Az afgán hatóságok bejelentették pénteken, hogy megkezdték az utolsó 400 tálib fogoly szabadon bocsátását, eleget téve ezzel a béketárgyalásokat előkészítő dohai megállapodásnak.

Dzsávíd Fajszal, az afgán nemzetbiztonsági tanács szóvivője hozzátette, hogy a foglyok egy 80 fős csoportját már csütörtökön elengedték.

Az Egyesült Államok és a tálib felkelők között idén februárban kötött dohai megállapodás - amely a nemzetközi csapatok afganisztáni kivonását irányozza elő biztonsági garanciákért cserébe - előírja, hogy a kabuli kormánynak mintegy ötezer tálib foglyot, a táliboknak pedig az afgán biztonsági erők ezer tagját kell szabadon engednie ahhoz, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások a lázadók és a kabinet között.

A loja dzsirga (az öregek hagyományos nagytanácsa) vasárnap Asraf Gáni államfő vezetésével hagyta jóvá az utolsó foglyok elengedéséről szóló döntést. Gáni csütörtökön a washingtoni Council on Foreign Relations (CFR) agytröszt videokonferenciáján ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a most elengedett négyszáz tálib komoly "veszélyt jelent az világ számára".

A békének ára van

A békének ára van, és mi "megfizetjük a legnagyobb árat is, ha az elhozza a békét" - fejtegette, hozzátéve, hogy "kemény bűnözőkről" és kábítószer-kereskedőkről van szó, akik Afganisztán, az Egyesült Államok és az egész világ számára is veszélyt jelenthetnek.

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint az utolsóként szabaduló tálibok között egyesek külföldi katonák elleni támadásokat hajtottak végre, és 44-et közülük különösen szemmel tart több ország, köztük az Egyesült Államok, kiemelt célpontok elleni támadásokban való részvételük miatt.