A Bákó Megyei Törvényszékre helyeznék át annak a pernek a tárgyalását, amelyben a bíróságtól kéri Csíkszentmárton vezetése a magyar település és a román Dormánfalva közötti, ezzel együtt pedig Hargita és Bákó megye határának megállapítását, ami elvileg tisztázná az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temető hovatartozását is. A szentmártoniak szerint nincs rendben, hogy a nagy többségében románok lakta, kizárólag román vezetésű Bákó megyében helyezték át a per folytatását, ők semleges helyszínt kérnek – írja a Székelyhon.

Idén tavasszal kezdeményezett bírósági eljárást Csíkszentmárton annak érdekében, hogy a bíróság állapítsa meg a Hargita és Bákó megyei település, ezzel együtt pedig a két megye közötti határt, amely Úzvölgye hovatartozását is tisztázná.

Csendőrökkel dulakodnak román résztvevők, mielőtt erőszakkal bejutottak az úzvölgyi katonatemetőbe, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát, 2019. június 6-án.Forrás: MTI/Veres Nándor

A keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták, ahol eddig egy tárgyalást tartottak. (Hargita megye 85 százalékban magyarok lakta.-szerk.) Ott a bíró helyt adott a dormánfalviak beadványának és megállapította, hogy a törvényszék területileg nem illetékes a kereset tárgyalására, és átadja az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszéknek. (Bákó megye 95 százalékban románok lakta.-szerk.)

Nem értenek egyet a döntéssel a helyi magyarok

Noha a döntésről a bíróságok portálján megjelent tájékoztató szerint ez ellen fellebbezésnek nincs helye, a bírósági eljárást kezdeményezői szerint ez nem maradhat így.

A Székelyhon kérdésére válaszolva Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András azt mondta, semmiképp sem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalás a Bákó Megyei Törvényszéken folytatódjon, mert a megye érintett a perben, és ez befolyásolhatja a döntést. Ezért jogi képviseletük a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez (a Kúria román megfelelője-szerk.) fordul annak érdekében, hogy a tárgyalás helyszínének megváltoztatása esetén egy olyan megyébe küldjék át az ügycsomót, amelynek nincs köze az ügyhöz.

Bizonyítható magyar igények

Csíkszentmárton azt kéri a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része. A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig", illetve „Úz vize a IV. határ között" területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását. A keresetlevél szerint, amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését, utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából, a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel.

Osztrák-magyar  katonai temető, a háttérben balról betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében, 2019. április 29-én.Forrás: MTI/Kátai Edit

Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal is elismerte, azzal magyarázva, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. A hibás dokumentációnak amelyre Dormánfalva is hivatkozik, nincs jogi értéke – érvel a község. A két megye vezetősége azóta sem tudott megállapodni a határról. 2007-ben a község saját köztulajdonának leltárába vette az úzvölgyi haditemető területét, és ezt a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősítette. Ezt Dormánfalva bíróságon támadta meg, de első fokon a pert elveszítette, a fellebbviteli tárgyalás ősszel lesz a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán.

Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk, a Bákó megyei Dormánfalva város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő osztrák-magyar katonai temetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott.

A tavalyi román hősök napján, 2019. június 6-án több ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartás szerinti felszentelésén, miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Az ügyben jelenleg több per is folyamatban van, ezekről itt, itt és itt írtunk.