I. János Károly volt spanyol király szabályosan elmenekült saját országából, ami példátlan egy európai dinasztia modernkori történetében. A volt uralkodó száműzetésbe kényszerül, ahová még saját felesége sem követi - gyakorlatilag megtagadta férjét, ahogy hatalmát féltő utódja, saját fia is. János Károly nem véletlenül menekült el: jelenleg még a börtöntől is tartania kell, mert alaposan gyanítható, hogy százmillió dolláros kenőpénzért intézte el, hogy egy spanyol cég vasutat építsen Szaúd-Arábiában. A megbízási díj egy részét maga a király kapta. Egyelőre a spanyol bíróság vizsgálja, hogy lehet-e eljárást indítani a király ellen - nem azért, mert kételyek lennének a bűncselekménnyel kapcsolatban, hanem mert királyként a spanyol törvények alapján gyakorlatilag azt tehetett, amit akart. Még sikkaszthatott is.

A 40 évnél fiatalabbak csak Corinna, az elefántvadászat és a pénz miatt ismernek  – állítólag így panaszkodott egy barátjának - három legnagyobb botrányára utalva - néhány hete I. János Károly. A 2014-ben lemondott uralkodó most száműzetésbe kényszerült, ami azért is drámai fordulat az életében, mert ott is született. 

János Károly 1938-ban azért az olasz fővárosban született, mert miután meghalt Primo de Rivera tábornok, nagyhatalmú miniszterelnök, monarchiaellenes felkelés tört ki az országban. Nagyapja, XIII. Alfonz király pedig ennek hatására 1931-ben elmenekült Spanyolországból, ahol hamarosan kikiáltották a köztársaságot.

Az 1936-39 között lezajló polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok visszaállította a monarchia intézményét, amelynek élére Franco halála előtt két nappal János Károly került, akinek uralkodása első szakaszában lezajlott az úgynevezett demokratikus átmenet.

I. János Károly, 1975. november 22-én, MadridbanForrás: AFP

A spanyol király uralkodása utolsó szakaszáig meglehetősen népszerű volt, akkor azonban egyre durvább botrányokba keveredett.

Az elefántvadászat

Az első nagy botránya 2012-ben volt. Akkoriban a 2008-ban kezdődő világgazdasági válság miatt Spanyolország súlyos válságban volt, a munkanélküliség 25 százalék közelében (a fiatalok körében 40 százalék fölött) volt, ezért is váltott ki hatalmas felháborodást, hogy a 

a király – egy titokzatos német üzletasszony társaságában – az afrikai Botswanában nagyon drága elefántvadászaton vett részt. A sajtó hamar kiderítette, hogy kísérője – a nála 26 évvel fiatalabb német üzletasszony – Corinna zu Sayn-Wittgenstein, a szeretője (ezért is romlott meg a király kapcsolata feleségével, Zsófia királynéval).

Corinna zu Sayn-WittgensteinForrás: AFP/Getty Images/Jp Yim

A legolvasottabb spanyol napilap, az El País szerint 

a vadászat 44 ezer euróba (nagyjából 15 millió forintba) kerülhetett. 

Az elefántvadászat úgy derült ki, hogy János Károlynak Botswanában eltört a csípője, meg kellett műteni, a lebukott király pedig a madridi kórházban, 2012. április 18-án, bocsánatot kért a luxusvadászat miatt, és azt is megígérte, hogy soha többé nem fog ilyenen részt venni.

I. János Károly spanyol király 2012. április 18-án, a műtétet követőenForrás: Getty Images/Pool

Családi korrupciós botrány

Egy év múlva jött a következő botrány a spanyol királyi családban. János Károly második lányának, Krisztina infánsnő (ez a hercegnő spanyol megfelelője) férjét, Inaki Urdangarin korábbi kézilabdázó olimpikont korrupcióval vádolták meg, 2013. április 7-én pedig a lányát is meggyanúsították, majd egy év múlva vád alá helyezték a férje ügyében. Ő volt a spanyol királyi család első tagja, akit bíróság elé állítottak.  Bár 2017-ben Krisztinát felmentették a vádak alól, férjét 2018 júniusában bűnösnek találták sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és befolyással való üzérkedés miatt, ezért jogerősen 5 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Urdangarin jelenleg is börtönben van.  Bár János Károlynak a korrupciós botrányban nem volt szerepe, a királyi család más tagjaihoz hasonlóan az ő népszerűségére is hatott az ügy.

Lemondás

2014. június 2-án Mariano Rajoy akkori konzervatív (PP) miniszterelnök bejelentette I. János Károly lemondását a trónról, amelyet a király aznap egy rövid sajtóközleményben erősített meg.

Június 18-án aztán hivatalosan is lemondott államfői tisztségéről, a trónon pedig fia, VI. Fülöp követte. A király lemondását valójában sosem indokolták meg, de a sajtó elsősorban az elefántvadászathoz kötötte.

