A svéd baloldali kormánykoalíció az Európai Unió tagállamaitól eltérően nem vezetett be alapvető járványügyi intézkedéseket, arra hivatkozva, hogy az jelentős gazdasági visszaeséssel járna. A legfrissebb statisztikákból azonban az derül ki, hogy a svéd modell teljesen megbukott. A GDP 40 éve nem látott mértékben esett vissza, közben rengeteg a halálos áldozat és újra nő a fertőzöttek száma, most már a fiatalok körében is.

A Radio France Internationale (RFI) vezércikkben hívja fel a figyelmet a svéd gazdaság helyzetére, a skandináv állam statisztikai hivatala (Statistikmyndigheten-SCB) által frissen közzétett adatokra hivatkozva.

Ennek alapjána második negyedévben az előző negyedévhez képest a bruttó hazai össztermék (GDP) 8,6 százalékkal esett vissza, ha pedig a tavalyi év ugyanezen periódusához viszonyítjuk, akkor 8,2 százalékos a csökkenés mértéke.

A svéd statisztikai hivatal jelentése szerint 1980 óta nem volt tapasztalható akkora GDP-csökkenés az országban, mint idén a második negyedévben, 2008-ban például „csak" 3,8 százalékos volt a visszaesés. A svéd gazdaság tehát 40 éves mélyponton van.

Az Európai Unió szintjén ugyan az előző negyedévhez képest 12 százalékos a csökkenés, 2019 hasonló időszakához viszonyítva pedig 14,4 százalékos. Ezek a számok ugyan jelentősebb visszaesésről tanúskodnak, mint a svéd statisztikák, de a 27 tagállamból csupán azon 10-re vonatkoznak, amelyek július 31-ig nyilvánosságra hozták a negyedéves adatokat. Az Eurostat szerint ezek az országok a következők: Belgium, Csehország, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Ausztria és Portugália. 

Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy Svédországtól eltérően mind a 10 említett államban jelentős járványügyi korlátozásokat vezettek be.

Ahogy arról már több alkalommal is beszámolt az Origo, a szociáldemokrata Stefan Löfven miniszterelnök vezette baloldali svéd kormánykoalíció – más államoktól teljesen eltérő – rendkívül laza járványügyi politikát folytatott, kimondva-kimondatlanul a nyájimmunitás elérésére törekedtek, teljesen  sikertelenül.

Stefan LöfvenForrás: AFP/Thierry Charlier

A különutasságát Stockholm már a kezdetektől fogva gazdasági tényezőkkel indokolta, nevezetesen, Svédországban nem lesz visszaesés, sőt akár növekedhetnek is, szemben más európai államokkal. Most kiderült, hogy a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíciónak ez az érvelése teljes mértékben hibás volt.

A várakozásokhoz képest óriási svéd visszaesés az RFI elemzője szerint a következő okokkal magyarázható: egyrészt a 10,1 milliós Svédország gazdasága összehasonlítva a jóval népesebb nyugat-európai versenytársakkal nagyonkitett a világkereskedelemnek, és alapvetően exportorientált gazdaságról beszélhetünk. Ha a világgazdaság helyzete stabilan növekszik, akkor nincs semmi gond az exportorientált modellel, hiszen a kitettség pozitívan érinti az adott államot. Ha azonban valamilyen okból – mint amilyen most a koronavírus-járvány – visszaesés következik be, akkor ennek a negatív hatásai azonnal jelentkeznek.

Svédország külkereskedelmének mérlege az utóbbi években pozitív volt, még 2020 első négy hónapjában is többlettel zárt, szám szerint 3,5 milliárd eurós plusszal. Vagyis több terméket exportáltak, mint importáltak.

Utána azonban a járványhelyzet a svéd gazdaságra is kihatott, hiába állította a svéd kormány, hogy nem fog.A határzárak következtében ugyanis nagyon visszaesett az export, ennek a hatásai pedig a GDP-ben is jelentkeztek.

Svédország elsősorban járműveket, autóalkatrészeket, üzemanyagot, gyógyszereket, rádió- és televíziós berendezéseket exportál, főleg Németországba, Norvégiába, Dániába, az Egyesült Államokba és Hollandiába. Import tekintetében leginkább Németországtól, Hollandiától, Dániától és Norvégiától függ. A járványügyi korlátozások azonban megmutatták, hogy a kölcsönös függés miatt az európai és amerikai piacokkal összekapcsolt svéd gazdaság természetesen nem tud önállóan működni.

A dominóhatás alól pedig Svédország gazdasága sem tudott szabadulni, ebben a tekintetben nem sok szerepe volt annak, hogy alig vezettek be korlátozó intézkedéseket.

A szerző azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy a svéd dominó eldőlt, a világgazdaság negatív hatásai alól egyetlen állam sem tudja kivonni magát, a nyájimmunitás elmélete pedig csúfos bukás, ami intő jel kellene legyen azok számára is, akik járványügyi enyhítéseket vezetnének be, vagy a meglévő szabályokat túlságosan rugalmasan értelmezik.

