestere egyébként Trzaskowski mellett kampányolt

Egy június 13-i kampányrendezvényen Duda pedig kifejtette, hogy határozottan ellenzi a melegházasságot, amelyet amúgy is tilt a lengyel alkotmány. Külön hangsúlyozta, hogy betiltaná a genderideológia iskolai oktatását és a homoszexualitás reklámozását.A lengyel államfő ugyanezen a rendezvényen a genderideológiát a kommunizmushoz hasonlította, hozzáfűzve: ezt az életidegen eszmét pont úgy próbálják meg ráerőszakolni a lengyel társadalomra, mint annak idején a kommunizmust.