Kenőpénz egy vasútépítésért

János Károly 2019 májusában bejelentette, hogy a nyilvánosságtól teljes mértékben visszavonul.

2020. március 3-án a La Tribune de Genève című svájci francia nyelvű lap először írt arról, hogy nyomozás folyik a volt király ellen. A lap szerint ez még 2018-ban kezdődött, és azzal gyanúsítják, hogy a 2015-ben meghalt szaúdi uralkodótól 100 millió dollár kenőpénzt fogadhatott el, amiért egy spanyol konzorcium nyerte el a Medinát és Mekkát összekötő nagy sebességű vasútvonal második szakaszának az építését. A pénzt közvetlenül a szaúdi királytól, Abdullahtól kapta.

Abdullah szaúd-arábiai király és János Károly király Madridban, 2008. július 15-énForrás: AFP/Pierre-Philippe Marcou

A gyanú alapján a kenőpénzt egy titkos svájci számlán rejthette el, ebből a pénzből pedig kaphatott a német szeretője is, akivel azóta – állítólag – már szakított. Svájcban a nyomozás azt követően indulhatott meg, hogy a spanyol sajtónak ezelőtt két évvel a (volt) szerető - vélhetően bosszúból - egyik interjújában sejttetve az ügy szaúdi szálát, azt nyilatkozta, hogy pénzt kapott a királytól. 

2020 júniusában aztán a spanyol legfelsőbb bíróság is vizsgálatot indított János Károly ellen. A vizsgálat jelenlegi szakaszának a célja, hogy megállapítsa, a kenőpénzt a 2014 júniusi lemondása előtt vagy utána kapta. Ennek azért van jelentősége, mert a király sérthetetlen - vagyis, ha a lemondás előtt fogadta el a pénzt, akkor (bármilyen abszurd ez), nem lehet megbüntetni.

A legfelsőbb bírósági vizsgálat bejelentése után a spanyol királyi ház közleményt adott aki, amelyben azt írták, hogy VI. Fülöp semmit nem tud a feltételezett pénzügyi visszaélésekről, és már korábban lemondott az apjától várható személyes örökségéről - egyébként éppen emiatt az ügy miatt. VI. Fülöp arra kényszerült, hogy megvonja az apjának járó, évi 200 ezer eurós járadékot. 

VI. Fülöp spanyol király, elődje, apja I. János Károly és Fülöp egyik lánya, a trónörökös Leonóra hercegnő, 2018. április 1-én Madridban. Leonórából nagyapja botránya miatt már lehet, hogy nem lesz királynőForrás: AFP/Jaime Reina

Az ügyet felfedő La Tribune de Genève már 2020. június 9-én arról írt, hogy a volt király száműzetésbe vonulhat. Ez egyébként a felelősségre vonását is megnehezítheti.

Augusztus 3-án aztán a királyi család honlapján meg is jelent egy nyílt levél, amelyet János Károly címzett a fiának, VI. Fülöpnek. A levélben az állt, hogy a volt király önkéntes száműzetésbe vonul,  Spanyolország elhagyását pedig azzal indokolta, hogy ez előnyére válik hazájának és a királyi családnak is. Azt nem közölte, hogy hová megy. Felesége, a 81 éves Zsófia volt királyné viszont egész biztosan nem tartott vele.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, az ABC spanyol hírportál értesülése szerint az egykori király a Dominikai Köztársaságba távozhatott. A TVI portugál televízió híradása szerint azonban a portugáliai Estorilban lehet. Az El Confidencial spanyol lap viszont azt írta, hogy János Károly Olaszországba vagy Franciaországba emigrálhatott.

Eddig a királyi család nem erősítette meg, és nem is cáfolta egyik sajtóértesülést sem.

De mi lesz a királysággal?

VI. Fülöp kényszeredett elhatárolódásának őszinteségét sokan kétségbe vonják. A jelenlegi uralkodó saját maga is nagy bajban van - nem véletlenül kellett lemondania a személyes örökségről. I. János Károly és vejének botrányai alaposan megtörték a monarchia népszerűségét. Már a szaúdi korrupciós ügy nyilvánosságra kerülése előtt is 50 százalék közelében volt azoknak az aránya, akik eltörölnék a királyságot.

Ha kiderülne, hogy a korrupciós pénzből - akár tudtán kívül - valamilyen formában Fülöp is hasznot húzott, az őt magát, és a királyságot is elsodorhatja. Igaz, a jelenlegi uralkodó börtönbe nem kerülhet - éppen az említett sérthetetlenség miatt.

I. János Károly viszont már igen. Önkéntesnek beállított száműzetésének egyik célja valószínűleg magának az eljárásnak a hátráltatása - bár ügyvédei siettek közölni, hogy a hatóságok rendelkezésére áll. A másik cél pedig fia és a monarchia megmentése.