Járványügyi szempontból is totális bukás a svéd modell

Szintén írtunk róla korábban, hogy míg Európa nagy része egy időre bezárkózott, Svédországban a 16 év alatti diákok továbbra is iskolába jártak, a kávézók, az éttermek és az üzletek is nyitva tartottak. Tavasszal a síközpontok közül is mindössze egyet zártak be, a legnagyobbat, de túl későn. A svéd baloldali kormány pedig – konkrét tiltás nélkül – csak felszólította az embereket az utazások elhalasztására, és hangsúlyozta a társadalmi távolságtartás fontosságát. A rendezvények tekintetében csak az 50 főnél népesebbeket tiltotta be, de másokhoz képest szintén túl későn.

A svéd különutas modell atyja, Anders Tegnell, a közegészségügyi hivatal járványügyi szakértője, akire a kormány minden tekintetben hallgatott; mint utólag kiderült, ez végzetes hibának bizonyult.

Anders TegnellForrás: AFP/TT News Agency/Stina Stjernkvist

Azonban bár több hónap késedelem után, de a baloldali kormánykoalíció tagjaival ellentétben Tegnell részben mégis elismerte, hogy hibázott, amikor június 3-án a svéd közszolgálati rádiónak azt nyilatkozta: „Úgy gondolom, hogy csinálhattuk volna jobban is".

Tegnell hozzátette, hogy ha ismét ilyen helyzettel szembesülnének, Svédország vélhetően szigorúbban járna el, mint korábban, ám kevésbé szigorúan, mint a többi ország - vagyis valahol a kettő között.

Az interjúban elismerte azt is, hogy az országban magasabb a koronavírussal összefüggő betegségekben meghaltak száma a szomszédos országok adataihoz képest.

Augusztus 6-i nyilatkozatában a svéd járványügyi szakértő viszont megint meghökkentette a világot. Azt mondta a közszolgálati rádióban, hogy nem javasolja védőmaszkok viselését, mert több lehet a hátránya, mint az előnye, például ha nem megfelelően használják, a fertőzés továbbadását segítheti.

Arra a kérdésre válaszolva, miszerint ha így van, akkor miért javasolja, sőt teszi kötelezővé az országok többsége a maszkok viseletét, Tegnell azt felelte, hogy ezt tőlük kell megkérdezni, majd pedig felhívta rá a figyelmet, hogy a „maszkpárti" országok közül néhányban sebesen terjed a járvány.

Arról ezúttal nem beszélt, hogy júniusban Svédország volt az EU legfertőzöttebb állama; volt olyan nap, amikor a Magyarországgal azonos népességű, de sokkal kisebb népsűrűségű országban 1803 új fertőzött volt, úgy, hogy a svédek a többi országhoz képest nagyon keveset tesztelnek. Kezdetben csak a kórházba került betegeket tesztelték, de most, némi szigorítás után is 10,5 tesztre jut Svédországban egy pozitív eset, míg ez a szám Magyarországon 77. Vagyis (figyelembe véve, hogy a gyógyulttá nyilvánításhoz több negatív teszt kell) Svédországban továbbra is szinte csak a nyilvánvaló betegeket tesztelik.

A koronavírus-járvány terjedésének európai térképe, 2020. július 29-30.Forrás: EUROPEAN CENTRE FOR DISEASE PREVENTION AND CONTROL

Az Oxfordi Egyetem május 14-én publikált összehasonlító táblázata alapján készült elemzésből kiderült, hogy Svédország az első helyre került a járvány miatti halálesetekben (százezer lakosra számolva). A statisztika a publikálás előtti utolsó hét nap átlagát mutatta.

Ugyanakkor ezek a százalékos arányok nem teljes mértékben megbízhatóak, mert néhány napja a svéd statisztikai hivatal elismerte, hogy az illegális migránsok miatt azt sem tudják pontosan, hányan élnek az országban. Szerintük 10,35 millióan lehetnek, de a Worldometers 10,1 millióval számol, és a járványügyi statisztikákat ez utóbbira vetíti ki.

Ez azonban a lényegen nem változtat, a kicsivel több mint 10 milliós Svédországban jóval többen haltak és fertőződtek meg, mint a többi skandináv államban együttvéve. Dánia, Finnország, Norvégia és Izland összlakossága 17 millió körül van. Ezen négy államban a fertőzöttek száma 33 ezer, a halottaké pedig 1200 tájékán mozog.

Svédországban a fertőzöttek összlétszáma közel 81 967, a halottaké 5766.Ha a 9,8 milliós Magyarországgal hasonlítjuk össze, akkor még szembetűnőbb a különbség, nálunk összesen 4621 fertőzött és 602 halott van.

Svédországban augusztus 5-én dőlt meg az utóbbi 3 hét negatív rekordja, akkor 426 új fertőzöttet regisztráltak, a július 15-i 429 után a legtöbbet.

Ami újabb aggodalomra ad okot, az az aktív esetek növekvő tendenciája. Augusztus 6-án 67 904 volt ez a szám, július 15-én 62 784, de június 15-én még csak 39 952. Összehasonlításképpen, augusztus 6-án a négy másik skandináv államban összesen kevesebb mint 1600 aktív fertőzött volt, míg Magyarországon 534.

Anders Tegnell, szokásától eltérően pénteken pesszimistán nyilatkozott, kezdi elismerni, hogy nagy a baj. Aggasztónak tartja, hogy megint nő a fertőzöttek száma, és 40 százalékuk 20 és 29 év közötti fiatal.